HITELES MOZGALOM

Három pénzintézet és egy adós alkotmányjogi panaszát tárgyalja összevontan hétfőn az AB. A fő téma az árfolyamrés...

"Feladata van most az Alkotmánybíróságnak, lelkiismeretesen vizsgálnia kell az adósok alkotmányjogi panaszait. Meg kell vizsgálnia, hogy az Alaptörvényben rögzített nemes eszmék miként érvényesülnek a gyakorlatban."

2015. február 16.-án egy bank által benyújtott és két adós által benyújtott alkotmányjogi panaszt vizsgál az Alkotmánybíróság.

(A jogkövetkezmény nélküli per) „azt a célt szolgálja, hogy felek a bíróság döntése után tárgyalóasztalhoz üljenek, esetlegesen új feltételekkel új megállapodást kössenek.”

Az egyik a közjegyzők felelősségét vizsgálja, a másik arra keresi a választ, hogy a devizahitel tekinthető-e befektetési ügyletként, deviza határidős származtatott eszközként.

Kinek kell bizonyítania egy perben, hogy a szerződéskötés során elégséges volt, illetve nem volt elégséges pl. az árfolyamkockázat ismertetése?

"S mi lesz azokkal, akikkel szemben a bank olyan törvénytelenséget követett el, hogy emiatt az egész szerződést végleg érvényteleníteni kell? Vagyis helyre kell állítani az eredeti állapotot, mintha soha nem is szerződtek volna?"

"Társaságunk valódi deviza alapú refinanszírozási hiteleket vett fel a kölcsönök folyósításához - hiszen mi betétgyűjtésből és más, tipikusan banki műveletből nem juthatunk forrásokhoz – és ebből úgy tudtunk magyar forintot folyósítani, hogy a számláinkat vezető bankunk átváltotta az összeget az ügyfélnek. Tehát valódi pénzváltási szolgáltatás állt a hitelek kihelyezése mögött."

Hol és milyen lehetőségeink vannak arra, hogy ezeket a sommás, bankszektor által elterjesztett megállapításokat megkérdőjelezzük?

A „független” sajtó sulykolja, hogy az AB-n átment a devizahiteles törvény. Ez hazugság!