Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MNB ajánlás bankoknak és nemfizető adósoknak

2016.03.11

 

Az MNB kiemelt célja, hogy a késedelmessé vált lakossági jelzáloghitel-szerződések esetében elősegítse az adósok fizetőképességének helyreállítását.

 

mnb-ajanlas-2016.03.11---kep.png

 

Jelen ajánlás célja, hogy bemutassa azokat a magatartási formákat és jó gyakorlatokat, amelyeket az MNB a fizetési késedelembe esett jelzáloghitel-adósok, továbbá a már felmondott, ingatlannal fedezett követelések kötelezettjei fizetőképességének helyreállítása során elvár a pénzügyi intézményektől, a jogszabályokban meghatározott követelményeknek való megfelelés mellett.

 

Az MNB álláspontja szerint a megoldáskeresési folyamat sikerességének kulcseleme a felek konstruktív és jóhiszemű együttműködése, ezért kiemelten fontos, hogy objektív és egyértelmű kritériumok mentén legyen megítélhető mind a pénzügyi intézmény, mind az adós magatartása. Az adósok és a pénzügyi intézmények együttműködése hosszú távon mindkét fél számára előnyös; a késedelmessé vált hitelszerződés paramétereinek fenntartható módosításával az adós fizetőképessége hosszú távra helyreáll, míg a pénzügyi intézmény is minimalizálja a nem teljesítő hitelekben rejlő kockázatot.

 

 

Az ajánlás esetén nem tekinti az MNB együttműködőnek azt a pénzügyi intézményt, amely:

a)nem kísérelte meg legalább három alkalommal a kapcsolatfelvételt az adósokkal. Több adós esetén adósonként kell érteni a kapcsolat felvételi kísérletet;

b)a sikeres kapcsolatfelvételt követő három hónapon belül nem jön létre írásos – ide értve a szóbeli egyezség írásban történő megerősítését is – egyezség a pénzügyi intézménynek felróható okból.

 

Az ajánlásban foglaltak végrehajtása tekintetében nem minősül együttműködőnek az adós:

c)aki élő szerződés esetében legalább három, felmondott szerződésből eredő követelés esetében legalább kettő alkalommal bizonyítható módon elutasítja a kapcsolatfelvételt a kapcsolatfelvételi kísérlet során

d)aki elutasítja a helyzetértékeléshez szükséges azon releváns információk megadását, amelyek nem állnak a pénzügyi intézmény rendelkezésére;

e)aki szándékosan valótlan információt ad a pénzügyi intézmény számára a megoldáskeresési folyamat időtartama alatt;

f)aki bizonyíthatóan elutasítja a pénzügyi intézmény által felkínált, az adós által közölt adatok alapján reális megoldási lehetőségek mindegyikét;

g)akinek az együttműködési hajlandósága hiánya miatt a sikeres kapcsolatfelvételt követő három hónapon belül nem jön létre írásos egyezség, vagy az adós nem kezdi meg a javaslatnak megfelelő törlesztést;

h)aki nem teljesíti a megoldáskeresési folyamat eredményeként létrejött írásos egyezségben szereplő lényeges kötelezettségeit, fizetési késedelem esetén 30 napot meghaladó késedelembe esik;

i)ha adóstársak esetén egyik adós sem működik együtt a pénzügyi intézménnyel.

 

 

A pénzügyi intézménytől elvárt, hogy világos és egyértelmű módon, közérthető nyelvezetben kommunikáljon. A kommunikáció során – ahol lehetséges – indokolt kerülni a jogi szakkifejezések használatát, illetve biztosítani szükséges ezek közérthető magyarázattal történő ellátását. A kapcsolattartás nyelvezetének sugallnia szükséges a hitelező együttműködési szándékát, mellyel azt kívánja kifejezésre juttatni, hogy kész fenntartható megoldást kínálni.

 

Az MNB elvárja, hogy a késedelemmel érintett, fel nem mondott, meg nem szűnt szerződések (a továbbiakban: élő szerződések) esetében a pénzügyi intézmény - az általa meghatározott ütemezésben, tértivevényes postázási móddal - Felhívó levél 1-et küldjön.

