Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A devizahiteles rész a Szepesházi riportból - 444

2017.10.16

Egy hosszabb riport jelent meg Dr. Szepesházi Péter bíróval a 444.hu hírportálon. Több média „átvette” a riportot – azonban a devizahiteles témakört  kevés helyen ismertették súlyának megfelelő módon. A devizahiteles rész a riportból:

 

szepeshazi-riport-a-444-en---kep.png

 

 

….1997 után fokozatosan egyre erősebb lett a bírói belterjesség, a megyei elnökök akkori koalíciója minden reformot levert. Ennek abszurd módon van egy maradványa, hogy most, amikor veszély lehet - csak “lehet”, mert bizonyítékunk nincs rá - hogy a végrehajtó hatalom bevonatkoztatna az igazságszolgáltatás ügyeibe, ha akarna, jobban mint korábban, akkor ez ellen van egy dacos ellenállás, aminek a kérdésben felvetett döntések megfelelnek. Közben a valóság az, hogy bár fontos témákban születnek olyan ítéletek, amik nem vádolhatóak politikai elfogultsággal, de vannak témák, ahol meg tömegesen születnek olyan ítéletek, amikkel nagy a baj, nem is az eredményükkel, hanem a gyakran sematikus jelleggel. Ott nem intakt a bírói kar.

 

Melyik területen?

Például a devizahiteles ügyekre gondolok, és itt jön be újra a vezetői pályázatok és a szakmai anyagok témája is, hogy azok hogyan befolyásolják az állampolgárok ítéletét. Ezek általában nagyon bonyolult, szerteágazó perek. Főleg a fővárosban dolgozó bírák teljesen ki van zsigerelve. Ebben a helyzetben ha lejön a Kúriáról egy pár bekezdéses anyag a devizahiteles ügyekkel kapcsolatban, akkor ezek a túldolgoztatott bírók nem azt fogják mondani, hogy elolvasom ezt is, meg ezen kívül még egy csomó másik anyagot, utánanézek az uniós és nemzetközi gyakorlatnak, megnézem a szakkönyveket. Ehelyett átmegy rajtuk a felülről jövő akarat, mint kés a vajon.

 

Akik nem keresik a konfliktust a rendszerrel, és amúgy is túlterheltek, azoknak áldás egy ilyen felülről érkező anyag, ami aztán sorvezető lehet az ítélkezésben...

Igen. Miközben azt sem lehet tudni például, hogy milyen forrásokból dolgozott a Kúria jogegységi tanácsa, akinek a tagjait szintén ügyelosztási rend nélkül jelölik ki. Folyik most egy per, hogy adják ki a szakmai anyagok listáját, ami alapján dolgoztak a devizahiteles jogegységi eljárásokban. Hallani olyasmit, hogy esetleg azért nem adják ki, mert olyan egyoldalú az összeállítás. Bizonytalan hátterű vagy egy oldalról jövő szakmai anyagok kerülhetnek be a rendszerbe, és nehéz azt várni, hogy ezeket, vagy bármilyen anyagot megfelelő kritikával kezeljenek a túlterhelt bírók.

 

Mi a jellemző devizahitel-ügy, ami a bíróság elé kerül, és mi az a tömeges probléma, amiről korábban beszélt?

Olyan devizahiteles szerződésekről is kell dönteni, ahol akár a szerződés tartamában, akár a tájékoztatásban az árfolyam-kockázattal kapcsolatban a fogyasztóvédelem minimuma sem érvényesült.

 

Az 52 oldalas szerződésben egy bekezdés apró betű van az árfolyam-kockázatról...

Igen, csak apró betű van, csak formális a tájékoztatás. Aztán az eset körülményeiből kiderül, hogy sürgették az ügyfelet, azt mondták neki „Tessék már aláírni, két percünk van”. Az ügyfél meg várta a hitelt, és senki sem mondta neki, hogy „Itt álljunk meg egy percre, tessék figyelni, mert ez a rész fontos!”

 

És ezekben az ügyekben mi a gyakorlat?

Az említett jogegységi határozatok alapján majdhogynem azt kell mondani, hogy a fogyasztóvédelem érvényesült, vagy nem érvényesült ugyan, de ez nem jelenti a szerződés teljes érvénytelenségét. Ennek az eredménye aztán a kilakoltatás, olyan döntések, amikben a pénzügyi fogyasztóvédelem alapjai sincsenek meg, és amik nem felelnek meg az uniós jognak sem.

