Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2022.01.31

Szlovén devizahiteles törvény - megszavazás előtt

szloven-kep-01.png

 

 

A megszavazás alatt álló törvényből részletek a Portfólió cikke alapján:

 

„A konkrét javaslat azt mondja ki, hogy a bankoknak új törlesztési feltételeket kell alkotniuk, ebben pedig 10%-ban maximálni a hitelesek devizaárfolyam-mozgásból fakadó extra veszteségét, minden ezen felüli extra költséget 2004-ig visszamenőlegesen ki kellene feléjük fizetni.”

 

https://www.portfolio.hu/bank/20220131/devizahitelek-fontos-dontes-szuletik-ma-szloveniaban-az-otp-t-is-erintheti-524003

 

 

Szlovéniában már 2018-ban kimondta bíróság, hogy nem tájékoztatták a bankok megfelelően az ügyfeleiket. Részlet az Index beszámolójából:

 

„Semmissé nyilvánított egy svájci frank alapú hitelszerződést a szlovén legfelsőbb bíróság arra hivatkozva, hogy a bank nem tájékoztatta ügyfelét az ilyen devizahitelek magas kockázatáról - közölte a szlovén sajtó pénteken.

 

Robert Preninger, a hitelfelvevő ügyvédje a szlovén közszolgálati televíziónak elmondta: ez az első jogerős ítélet nemcsak Szlovéniában, hanem az Európai Unióban is, írta az MTI.”

 

„…a  jogerős ítélet szerint a hitelfelvevőnek az eredeti hitelösszeget kell visszafizetnie a banknak, kamatok nélkül, a pénzintézetnek pedig törölnie kell az ügyfél ingatlanját terhelő jelzálogjogot.

 

A szlovén svájcifrank-hitelesek egyesülete közleményében kiemelte: fontos győzelemről van szó. Bizakodásuknak adtak hangot, hogy a jelenlegi jogerős ítélet a jövőben bírósági gyakorlattá válik. "Rendszerszintű megoldás kell a problémára, amelyet a bankok kapzsisága és a szabályozó szervezetek csődje okozott."

 

https://index.hu/gazdasag/2018/01/19/semmisse_nyilvanitottak_egy_svajci_frank_alapu_jelzaloghitelt_szloveniaban/

 

 

 

Pár gondolat volt szlovén alkotmánybírók elemzéséből:

 

A svájci frankban (továbbiakban CHF) jegyzett jelzálogkölcsönök felvevői által tudtukon kívül vállalt aránytalan kockázatok különösen az olyan hosszú távra felvett kölcsönök esetében nyilvánvalóak, amelyeket a szerződés szerint un. annuitásos módon kellett törleszteni.

 Ezek jellemzően lakáscélú jelzálogkölcsönök amelyeknél a törlesztési időszak elején elsősorban (ill. az un. „türelmi idős” kölcsönök esetében a törelmi idő lejártáig kizárólag csak) kamat- és kezelési költség-törlesztésre kerül sor, a valutaárfolyam változásait pedig záradékban rögzített átváltási rátával küszöbölik ki, s jellemzően (de nem mindig) a tőke törlesztése (pl. az un. „türelmi idős” ill. „megtakarítással kombinált” kölcsönök esetén) a jelzálogkölcsön kamatainak törlesztése után következik.

Ezen elemek ötvözése olyan robbanásveszélyes keveréket, pusztító hatású időzített bombát eredményezett, amelyet már a CHF és az euró egymáshoz viszonyított árfolyamának legkisebb változása működésbe hozhatott.

Ráadásul a bankok alacsony kamatokkal is csábították a kölcsönfelvevőket, valamint – a jegybank (Bank of Slovenia) egyébként mérsékelt figyelmeztetése ellenére – azzal, hogy szándékosan elhallgatták előlük a kockázatokat. A bankok, visszaélve helyzetükkel, a tájékozatlan és félrevezetett ügyfelekre hárították az összes kockázatot, amelyekre azok – a diktált „általános szerződési feltételek” standard szövege értelmében – semmilyen befolyást nem gyakorolhattak,mivel kezdettől fogva az „eszi, nem eszi, nem kap mást”-helyzetben voltak.

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/konyv/egykori-szloven-alkotmanybirok-a-devizahitelezesrol.html

 

A legfőbb kérdés:

 

MI A JELENLEGI ÉS A KÖVETKEZŐ

 

MAGYAR KORMÁNY TERVE

 

A MAGYAR CSALÁDOK ÉRDEKÉBEN?