Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A GVH 2010 óta tudja, hogy "ragadozó hitelezés" a devizahitel

2019.06.14

kur-06.14-kep---01.png

 

Tisztelt Darák Péter elnök úr!

       Tisztelt Kúria!

                Tisztelt Konzultációs Testület!

 

 

Napokon belül összeül az ún. devizahiteles szerződések vizsgálatával foglalkozó Konzultációs Testület.

https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/konz_testulet/emlekezteto_deviza_20190410.pdf

 

Kérjük, hogy a Testület a munkája során az alábbi tényeket, megállapításokat, összefüggéseket vegye figyelembe és ezeknek az ismeretében alakítsa ki véleményét, hozza meg döntését.

 

Nem első alkalommal küldünk a Tisztelt Kúria részére elemzést, talán emlékeznek még rá, amikor azt sikerült eredményesen bizonyítanunk (a Legfőbb Ügyész álláspontjával ellentétben) hogy az adósnak az árfolyamrés költséget okoz. Többek között ez vezetett az összes szerződés újra számolásához.

 

Egy évtizede a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) létrehozott egy Versenykultúra Központot, egyrészt a versenykultúra, másrészt a „tudatos fogyasztói döntéshozatal” fejlesztése érdekében:

„A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a magyarországi versenykultúra fejlesztése érdekében végzett tevékenységének maradéktalan ellátása érdekében a hivatal szervezetén belül létrehozta a Versenykultúra Központot (GVH VKK). A GVH VKK nyilvánosságra hozott éves munkaterv alapján látja el a versenykultúra, valamint a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztése érdekében végzett feladatait. A GVH VKK a 2009. évre szóló módosított munkatervével saját gondozású, már korábban megkezdett és eredményesnek bizonyult programjainak továbbvitelén, és a szakmai együttműködések kiteljesítésén felül a hivatalon kívüli szervezetek versenykultúra, valamint tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztő munkáját is támogatni kívánja. Az erre fordítható keretösszeg felhasználása - a működés átláthatósága érdekében - pályázat útján történik, amelynek során szakmai és pénzügyi tervet kell kidolgozni, valamint a megvalósításról beszámolót kell benyújtani a GVH VKK részére az alábbiak szerint.”

http://www.gvh.hu/gvh/versenykultura_fejlesztes/palyazati_felhivasok/korabbi_palyazati_felhivasok/2009/6142_hu_palyazati_utmutato.html

 

A GVH VKK pályázatán a 7Sigma Banki, Iparági, Piaci Elemzéseket Szolgáltató Kft egy tartalmas elemzést készített, Egy piaci kudarc története címmel (2010. november). Az elemzés a GVH honlapján megtalálható.

http://www.gvh.hu/data/cms1000634/1_7%20Sigma_Tanulm%C3%A1ny.pdf

 

 

kur-06.14-kep---02.png

 

 

 

 

 

 

kur-06.14-kep---03.png

 

 

http://www.gvh.hu/gvh/versenykultura_fejlesztes/tamogatott_programok/6323_hu_tamogatott_programok_2009_1-25.html

 

Az elemzést a GVH befogadta.

http://www.gvh.hu/data/cms1000633/1_7Sigma_Szakmai%20besz%C3%A1mol%C3%B3.pdf

 

Az elemzést készítő vállalkozást korábban bankban dolgozó elemző közgazdászok alapították:

„A 7Sigma Kft 2001 nyarán alakult a Budapest Bank közgazdasági elemző részlegéből kiváló munkatársak részvételével. A cég 2002 - 2014-ben több mint száz iparági elemzést, valamint kamat-, árfolyam-, inflációs előrejelzéseket, a makrogazdasági környezet és a pénzügyi szektor teljesítményét értékelő elemzéseket készített magyar és angol nyelven. Megbízóink jellemzően hazai kereskedelmi bankok, de ügyfeleink közt szerepeltek hazai nagyvállalatok és külföldi partnerek is.” 

https://www.hetsigma.hu/

 

Az elemzés devizahitelezéssel kapcsolatos megállapításai alátámasztják a már korábban a Kúriának elküldött állításainkat.

Devizahitel – A megtévesztés esetei

http://www.elib.hu/19100/19109/19109.pdf

 

Elsőként ismerkedjünk meg egy nem eléggé ismert kifejezéssel:

 

„A „ragadozó hitelezés” (predatory lending) régóta közkeletű kifejezés, amelyet a suprime válság óta még gyakrabban használnak, ennek ellenére nincsen általánosan elfogadott definíciója. A „ragadozó hitelezés” eredeti értelmezésben olyan magatartás, mellyel jelentős előnyöket biztosítanak a hitelezőknek (illetve a hitelezésben részt vevő egyéb szereplőknek, pl. a közvetítőknek a megtévesztett hitelfelvevő kárára. A definíciókísérletek sokszor a „ragadozó hitelezés” sajátos eszközeinek felsorolásával igyekeznek meghatározni a fogalmat. Ezek az eszközök az ügyfél hiányos vagy félrevezető tájékoztatásától kezdve az uzsorakamaton keresztül a nem hitelképes ügyfelek eladósításáig terjednek, melyeknek célja esetleg a fedezetként szolgáló ingatlan megszerzése.” (11. oldal)