 

A másik oldalon gondolom az az érv, hogy ha elkezdik a bíróságok kimondani az érvénytelenségeket, az veszélybe sodorja a bankrendszert, aminek súlyosa hatása lehet a gazdaságra, és ezt nem akarják felvállalni.

Lehet, hogy aki a rendszer legtetején a szakmai iránymutatást kiadja, annak ez van a fejében, ez persze nem jogi érv. Az a baj, hogy nincsenek olyan körülmények, hogy a bírák maguktól utánanézzenek, és megismerjenek más álláspontokat is. És itt jön megint a vezetők kiválasztása, akik sok esetben nem bátorítják az embereket, hogy igen, ennek még olvass utána, úgy alakítsd ki a saját álláspontodat. Az érdekli őket, hogy miért csak hat ügyet zártál le eddig, és miért nem nyolcat. A megfelelő oktatás hiányában, a hierarchikus szervezetből adódóan, a rossz értelemben vett tekintély- és államelvűség miatt a magyar bírói karban viszonylag ritka, hogy valaki fogja magát, és összevessen egy magyar jogszabályt vagy jogegységi határozatot az európai vagy akár a nemzetközi emberi jogokkal.

 

Máshol is van ilyen súlyos probléma?

A széles étlapról a bírói alkalmassági vizsgálatokat is ide lehet sorolni. Ez most egy rendkívül szubjektív eljárás, miközben szerintem csak a legobjektívebb, számokkal kifejezhető dolgokat lehetne egy bírón számon kérni azzal a téttel, hogy elveszik az állását. Most van olyan értékelés, ahol ikszelni kell, hogy pl. egy bíró “lényeglátásban” megfelelt, vagy nem felelt meg. Ez a bírói függetlenséghez tartozik, én másban látom a lényeget, mint egy kollégám egy hasonló ügyben….

 

Nagyon bízunk abban, hogy a bírói karban követőkre talál ez a hozzáállás. Köszönjük bíró úr!!!

 

Bízunk abban is, hogy egyre több újságíró kezd el foglalkozni azzal, hogy mi történt a bankfiókokban, mi történik a bíróságokon.

Köszönjük a riportot 444!!!

 

 

A teljes riport:

https://444.hu/2017/10/16/elvileg-johet-hando-tundenel-is-rosszabb-vezeto-de-ezt-belulrol-most-nehez-elkepzelni

 

 

A riportról beszámolt (többek között):

 

Index

http://index.hu/belfold/2017/10/16/kitalalt_az_egyik_biro_aki_szerint_onkeny_van_a_birosagokon/#

 

Magyar Nemzet

https://mno.hu/belfold/hando-tundenel-rosszabb-vezetot-most-nehez-elkepzelni-2421665

 

HVG

http://hvg.hu/itthon/20171016_megszolalt_egy_biro_hando_minden_eredmenyet_lerombolta_az_onkenye

 

24.hu

http://24.hu/belfold/2017/10/16/ha-onkritikat-gyakorol-az-elvtars-akkor-meg-egy-ideig-meguszhatja/

 

 

2016 májusában született egy javaslat a Kúria számára:

 

 

A devizahiteles ügyekben irányadó

jogegységi határozatok

fogyasztóbarát,

a felelős hitelezéssel

harmonikus

 megújításáért

 

Észrevételek, javaslatok a Kúria Polgári Kollégiuma 2016. május 5-i a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos újabb jogegységi eljárás megfontolásáról szóló Ülésére

 

I.
Az Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum (EBFF) javasolja újabb átfogó, az eddigi deviza alapú kölcsönszerződésekről szóló jogegységi határozatokat sok elemében módosító és kiegészítő jogegységi határozat meghozatalát. Az új jogegységi határozatban a „szerződéseket be kell tartani” elve és a fogyasztói jogok között méltányos EGYENSÚLYT kell találni. A fogyasztóbarát szemlélet hosszabb távon minden szerződő fél érdekével egybeesik.

 

Bövebben:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/biroi-csoport-levele-a-kuria-elnokenek.html