 

Az MNB javasolja, hogy a Felhívó levél 1 stílusa térjen el a pénzügyi intézmény által az adósok számára a tartozás tárgyában korábban megküldött valamennyi levéltől. Az MNB fontosnak tartja, hogy a Felhívó levél 1 érzékeltesse a pénzügyi intézmény együttműködési hajlandóságát és észérvekkel hasson az adósokra utalva arra, hogy az adósnak is fontos érdeke, hogy a kialakult helyzetet rendezze. Az MNB indokoltnak tartja, hogy a levél első bekezdése érzékeltesse, hogy – amennyiben a pénzügyi intézmény eljárásrendjéből ez adódik, úgy – ez az utolsó lehetőség arra, hogy közösen megoldást találjanak a problémákra.

 

Az MNB jó gyakorlatnak tekinti azt, ha a telefonos kapcsolatfelvételre minden esetben a hívott fél által beazonosítható – azaz nem rejtett – hívószámról kerül sor. Ezzel az együttműködő adósok számára biztosított a visszahívás lehetősége. Az MNB jó gyakorlatnak tartja, ha a telefonhívások az adós beleegyezése esetén rögzítésre kerülnek, továbbá megtörténik az adós tájékoztatása az adatkezelés céljáról, valamint ha az adós kérésére biztosítja a pénzügyi intézmény a hangfelvétel visszahallgatását. Az MNB indokoltnak a telefonos kapcsolatfelvétel esetén a pénzügyi intézmény úgy járjon el, hogy annak megtörténte utólag bizonyítható legyen.

 

 

Felmondott szerződésekkel kapcsolatos eljárás. Az MNB elvárja, hogy a pénzügyi intézmény – 2016. szeptember 30. napjáig - legalább kettő alkalommal kísérelje meg az adóssal, kezessel, zálogkötelezettel a kapcsolatfelvételt. Amennyiben a telefonszám nem ismert a pénzügyi intézmény előtt, úgy a személyes megkeresés, vagy a Felhívó levél ismételt alkalmazása is elfogadható az MNB részére.

 

 

Az MNB elvárja, hogy a felmondott lakossági jelzáloghitel szerződések esetében a pénzügyi intézmény – az általa meghatározott ütemezésben, tértivevényes postázási móddal – Felhívó levél 2-t küldjön az adósoknak, a kezesnek és a zálogkötelezettnek.

 

 

Az MNB javasolja, hogy a Felhívó levél 2 stílusa térjen el a pénzügyi intézmény által az adósok számára korábban megküldött valamennyi levéltől. A levél érzékeltesse a pénzügyi intézmény együttműködési hajlandóságát és észérvekkel hasson az adósokra utalva arra, hogy az adósnak is fontos érdeke, hogy a felmondott lakossági jelzáloghitel szerződésből eredő követelés megfizetésével kapcsolatban megoldást találjanak. Célszerű, ha a levél első bekezdése érzékelteti, hogy – amennyiben a pénzügyi intézmény eljárásrendjéből ez adódik, úgy – ez a követelés értékesítését megelőzően az utolsó lehetőség arra, hogy közösen megoldást találjanak a problémákra.

 

Annak érdekében, hogy az adós pénzügyi teherviselő képességének ismeretében születhessen megfelelő döntés az adott helyzetben alkalmazható megoldásról, kiemelten fontos, hogy a pénzügyi intézmény a megoldási alternatívák vizsgálata során az adós együttműködésével végezze el az adós jövedelmi és vagyoni helyzetének felmérését.

 

Az MNB célszerűnek tartja, hogy az adóstól begyűjtött, valamint a pénzügyi intézmény nyilvántartásaiban rendelkezésre álló információk alapján a pénzügyi intézmény egyedileg elemezze az adós fizetőképességét. Indokolt, hogy az adós számára ajánlott megoldási lehetőségek mellékleteként a pénzügyi intézmény számításokkal és részletes szöveges elemzéssel alátámasztott helyzetértékelést mutasson be az adósnak.

