Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


NGM internetes szakmai konzultáció

2014.11.23

2011 nyarán a Nemzetgazdasági Minisztérium internetes szakmai konzultációt kezdeményezett. Az észrevételeinkre soha nem kaptunk választ.

Olvasd és megismered, hogy mi a cél....

 

-részlet-

 

otthonteremtesi---kep.png

 

2) Az érintett nagy mennyiségű lakás megfelelő szabályozás esetén alapja lehet egy új bérlakás rendszernek.

a) A „rossz adósok” nagyobb része képes - jövedelmükhöz igazodó - bérleti díjat fizetni. Ingatlanaik bevonhatók – pl. tulajdonért cserében adósság elengedés - egy részben vagy egészben államilag tulajdonolt bérlakás alapba. (részleteket lásd később)

b) A bérleti díjat fizetni sem képes „rossz adósok” helyzete sajnos nem oldható meg piac-konform módon, ez szociális kérdés, ahol állami beavatkozás szükségessé válhat. Az önkormányzatok azonban nem érdekeltek a szociális lakhatás megoldásában és forrásuk sincs ehhez.

 

Nem értjük ezt a cinikus megállapítást: „Az önkormányzatok azonban nem érdekeltek a szociális lakhatás megoldásában”

 

 Az önkormányzatoknak kötelességei és feladataik vannak! A hajléktalansággal – mint jelenséggel - önkormányzati szinten tudni kell elszámolni.

 

Hajléktalan-szállókat volna szükséges üzemeltetniük, étkeztetést, tisztálkodási lehetőséget biztosítani számukra, valamint biztosítani volna szükséges a szociális ellátásokhoz való jogukat is. Ez mind önkormányzati szintű feladattá fog válni.

 

Sajnos a Nemzetgazdasági Minisztérium megvonja az önkormányzatoktól a szükséges és előírt állami támogatásokat, szigorítja az állami normatíva igénybevételének feltételrendszerét. Az önkormányzatok, saját és az általuk fenntartott intézmények üzemeltetésére az állami segítség helyett kénytelenek – immáron évek óta – hiteleket, kölcsönöket felvenni, amit már visszafizetni egyre nehezebben, vagy egyáltalán nem tudnak. Sajnos napjainkban, Magyarországon negyedévente átlag három önkormányzat jelent gazdasági csődöt.

 

Szeretnénk, ha megértenék, nincsenek „jó adósok” és nincsenek „rossz adósok”. Mindannyian, mind a 800ezer család, egy pénzügyi csúszdán csúszunk lefelé. Az nyilvánosságra hozott Vitairat azokat tartja „jó adósnak” akik még a csúszda tetején vannak, nem is érzik a hatalmas veszélyt. Tudnak még  erejüket megfeszítve, tartalékaikat veszteséggel mozgósítva fizetni. Azok a „rossz adósok” akik már minden tartalékukat felélték, és választaniuk kell: élelmiszer, tanszer és gyógyszer vagy rezsi, vagy törlesztés.

 

Ha már megállapítja a Vitairat, hogy vannak „jó adósok” és „rossz adósok” akkor kötelessége volna kijelenteni azt is: vannak jó és rossz bankok is, jó és rossz hitelszerződési konstrukcióval.

 

Az adósok feketelistája (BAR/KHR) már létezik, a banki feketelista viszont nem.

Miért nem beszél erről az előterjesztés?

Elfogadhatatlan ez a cinikus hozzá állás!

 

Úgy véljük, mindaddig nem beszélhetünk „rossz adósról”, míg az állam rossz gazdaként nem képes megfelelő mértékben ellátni munkával az ország területén élő állampolgárait. Amíg a köz alkalmazottainak nem tud megfelelő bért fizetni elvégzett munkájáért, amíg nem képes megfelelő szabályokat hozni a pénzügyi területen működők rendszabályozására, amíg nem képes létrehozni megfelelően erős jogosítványokkal rendelkező pénzügyi szervezeti felügyeletet. Csak a hitelüket már nem fizetők a rosszak?

