Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


levelezés a Kúria Elnökével

2017.02.20

A  KÚRIA  ELNÖKE

  2017. El. I. H. 83 -8. szám

 

Szabó József úrnak,

a Hiteles Mozgalom ügyvezetőjének

 

E-mail: hitelesmozgalom@gmail.com

Tárgy: tájékoztatás

 

Tisztelt Szabó József Úr!

 

2017. január 18-án, február 7-én, 8-án e-mailben, illetve postai úton érkezett megkereséseivel, továbbá 2017. február 13-án személyesen benyújtott tanulmányával kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom.

 

A Pécsi Törvényszék és a Pécsi Ítélőtábla közös szervezésében, 2016 áprilisában megtartott tanácskozással kapcsolatos észrevételeit köszönöm. Figyelemmel arra, hogy közel egy évvel ezelőtti tanácskozásról van szó, a Kúriának ezzel kapcsolatos teendője nincs. Szakmai párbeszédre a Kúriának csak a törvény adta keretek között van lehetősége.

 

Sajnálattal vettem tudomásul, hogy a Magyar Jogász Egyletnek jelenleg nem áll módjában szakmai konferenciát rendezni a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos problémákról. Amint azt 2016. november 16-án kelt levelemben is jeleztem, a Kúria peres felek vagy potenciális peres felek részvételével konferenciát nem szervez. 2012 novemberében a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a saját vizsgálata eredményeként elkészült munkaanyag észrevételezésére biztosított lehetőséget az érintett szervezeteknek. A kölcsönszerződések jogi megítéléséhez kapcsolódó elemző csoport a Kúrián jelenleg nem működik.

 

A problémakör társadalmi súlyára figyelemmel a felmerült kérdések megvitatása négyszemközti beszélgetés helyett inkább nyilvános formában indokolt. Különösen előremutató kezdeményezésnek tartom ezért, hogy az Acta Humana című emberi jogi folyóirat tematikus különszámot szentel a „deviza alapú / devizában nyilvántartott” kölcsönök jellegadó vonásaival, jogi megítélésével, folyósításuk és törlesztésük társadalmi, gazdasági következményeivel kapcsolatos állásfoglalásoknak. Bízom abban, hogy e különszám – amelyben az Ön előadása mellett a Kúria egyik főtanácsadója által írt szakmai tanulmány megjelenése is várható – teret biztosít a különböző álláspontok megfogalmazásának és ütköztetésének.

 

Budapest, 2017. február 16. napján

Üdvözlettel:

Dr. Darák Péter

 

 

kuria-levelezes---cikk---17.02.20.---kep.png

 

----------------------- válasz ------------------

 

Tisztelt dr. Darák Péter Elnök úr!

Tisztelt Kúria!

 

 

Köszönöm gyors válaszát (2017. El. I. H. 83 -8. szám – 2017.02.16.) a leveleimre.

 

2017. január 18.-án egy személyes találkozót kértem Öntől e-mailben. Azért tartottam szükségesnek, mert úgy érzem a Kúria vezető munkatársai nincsenek teljesen képben a kialakult rendkívül súlyos helyzettel. Ön személyes találkozó helyett nyilvános fórumot javasol:

 

„A problémakör társadalmi súlyára figyelemmel a felmerült kérdések megvitatása négyszemközti beszélgetés helyett inkább nyilvános formában indokolt.”

 

Várom az Ön elképzeléseit, milyen nyilvános formában tudjuk átbeszélni, megvitatni a felmerült kérdéseket?

 

 

2012-ben, amikor a Kúria konferenciát rendezett (ahol szerencsém volt több küzdőtársammal együtt nekem is felszólalnom), ugyanúgy folytak a perek mint most. Akkor a pereskedésben a Legfőbb Ügyészség élenjárt, hiszen 28 pert indított bankok és más pénzintézetek ellen a fogyasztók érdekében (sajnos azóta az ügyészség passzivitásba vonult). Akkor az elkészült Kúriai munkaanyagot véleményezhették a civilek.

 

„2012 novemberében a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a saját vizsgálata eredményeként elkészült munkaanyag észrevételezésére biztosított lehetőséget az érintett szervezeteknek. A kölcsönszerződések jogi megítéléséhez kapcsolódó elemző csoport a Kúrián jelenleg nem működik.”

 

Szeretnék érdeklődni, hogy a devizahitelezéssel kapcsolatban készült-e joggyakorlat-elemzői munkaanyag? Ha készült munkaanyag, akkor azt hol lehet megismerni? Ha nem készült munkaanyag, akkor miért nem tartotta Ön szükségesnek egy ilyen anyag elkészítését?

 

 

A létrehozott „devizahiteles konzultációs testület” miként pótolhatja a joggyakorlat-elemző csoport munkáját?