 

 

„Devizahitelezés – mint ragadozó hitelezés. A devizahitelezéssel elért hitelkamatszint-csökkenés olyan ügyfeleket csatornázott be a rendszerbe, akik a magas kamatszintet nem tudták volna megfizetni, az alacsonyabb devizakamatot azonban igen. Az aszimmetrikus információ lényege ekkor az, hogy a bank tudja, hogy az ügyfél a devizahitellel árfolyam- és kamatkockázatot is vállal, az ügyfelek többsége azonban nem – vagy hajlamos az erről szóló információt elbagatelizálni.” (13. oldal)

 

„A hazai kimagasló hitelállomány-növekedésnek viszont utólag visszatekintve volt egy sajátos összetevője is, a „ragadozó” hitelezés jellegzetességeit is felmutató, kiterjedt lakossági devizahitelezés” (19. oldal)

 

„A forintnál jóval kedvezőbb kamatozású devizahitel olyan összeg felvételét is lehetővé tette, amelynek a törlesztési terheit forinthitel esetén az ügyfél már nem tudta volna vállalni. Az ügyfelekért folytatott verseny arra késztette a bankokat, hogy az árfolyamkockázat tényét nem hangsúlyozzák túl.” (30. oldal)

 

Most pedig térjünk rá, mi volt a megtévesztés, a hiányos vagy félrevezető tájékoztatás mely több százezer család ingatlanjának az elvesztéséhez vezetett. Miként fordulhatott elő, hogy családok százezrei a veszélyt nem érzékelték, elbagatelizálták az árfolyamkockázatot.

 

„A közgazdasági elmélet szerint az ilyen ügyletek nem lehetnek hosszú távon profitábilisak, mivel az árfolyammozgások ellensúlyozzák a kedvező kamathatásokat. Ez az ún. kamatparitás teljesülésének tétele.” (14-15. oldal)

 

Ez az első információ, melyet családok százezrei nem tudtak, mert a bankok elhallgatták az információt. Nem tudták, hogy az alacsony kamat révén alacsony törlesztő részletet az árfolyammozgás ellensúlyozza majd.

 

Az „ellensúlyozó”árfolyammozgások azonban évekig elmaradtak.

 

„A forint árfolyamának nagyfokú stabilításával kapcsolatban említést érdemel, hogy az csalóka volt. A jelentős nettó devizahitel-kiáramlás ugyanis jelentős deviza-forint konverzióval járt, ami magas forintkeresletet tartott fenn a bankközi devizapiacon. A növekvő devizahitelezés tehát maga is hozzájárult a stabilan erős forintárfolyamhoz.” (37. oldal)

 

Stabil volt a forint árfolyama évekig, és ennek épp a devizahitelezés volt az oka. A bankok a tájékoztatásuk során elhallgatták, hogy „csalóka” a stabil forint árfolyam, a forint felülértékelté vált. Ez a második elhallgatott információ.

 

A fenti megtévesztésekkel kapcsolatban szükségesnek tartjuk idézni Kovács Leventét a Bankszövetség főtitkárát (A Debreceni Egyetem szakmai folyóiratában jelent meg 2017-ben a tanulmánya):

 

„A válságot megelőző években a magyar forint a korábbi alulértékeltség miatt, az inflációs különbség ellenére, erősödni tudott. Ez az átmeneti erősödés sokakat, köztük szakembereket is megtévesztett. Így azt a téves képzetet eredményezte, hogy a deviza hitelesek tartósan csak jobban járhatnak, mint a forint hitelesek.” (266. oldal)

 

„A másik eset az, hogy a hitelek nyújtása relatíve alacsony (2-5%-os) kamaton történik, amint ezt a svájci frank alap biztosította. Ekkor azzal kell számolni, hogy az inflációs (értsd: kb. kamat) különbség miatt ez az alacsony kamatozású deviza folyamatosan fel fog értékelődni, és ezzel folyamatosan nőni fog a havi törlesztőrészlet.” (267. oldal)

 

Azzal kellett volna tehát családok százezreinek számolni a devizahitel felvételekor, hogy a deviza árfolyama fel fog értékelődni és folyamatosan nőni fog a törlesztő részlet. Erre azonban nem hívták fel a bankok az Ügyfeleik figyelmét. Így a megtévesztés által abban a téves képzetben voltak százezrek, hogy jobban járnak a devizahitellel, mint egy (számukra megfizethetetlen) forinthitellel. Teljesen tisztán, érthetően fogalmazott Kovács Levente.

 

Tisztán és érthetően fogalmazott Kovács Levente 2013. február 25.-én a Parlament Fogyasztóvédelmi Bizottságának az ülésén is:

 

„… a hibás termék felvetés kapcsán nyilvánvalóan a devizahitelnek más a törlesztési karakterisztikája, mint a forinthitelnek, hiszen a roppant alacsony kamatokért cserébe normál esetben egy árfolyam-növekedés bekövetkeztével kell számolni.” (24-25. oldal)

 

Mint a korábban ismertetett tények alapján tudjuk, normál esetben a deviza árfolyama növekszik. Azonban abnormálisan a deviza árfolyama évekig nem növekedett és ennek épp a devizahitelezés volt az oka.

