Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A közjegyzők felelőssége - döntés előtt az Európai Bíróság

2015.06.25

- részletek a döntés előkészítő anyagból -

 

c-32_14---kep.png

 

 

II – Az alapeljárás alapjául szolgáló tények

 

16.  2007. december 18‑án az alapügy felperese, az Erste Bank Hungary Zrt.(9) és az alapügy alperese, Sugár Attila(10) közokiratba foglalt kölcsönszerződést és ingatlanjelzálog‑szerződést kötött 2213038 szerződésszám alatt, amely során az Erste Bank lakásvásárlás céljára 30 687 CHF összegű kölcsönt bocsátott az adós rendelkezésére.

 

 

17.  2007. december 19‑én az adós a kölcsönszerződés alapján közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, és elismerte az Erste Bank azon jogát, hogy egyfelől felmondhassa a kölcsönszerződést, ha az adós nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit, és másfelől hogy az általa kiállított tanúsítvány alapján behajthassa a szerződésből eredő tartozást azáltal, hogy a közjegyző rávezeti a különböző okiratokra a végrehajtási záradékot.

 

 

18. Mivel az adós nem tett eleget fizetési kötelezettségeinek, az Erste Bank egyrészt felmondta a szerződést, másrészt pedig végrehajtási záradék kibocsátását kérte az adóssal szemben. Mivel az e tekintetben megkövetelt törvényi feltételek fennálltak, a közjegyző 2011. december 13‑án teljesítette e kérelmet.

 

 

19. Az adós 2013. június 5‑én a közjegyzőhöz benyújtott kérelmében kérte a kölcsönszerződést tartalmazó közokiratra vezetett végrehajtási záradék törlését, arra hivatkozva, hogy a kölcsönszerződés tisztességtelen feltételeket tartalmaz, és nem vette figyelembe a fogyasztókkal kötött kölcsönszerződésekre vonatkozó törvényi rendelkezéseket.

 

 

20. A közjegyző 2013. június 13‑án elutasította ezt a kérelmet. Megállapította, hogy az alapokirat tartalmazza az egyoldalú kötelezettségvállalást, a jogosult és a kötelezett nevét, a kötelezettség összegét és jogcímét, valamint a teljesítés módját és határidejét, továbbá, mivel a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsította, az okirat végrehajtási záradékkal lett ellátva 2011. december 13‑án. Hangsúlyozta, hogy a közjegyzői eljárás nemperes eljárás, így a közjegyzőnek igen szűk bizonyítási mozgástere van, és nem jogosult állást foglalni a felek között a felmondás jogszerűségével vagy a szerződés rendelkezéseivel kapcsolatos vitában, mivel arra kizárólag a bíróságnak van hatásköre. Ezenfelül azt is kiemelte, hogy a közjegyzőnek csak azon tényt kell tanúsítania, hogy a felmondás a hitelező részéről megtörtént, a felek pedig a bíróság előtt kifogásolhatják a szerződés rendelkezéseit, és további jogorvoslatként a feleknek rendelkezésükre áll a végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése iránti per.

 

 

33. Ezzel szemben a Bizottság, amely szerint minden egyes kérdésre választ kell adni, úgy ítéli meg, hogy a magyar szabályozás ellentétes a Bíróság által értelmezett 93/13 irányelvvel.

 

 

34. Az első kérdésre adandó válaszként, és elsősorban a Banco Español de Crédito ítéletre(13) hivatkozva a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 93/13 irányelv 6. és 7. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az a tagállami szabályozás, amely előírja, hogy a közjegyző anélkül bocsáthat ki végrehajtható okiratot egy okiratba foglalt kölcsönszerződés alapján, hogy nem vizsgálta meg a szerződés különböző feltételeinek tisztességtelen jellegét. 

 

 

35. A közjegyzőnek a végrehajtási záradéknak a szerződést magában foglaló okiratra történő rávezetésekor először is lehetősége kell, hogy legyen, hogy – szükség esetén hivatalból – megvizsgálhassa a szerződéses feltételek tisztességtelen jellegét, mivel normál körülmények között a rendelkezésére állnak az ehhez szükséges jogi és ténybeli elemek, és erről a feleket is tájékoztatnia kell. 