 

Milyen stratégia az mely a banki erőfölényen alapuló szerződések, a gazdasági világválság miatt fizetni már nem tudók lakását áttereli egy létrehozandó „bérlakás rendszerbe? Kik azok a „házi urak” akiknek biztosítani kell az olcsó bérlakások százezreit? És hozzá az otthonukat elvesztő bérlőket?

 

c) Mindkét bérlői csoport esetében ki kell dolgozni a bérlők lakbér-támogatási módját – amibe természetesen bőven belefér, hogy a bérbeadó közvetlenül kapja a támogatást.

 

Teljesen elfogadhatatlan számunkra, hogy a „bérbeadó” kap támogatást a kifosztott, megtévesztett, kihasznált hitel felvevő helyett.

Felháborító, hogy az előterjesztők fejében meg sem fordul az a gondolat, hogy a bajban lévőkön kell segíteni.

 

3) Új bérlakásépítés véleményünk szerint csak ott lehet indokolt, ahol erre valós és fizetőképes igény van, alapvetően helyi ipartelepítők részéről, akik az építés-üzemeltetés költségeiből is részt kívánnak vállalni.

 

Hatályban van jelenleg is az a 2009-es kormányrendelet, mely megadja az önkormányzatoknak az elővásárlási jogot ebben az esetben. Csakhogy a Nemzetgazdasági Minisztérium az ehhez szükséges forrást nem biztosítja az önkormányzatok részére. Költséghatékonysági mutató jóval kedvezőbb irányba mutatna, ha az állam nem hagyná figyelmen kívül a ma is hatályban lévő saját rendelkezését, és az önkormányzatok vásárlási joga, és fenntartási kötelezettsége révén válhatna kivitelezhetővé a bérlakás-program. Költség szempontjából ez a megoldás feleannyiba sem kerülne az államnak, mint új bérlakásokat építtetni, és azokat fenntartatni.

 

Önmagában bérlakás-beruházást nem szabad támogatni, csak akkor, ha a beruházó a továbbiakban bérlakásként üzemelteti is az épületet. Támogatni a szociális helyzet alapján a bérlőt (bérleti díjat) célszerű.

 

Meglátásunk szerint erre a feladatra a tőkeszegény, adóssággal küszködő magyar beruházók, vállalkozások nem képesek, csak a külföldi beruházók, csak külföldi pénzintézetek tudnák a beruházáson kívül az üzemeltetési költségeket is finanszírozni. Ez pedig azt jelenti, hogy a végeredmény, a bérleti díj a végfelhasználónak semmiféleképpen sem lehet kedvező nagyságú.

Azt is jelenti, hogy a bérlő függő helyzetbe kerül a beruházótól, tehát a lakhatási probléma megoldása csupán ideiglenes. Hiszen az üzemeltető – ha az nem az állam – nem garantálja azt, hogy a bérleti díj állandóvá válik, nem garantálja az ott tartózkodás időtartamának állandóságát sem -, tehát az állam nem garantálja polgárainak a lakhatáshoz való jogát ezzel a tervezett programmal, viszont hatalmas gazdasági előnyhöz juttatja a várhatóan külföldi beruházókat.

 

Az elmúlt 20-25 év arról szólt, hogy minden állampolgár oldja meg a saját lakhatását, úgy ahogy tudja: albérlet, családi örökségként tehermentes öröklakás, családi ház, hitelből történő építés vagy hitelből használt lakás vásárlás, hitelből otthon bővítés-felújítás-korszerüsítés.

 

Úgy tűnik számunkra, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya megállapította: az állampolgárai tudatlanok, nem tudnak a saját lakhatásukról sem felelősséggel dönteni. Ezért a Kormány vissza akarja hozni a bérházak intézményét, a háziurak hatalmát.

Mindezt úgy tervezi, hogy elveszi a saját építésű házainkat, ill. új építésű lakásainkat. Hatalmas hiteltartozást hagyva közben rajtunk, a hitelfelevőn, akik ezzel a teherrel nem tudják majd fizetni „bérlakás” bérlését.

 

Ez a terv teljes mértékben elfogadhatatlan számunkra.

 

 A teljes anyag: 

 

https://docs.google.com/file/d/0B-taFPpeqhOzNFdUdldBNjJfVVE/edit