 

Kérjük a Kúriát, kérjük a Konzultációs Testületet a tények ismeretében hozza meg a döntését. A tény pedig az, hogy a bankok szándékosan megtévesztették családok százezreit.

 

Az, ami több százezer családdal történt, egy kifejezéssel leírható: ragadozó hitelezés.

 

A Kúrián korábban kidolgozott „kegyelemdöfés” a banki károsultak számára teljes mértékben elfogadhatatlan.

 

„Az érvényessé nyilvánítással szemben hatályossá nyilvánítás esetén nem lesz semmi orvosolva, az érvénytelenségi okot nem lehet kiküszöbölni, itt már csak a kegyelemdöfést adjuk meg, vége a történetnek, „csak” az elszámolást kell elvégezni. A kérdés, hogy hogyan számolunk el.

 

Itt a nagy kérdés, hogy hatályossá nyilvánítás esetén mennyiben köt bennünket az a tartalom, amely egy soha érvényessé nem váló szerződés tartalma? Hogy jobban megértsétek, hogy miről beszélek: a deviza-forint kérdésről beszélek, mert kérdés, hogy mi volt a szolgáltatás, amit az érvénytelen szerződés alapján kapott az adós. Devizában kifejezett értéket kapott, vagy forintot kapott? Ha érvényessé nyilvánítjuk a szerződést, akkor ő devizában marad adós, kivéve, ha az árfolyamkockázat kizárólagos adósra hárításával volt összefüggésben az érvénytelenségi ok.”

 

„Tehát ott tartottunk, hogy az adósnak szerencséje volt, és őt nem világosították fel, idézőjelben mondom persze, akkor hivatkozhat arra, hogy ő nem is tudott erről a kockázatról. Ebben az esetben érvényessé nyilvánítjuk a szerződést, mert az érvénytelenségi ok kiküszöbölhető az által, hogy az adóst egy soha nem emelkedő deviza árfolyamon tekintjük adósnak, tehát a törlesztési kötelezettségeinek a szerződéskötéskori árfolyamon kell eleget tennie.”

 

„…most jön a következő lépcső, hogy valóban, ha ez így van, hogy az adós tulajdonképpen soha nem emelkedő árfolyamú devizát vett fel, akkor ő forintot vett fel. Ebben az esetben tehát a gyakorlat forintosítja az adósságot, ténylegesen a folyósított forintban fog eladósodni az adósunk.”

 

„… ha forintban lesz adós az adós, tehát ő semmit nem tudhatott az árfolyamkockázat viseléséről, és ezért a tartozása eredendően forintosodik, a forinttartozása után nem fizethet devizához szabott, a devizára irányadó kamatot. Ebben az esetben a kamatot hozzá kell igazítani az új kirovó pénznemhez, tehát forintkamatot kell majd fizetnie, amit a következőképpen állítunk elő: akkor van szerencsénk, ha a szerződésben volt referencia kamatláb, és ahhoz volt hozzárendelve egy kamatfelár. Ha ez így volt, csak azt kell megtudnunk, hogy a szerződéskötéskor a 3 havi BUBOR, a budapesti bankközi kamatláb, milyen értéken állt. Ha ezt megtudtuk, a 3 havi BUBOR-hoz már csak hozzá kell adnunk a kamatfelárat.

 

Ellenben, ha nem volt kimutatva a szerződésben kamatfelár, akkor nekünk kell csinálnunk. Ehhez nemcsak azt kell megnéznünk, mennyi volt a 3 havi BUBOR, hanem azt is, hogy a 3 havi LIBOR, a 3 hónapos londoni bankközi kamatláb milyen értéken állt a szerződéskötéskor, ezt vonjuk ki a szerződés szerinti induló ügyleti kamatból, eredményként meg lesz a kamatfelárunk, és ezt a kamatfelárat ezután már csak hozzá kell adnunk a BUBOR-hoz.

 

Na ugye, milyen egyszerű.”

 

(A Pécsi Ítélőtábla és a Pécsi Törvényszék közös szervezésében 2016. április 8.-án megtartott devizakonferencia)

 

Kérjük a Testület határozottan fogalmazza meg azt, hogy a „kegyelemdöfés” teljes mértékben elfogadhatatlan. Talán az emlékeztetőben érezhető cinikus hangnemen is időszerű lenne már változtatni.  A ragadozó hitelezés áldozatairól van szó.

 

 

 

Tisztelettel:

 

 

Szabó József ügyvezető

Hiteles Mozgalom – Arany Liliom Alapítvány

 

 

 

Budapest, 2019. június 14.

 

 

-------------------------- előzmény ---------------------

 

A GVH részére készített elemzésre akkor bukkantam rá, amikor a GVH elleni bírósági peremre készültem. A 2019. június 12.-i tárgyalás felvétele (július 2.-án lesz a határozat hozatal):