 

 

1. A közjegyző kettős szerepe a végrehajtási záradék kiállításának szakaszában

 43. A magyar szabályozás a szerződéses kötelezettségek végrehajtásának olyan egyszerűsített vagy könnyített mechanizmusát írja elő meglehetősen konkrétan, amely a közjegyzők kettős szerepén alapul, ezzel egyidejűleg elsőbbséget teremtve a szerződés egyes felei jogainak gyakorlása tekintetében. Ez lehetővé teszi, hogy egy olyan bank, mint az alapügyben szereplő, amely jelzáloghitel‑szerződést kötött egy magánszeméllyel, és közjegyzőhöz fordult annak érdekében, hogy az az adós tartozásának elismerésére vonatkozó okiratot állítson ki, az adós szerződésszegése esetén azt kérje a közjegyzőtől,(16) hogy vezesse rá a végrehajtási záradékot az okiratra. Más szóval, e mechanizmus lehetővé teszi a bank számára, hogy az általa szolgáltatott bizonyítékok alapján azt kérje a közjegyzőtől, hogy bizonyos alakszerűségek tiszteletben tartása mellett indítsa meg a szerződésre vonatkozó végrehajtási eljárást anélkül, hogy szükséges lenne e tekintetben bírósághoz fordulni. Az adós csak később fordulhat az említett közjegyzőhöz, hogy az törölje az így kiállított végrehajtási záradékot. 

 

 

45. Amint azt a magyar kormány is megerősítette, a közjegyző által ily módon, vagyis a kizárólag a végrehajtást kérő fél által szolgáltatott dokumentumok alapján végzett vizsgálat pusztán alaki jellegű. A közjegyzőnek egyáltalán nem kell hivatalból értékelnie az okirat értelmében végrehajtandó szerződés kikötéseinek tisztességtelen jellegét, jóllehet e tekintetben valamennyi jogi és ténybeli elem a rendelkezésére áll. 

 

 

2. A 93/13 irányelvből eredő elsődleges követelményeknek a Bíróság általi meghatározása

51. A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében a 93/13 irányelv által létrehozott védelmi rendszer azon az elven alapszik, hogy a fogyasztó az eladóhoz vagy szolgáltatóhoz képest hátrányos helyzetben van, mind tárgyalási lehetőségei, mind pedig tájékozottsági szintje tekintetében, amely helyzet az eladó vagy szolgáltató által előzetesen meghatározott feltételek elfogadásához vezet, anélkül hogy a fogyasztó befolyásolni tudná ezek tartalmát.(22) 52. A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése következésképpen előírja, hogy a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve. 53. A Bíróság már többször megállapította, hogy e rendelkezés olyan kógens rendelkezés, amely arra irányul, hogy a szerződő felek jogai és kötelezettségei tekintetében a szerződés által megállapított formális egyensúlyt a szerződő felek egyenlőségét helyreállító, valódi egyensúllyal helyettesítse.(23) 

 

54. A Bíróság ebből több ízben is azt a következtetést vonta le, hogy a nemzeti bíróság – amennyiben a rendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges jogi és ténybeli elemek – hivatalból köteles vizsgálni a 93/13 irányelv hatálya alá tartozó szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, ezzel ellensúlyozva a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató közötti egyenlőtlen helyzetet,(24) mivel fennáll az a nem elhanyagolható kockázat, hogy a fogyasztó tájékozatlanságból nem hivatkozik a vele szemben alkalmazott kikötés tisztességtelen voltára. (25)

 

 

3. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre adandó válaszok 

63. A jelen ügy jogszabályi hátterének ismertetését követően hangsúlyozni kell, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett két kérdés központjában álló probléma abból ered, hogy a magyar szabályozás azt írja elő, hogy egy eladó vagy szolgáltató és egy fogyasztó között létrejött olyan szerződésben, mint a jelen ügyben szereplő jelzálogkölcsön‑szerződésben foglalt kötelezettség végrehajtható jellegének megállapítását anélkül lehet a közjegyzőtől kérni, hogy előzetesen megvizsgálásra került volna – szükség esetén hivatalból és a kontradiktórius eljárás tiszteletben tartásával – a szerződéses kikötések esetlegesen tisztességtelen jellege, a szerződés vagy annak végrehajtása vitatását egyébként lehetővé tévő jogorvoslati lehetőségektől függetlenül. Ugyanez a rendszer vonatkozik a végrehajtási záradék törlésére irányuló esetleges kérelemre is. 

 

64. Mind az adós, mind a Bizottság elsősorban azzal érvel, hogy a szerződések végrehajtása megindításának e lehetősége sértheti a Bíróságnak a 93/13 irányelvre vonatkozó, fent említett ítélkezési gyakorlatát, többek között a Banif Plus Bank ítéletet.(37) Ugyanis, amint az már említésre került, tekintettel arra, hogy a végrehajtási záradéknak a közjegyző által valamely szerződést tartalmazó okiratra történő rávezetése a bírósági határozat joghatásaival analóg joghatásokat keletkeztet, ebből szükségszerűen az következik, hogy ezen ítélkezési gyakorlatot teljes egészében a közjegyző cselekményére is alkalmazni kell. A közjegyző tehát különösképpen alá van vetve azon kötelezettségnek, hogy hivatalból észlelje a szerződéses kikötések esetlegesen tisztességtelen jellegét, és felhívja a feleket, hogy azt kontradiktórius eljárásban vitassák meg. 

 

 

67. A Bíróság által értelmezett 93/13 irányelv ugyanis nem járhat azzal a következménnyel, hogy arra kötelezze a tagállamokat, hogy oly módon szélesítsék ki a közjegyzői funkciót, hogy az arra késztesse a közjegyzőt, hogy csatlakozó kontradiktórius jogvitát indítson a szerződés felei között, amely jogvita végén neki kellene döntenie valamely szerződéses kikötés tisztességtelen jellegéről és esetleges semmisségéről.

 

 

69. Először is, a 93/13 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy azzal, főszabály szerint, nem ellentétes az olyan tagállam szabályozása, amely – amint az a tagállam vitathatatlan joga – lehetővé teszi a közjegyző számára, hogy egy szerződést tartalmazó okiratra anélkül vezesse rá a végrehajtási záradékot, hogy szükség esetén hivatalból előzetesen megvizsgálta volna a szerződéses kikötések esetlegesen tisztességtelen jellegét. 

 

 

74. Márpedig, amint azt lényegében a német kormány is állította, sem a 93/13 irányelvet, sem pedig a Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatát nem lehet úgy értelmezni, hogy a tagállamok kötelesek lennének azon törvényi kötelezettség előírására a közjegyzőkkel szemben, hogy azok a nemzeti bíróságok helyébe lépjenek a célból, hogy a kontradiktórius eljárás tiszteletben tartása mellett vizsgálják az általuk készített okiratokban foglalt szerződések kikötéseinek tisztességtelen jellegét, és nagyobb általánosságban arra sem kötelesek, hogy úgy módosítsák eljárási szabályaikat, hogy a közjegyzőket annak hatáskörével ruházzák fel, hogy teljes egészében pótolják azon fogyasztók tétlenségét, akik nem aknázták ki jogorvoslati jogaikat. 

 

 

84. A bíróságokat illetően emlékeztetni kell arra, hogy a tagállamok feladata, hogy a fogyasztók számára kereset benyújtásának lehetőségét előírva hatékony bírói jogvédelmet biztosítsanak magával a szerződéssel és/vagy végrehajtásával szemben, amely védelem nem függ olyan feltételektől, különösen pedig olyan határidőktől sem, amelyek rendkívül nehézzé vagy lehetetlenné teszik a 93/13 irányelv által garantált jogok gyakorlását,(39) aminek keretében a bíróságnak meg kell tudnia vizsgálni, szükség esetén hivatalból, amennyiben rendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges jogi és ténybeli elemek, a szerződés kikötéseinek tisztességtelen jellegét, és a kontradiktórius eljárás tiszteletben tartása mellett meghatározni a következményeit a nemzeti jogban rögzített feltételek szerint, a Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően. 

