Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A 654-es számú panaszt elutasította az AB

2015.05.06

Részlet az AB végzéséből:

 

A Tv. támadott rendelkezése értelmében az ún. árfolyamrés mint semmis szerződési kikötés „helyébe [...] mind a folyósítás, mind pedig a törlesztés [...] tekintetében a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamának alkalmazására irányuló rendelkezés lép”. A panaszos meglátása szerint ez az előírás több szempontból is inkább a hitelező érdekét szolgálja, mint a fogyasztóét, ezért sérti az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdését.

 

A kérelmet a postai bélyegző tanúsága szerint 2015. február 24-én – nyilvánvalóan elkésetten – adták postára, tehát az nem befogadható.

 

Megjegyzi az Alkotmánybíróság ugyanakkor azt is, hogy a Tv. 3. §-ának alaptörvény konformitását több szempontból vizsgáló 7/2015. (III. 19.) AB határozat az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdésének sérelmére alapított kérelem vizsgálata körében az alábbiakra mutatott rá:

 

Az alkotmányjogi panasz

az Alkotmányban szabályozott alapvető jogok védelmének eszköze,

mely alapvető jogok rendeltetése az,

hogy az államhatalommal szemben alkotmányos garanciákat teremtsenek

az állampolgár, az egyén vagy egy közösség jogainak védelmére,

cselekvési autonómiájának biztosítására.

 

Alkotmányjogi panaszt

csak Alaptörvényben biztosított jog sérelmére lehet alapítani.

Az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdése

nem minősül az Alaptörvényben biztosított jognak.

 

Az alaptörvényből:

 

M) cikk (2)

Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit.

Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben,

és védi a fogyasztók jogait.

 

 

Érdemes elolvasni a teljes végzést, csupán 2 oldal:

 

http://www.mkab.hu/download.php?h=1121

 

654---kep-01.png

 

 

 

Részlet az alkotmányjogi panaszból (korábban még nem számoltunk be róla):

 

2008. junius 12-én aláírt - és mellékletként csatolt – közjegyzői okiratba foglalt, devizában nyilvántartott jelzálog-típusú ( kölcsönszerződést (továbbiakban kölcsönszerződés) kötöttem Adósként az OTP Jelzálogbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság pénzügyi intézménnyel, mint Hitelező és Jelzálog jogosulttal (továbbiakban Hitelező).

 

 A kölcsönszerződés I. pontjában -többek között- az áll, hogy: "Az Adósok tudomásul veszik, hogy a jelen szerződés alapján nyújtott kölcsön, annak ügyleti kamata és kezelési költsége, valamint a késedelmi kamat és az egyéb költségek a folyósítást követően Devizában kerülnek megállapításra."

 

 

,,A kölcsön összege 7.100.000.-Ft, azaz hétmillió-egyszázezer forint.--------------------------------

 

A kölcsön összegének Devizában való megállapítása a folyósítás napján érvényes, a Bank által alkalmazott Deviza vételi árfolyamon történik, melyről az Adósokat a Hitelező a folyósítási értesítő megküldésével tájékoztatja. -----------------------------------------------------------"

 

A kölcsönszerződés III.2. pontja szerint: A jelen közjegyzői okirat aláírásának napján a Bank által 2008. év június hónap 12. napján alkalmazott deviza eladási árfolyam figyelembe vételével:- -a törlesztő részlet összege:8.846,-JPY.

 

Továbbá kölcsönszerződés 1.1. pontjában (a 3. oldalon) az alábbi olvasható: , ... Devizában való megállapítása a folyósítás napján érvényes, a Bank által alkalmazott Devizavételi árfolyamon történik.

 

A kölcsönszerződés III.2 pontjában ( 5. oldalon) az alábbi olvasható: ... A törlesztőrészlet összege a Bank által 2008. június hónap 10. napján alkalmazott deviza eladási árfolyam figyelembe vételével: 8.846 JPY.

 

A kölcsönszerződésem miatt a megsemmisíteni kért jogszabályi rendelkezés közvetlenül érint, mivel az olyan fogyasztói kölcsönszerződés, amely szerint a Hitelező, mint pénzügyi intézmény a 7.100.000. forint kölcsönösszeg folyósítására a vételi, a tartozás törlesztésére pedig az eladási árfolyam alkalmazását rendelte el. A 2014. évi XXXVIII. törvény kimondja, hogy a folyósításkor a vételi, a törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok alkalmazása tisztességtelen és semmis kikötések. A fentebb idézet szerződési feltételekből megállapítható, hogy a kölcsönszerződés a semmis kikötések (az átszámítási árfolyamok) alkalmazása nélkül is teljesíthető marad, mert az összegszerűen tartalmazza a kölcsön összegét (7.100.000.-Ft) Ezáltal a szerződés lényeges tartalmi eleme megmarad.

 

Az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) 239. § (2) bekezdése szerint: ,,(2) Fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető."

 

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikke (1) bekezdésének szövege a következő: ,,A tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket."

 

Az ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG X/1769/2013. határozat II. pont utolsó mondata szerint: "Az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát általában csak ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg alkotmányosan, mint amilyen feltételek fennállását a bírósági úton való szerződésmódosítás is megköveteli."

 

Értelemszerű, hogy a fogyasztói szerződésben a tisztességtelensége miatti semmis kikötést csak akkor helyettesítheti visszamenőlegesen jogszabály, ha a semmis kikötés kihagyásával a szerződés teljesíthetetlenné válna. A kölcsönszerződésemre ez nem áll fenn, így abban a semmis kikötések törvény általi helyettesítése, megváltoztatása alaptalan, és az alábbiak miatt alkotmányellenes is.

 

Látható, hogy a semmis feltételek nélküli, a Ptk. 239. § (2) bekezdés szerinti kölcsönszerződés forintban nyújtott, forintban nyilvántartott fogyasztói kölcsönszerződésként továbbra is teljesíthető. Ez a megoldás nyilvánvalóan sokkal inkább a fogyasztó érdekét szolgálja a fogyasztó szempontjából kedvezőtlen és nagymértékű árfolyamváltozás (ez ügyben a folyósításkori 1,475 forintos JPY árfolyamról a jelenlegi 2.167 forintos árfolyamra való növekedés) miatt, mint a megsemmisíteni kért jogszabályi rendelkezés szerinti, devizaalapú elszámolás.

 

A megsemmisíteni kért jogszabályi rendelkezés megkülönböztetés nélkül, egyöntetűen, minden hatálya alá tartozó fogyasztói szerződésre vonatkozóan figyelmen kívül hagyja a Ptk. 239. §(2) bekezdését. Ezáltal a fogyasztók meglévő jogait csökkenti. Az Alaptörvény szerint Magyarország védi a fogyasztók jogait. A fogyasztók egyes jogait további más törvények (PI. Ptk., Hpt.) speciális rendelkezések formájában tartalmazzák. Meglevő jogot csökkentő, a védelmi szintet leszállító jogalkotás, vagy más ilyen közhatalmi aktus sérti az államcélként megfogalmazott alkotmányi szabályt. Fentiek miatt a megsemmisíteni kért jogszabályi rendelkezés az Alaptörvénybe ütköző.

 

 

Érdemes elolvasni a teljes panaszt, csupán 6 oldal:

 

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/b11e2d7b234d44f3c1257e15005dce12/$FILE/IV_654_0_2015_inditvany.002.pdf/IV_654_0_2015_inditvany.pdf

 

 

654---kep-02.png