 

Az adós jövedelmi helyzetének felmérése  

a)a pénzügyi intézmény értékeli az adós (adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élők) jelenlegi és az ügylet hátralévő futamideje alatt várható rendszeres és nem rendszeres jövedelmeinek nagyságát;

b)a pénzügyi intézmény a várható jövedelmek megállapítása során konzervatív feltételezésekkel él, figyelembe véve az adós foglalkozását, a foglalkozást biztosító gazdasági ágazatra jellemző átlagos bérdinamikát, valamint az általános munkapiaci kilátásokat;

c)az intézmény az adós várható jövedelmeinek megállapítása során külön figyelmet szentel az adós és adóstársak életkorának, valamint a nyugdíjba vonulásukig hátralévő évek várható számának;

d)a pénzügyi intézmény a nem bizonyosan befolyó jövedelmeket (ideértve különösen az ügylet értékelésének időpontjában nem fennálló munkaviszonyból eredő jövedelmeket) csak a jövedelem realizálásának bizonytalanságát kifejező diszkontráta alkalmazása mellett veszi figyelembe;

 

A pénzügyi intézmény az adós élethelyzetéhez igazodó, a teljes hátralévő futamidőn fenntartható megoldási javaslatot dolgoz ki. Az intézmény az átmeneti fizetési nehézséggel küzdő adósok részére áthidaló megoldásokat dolgoz ki, a tartós fizetési nehézségekkel rendelkező adósok részére tartós megoldásra tesz javaslatot.

 

A pénzügyi intézmény – amennyiben az adós által szolgáltatott adatok, és az alább felsorolt kritériumok alapján lehetséges – legalább két megoldási javaslatot készít az adós számára. Az elkészített megoldási javaslatok közül legalább egy a tartozás ingatlan megtartása mellett történő teljesítésének lehetőségét írja le.

 

 

Célszerű, hogy az adós a pénzügyi intézmény által felkínált megoldási javaslatok egyikének elfogadását írásos nyilatkozattal tegye meg. A javaslat elfogadása csak az adós és a pénzügyi intézmény közös akaratával történhet meg. Elfogadásnak minősül az is, ha az adós megkezdi az elfogadott javaslatnak megfelelő törlesztést. Indokolt, hogy amennyiben szükséges, úgy a pénzügyi intézmény haladéktalanul gondoskodjon a lakossági jelzáloghitel szerződés módosításának előkészítése iránt.

 

 

Az MNB jelen ajánlás alkalmazását az ajánlás közzétételét követő napon várja el az érintett pénzügyi intézményektől.

 

 

A Magyar Nemzeti Bank 1/2016. (III.11.) számú ajánlása a fizetési késedelembe esett lakossági jelzáloghitelek helyreállításáról

 

 

A teljes ajánlás, mely 16 oldal és 78 pontból áll,

itt olvasható:

 

http://www.mnb.hu/letoltes/npl-ajanlas-internetre-final.pdf

 

Itt elérhető egy MNB ppt olvasható, egy „elemzői háttérbeszélgetés”:

 

http://www.mnb.hu/letoltes/szakertoi-prezentacio-npl-ajanlas.pptx

 

 

Miként számol be minderről a sajtó?

 

 

"Hazudni nem érdemes, ha ugyanis az ügyfél valótlan információkat közöl a hitelezővel, a banknak nem kell többé egyezkednie vele. A jegybank is tisztában van azzal, hogy sok jelzáloghiteles tudna fizetni, de azért sem teszi, mert a kilakoltatási moratórium miatt eddig tehetetlen volt vele szemben a bank. A nem fizetők 10-20 százaléka lehet ilyen az MNB szerint.

Most viszont új helyzet állt elő, és már az MNB is azon az állásponton van, a nem együttműködő adósokat nem kell tovább pátyolgatni, ez ugyanis csak tovább növeli az erkölcsi kockázatot. Ha viszont őszintén feltárja az ügyfél a banknak a pénzügyi lehetőségeit, a hitelintézet kidolgozhat a számára valamilyen megoldási javaslatot, hogy helyreállítsa a törlesztési képességét."

A teljes cikk:

 

http://www.vg.hu/vallalatok/ingatlan/vege-a-moratoriumnak-mi-var-a-nem-fizeto-csaladokra-467041