 

 

85. A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság és a magyar kormány fejtegetéseiből egyaránt az tűnik ki, hogy a magyar jog azt írja elő, hogy a fogyasztó egyrészt a szerződés érvényességét vitató keresetet nyújthat be, másrészt pedig a végrehajtás megszüntetésére vagy korlátozására irányuló eljárást indíthat a Pp. 369. §‑ának megfelelően. Ezen utóbbi eljárás keretében – amint arra a Bizottság rámutatott – a fogyasztó kérheti a végrehajtási záradéknak a közjegyző általi kiállításával megindított végrehajtás felfüggesztését is. 

 

 

86. A fogyasztó ily módon – először is – a végrehajtási záradék kiállítása előtt vagy azt követően bármikor benyújthat a nemzeti bíróságokhoz egy olyan keresetet, amely azon szerződés érvényességét vitatja, amelynek alapján a végrehajtási záradékkal ellátott okiratot elkészítették.

 

 

V – Végkövetkeztetések 

92. A fenti megfontolások összességére figyelemmel, azt javaslom, hogy a Bíróság a Fővárosi Törvényszék által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre a következő értelemben válaszoljon:

 

 „A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. és 7. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal főszabály szerint nem ellentétes az alapügyben szereplőhöz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely egy eladó vagy szolgáltató és egy fogyasztó között létrejött szerződésre vonatkozó okiratot az alakszerűségi követelmények tiszteletben tartása mellett elkészítő közjegyző számára lehetővé teszi, hogy a kötelezettségeit elmulasztó fogyasztóval szemben úgy indítsa meg a végrehajtási eljárást e szerződés tekintetében, hogy az említett okiratot végrehajtási záradékkal látja el, illetve úgy, hogy megtagadja a végrehajtási záradék törlését, anélkül hogy e két szakasz valamelyikében sor került volna a szerződés kikötései tisztességtelen jellegének vizsgálatára. 

 

Mindazonáltal a közjegyző feladata, hogy az ilyen okirat elkészítésekor felhívja a fogyasztó figyelmét az általa észlelt esetlegesen tisztességtelen szerződéses kikötésekre, valamint a törvény által ráruházott azon hatáskörére, hogy egy puszta alakszerűségi vizsgálat alapján megindíthatja a végrehajtást a szerződés tekintetében, és dönthet az ebből eredő, elsősorban eljárási szintű következményekről.

 

Ezzel szemben ugyanezen irányelvvel ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely a nemzeti bíróságot, függetlenül azon eljárás jellegétől, amelynek keretében hozzá fordultak, megakadályozza abban, hogy a kontradiktórius eljárás elvének tiszteletben tartása mellett hivatalból vizsgálja meg a szerződés kikötéseinek tisztességtelen jellegét, amennyiben rendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges jogi és ténybeli elemek, illetve abban, hogy meghatározza ennek következményeit.” 

 

A döntés előkészítő anyag:

 

http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=165231&pageIndex=0&doclang=HU&mode=req&dir=&occ=first&part=1&cid=455111

 

 

 

Észrevételek, első olvasás után:

1. nem marasztalják el a közjegyzőket a mulasztásuk miatt

2. aki úgy érzi, hogy a bank becsapta, megtévesztette, a magyar bírósághoz kell fordulnia, mindenképpen pert kell indítania

3. mindekinek a saját ügyében kell eljárnia, senki sem ment meg senkit

 

 

 

A főtanácsnoki indítvány alapján hamarosan dönt a Curia!  

 

A döntést majd részletesen elemezzük...

 

curia---bemutatas---kep.png