„Wellmann György, a polgári kollégium vezetője arról számolt be, hogy húsz százalékkal nőtt a hozzájuk érkező ügyek száma, idén már négyezer ügyet regisztráltak, ez nyolcszázzal több, mint a múlt évben. Ennek indokaként ő is a devizahiteles pereket említette, hozzátéve, hogy a kollégium bíráinak fele tárgyal ilyen ügyeket is. Felidézte: az ilyen eljárások érdekében már tavaly felállítottak egy húsztagú konzultációs testületet, amelyben a Kúria mellett minden táblabíróság és több törvényszék képviselője is helyet kapott. A testület már tíz emlékeztetőt fogadott el, amelyekben például azzal foglalkoztak, hogy mikor tisztességtelen egy költségelem kikötése vagy az árfolyamkockázat áthárítása, melyek a megfelelő tájékoztatás elvei. Ezek az emlékeztetők az eljáró bíróságok számára nem kötelezők, de igazodási pontot jelenthetnek.”

http://www.hirado.hu/2016/12/13/darak-a-kuria-eleteben-az-idei-ev-a-konzultacio-eve-volt/

 

 

2017. február 7.-8.-i levélben (e-mail és posta) felhívtuk az Ön figyelmét arra, hogy milyen módon ösztönzik a bírókat arra a konzultáció keretében, hogy „lőjék” ki a devizahiteles pereket, „gyógyítsák” meg semmis szerződéseket és a Kúria főtanácsnoka által kidolgozott elszámolás előírásával „adják meg a kegyelemdöfést” az esetlegesen pernyertes adósoknak.

 

Az Ön válasza a jelzett problémákra az, hogy nincs semmi teendője a Kúriának.

„közel egy évvel ezelőtti tanácskozásról van szó, a Kúriának ezzel kapcsolatos teendője nincs.”

 

Ön a levelünkben feltett kérdésekre egyáltalán nem válaszolt! Ezt a válaszlevelet nem tudom másként értelmezni, mint hogy a Pécsi Ítélőtáblán elhangzottak megfelelnek a Kúria vezetésének és az Ön elképzeléseinek. Bízhatunk még a független és tisztességes bírósági eljárásokbban?

 

Azt sehogy sem értem, ha nincs közel egy év elteltével teendője a Kúriának, akkor Pécsi ítélőtáblán készült emlékeztetőt miért vették le utólag a bíróságok hivatalos honlapjáról? Miért nem szerepel a Kúria honlapján a többi emlékeztető között?

 

 

A 2017. február 13.-án benyújtott tanulmányomban a devizahiteles jogegységi határozatok több állítását is megcáfoltam (magánszemélyként és nem mint a Hiteles Mozgalom ügyvezetője). Sajnálatos módon a Kúria határozatai valótlanságokat tartalmaznak. Ismereteim szerint a bíróságoknak be kell tartania a jogegységi határozatok pontjait. Erre a kötelezésre a bankok ügyvédei minden esetben felhívják az eljáró bíró figyelmét.

A jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben, a központi honlapon és a Kúria honlapján közzé kell tenni; indokolt esetben egyéb módon is közzétehető.
A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező; ha a jogegységi tanács a jogegységi határozatot hatályon kívül helyezi, a korábbi jogegységi határozat a hatályon kívül helyező határozat Magyar Közlönyben való közzététele időpontjától nem alkalmazható.

http://kuria-birosag.hu/hu/jogegysegi-eljaras

 

Ön azt tartja jó megoldásnak, hogy az Acta Humana című emberi jogi folyóirat különszámában ütköztetjük a különböző álláspontokat. Ön szerint az Acta Humana különszámában megjelentek milyen erővel bírnak a bíróságokra? Szükség esetén hatályon kívül helyezik a PJE-k valótlan állításait? Ellensúlyozzák a devizahiteles konzultációkon átadott elvárásokat?

 

Semmiképpen sem szeretném, ha az Acta Humana különszáma egy érdemi vita pótszerepét töltené be, melyre később bárki is hivatkozna, hogy volt a szakmai kérdésekben egyeztetés a Kúria és a civilek között. Egy ilyen szerep számomra teljesen elfogadhatatlan. Nem kívánok semmiképpen sem egy ilyen játszmában részt venni. Nyíltan, megfelelően alátámasztva közzé tettem a tanulmányomban az állításaimat. Önnek és a Kúriának lehetősége van eldönteni, hogy érdemben foglalkozik-e a feltárt problémákkal vagy sem. Ha kíván a Kúria egyeztetni, az legyen nyílt, közvetlen, becsületes. Ha nem kíván foglalkozni a problémákkal akkor a Kúria, akkor viszont vállalja fel ennek felelősen a következményeit. nincs semmilyen közbenső megoldás.

 

A folyamatban lévő perekben, bizonyítási eljárás keretében, a tények ismeretében, az Ön által adott tájékoztatás alapján az eljáró bírók eltérhetnek a jogegységi határozatokban leírtaktól.

Alappal merül fel ugyanakkor az Ön által is megfogalmazott kérdés, hogy a minden bíróra kötelező jogegységi határozat nem ellentétes-e a bírói függetlenség követelményével? Erre az a megnyugtató válasz adható, hogy nem, éspedig a következők miatt.

Egyrészt a jogegységi határozatok elenyésző részét fedik le a felmerülő problémáknak, és minden esetben mértéktartó módon ad iránymutatást a Kúria. Az első-vagy másodfokon eljáró bírónak megvan a lehetősége arra, hogy a jogegységi határozatban foglaltaktól eltérő tényállás esetén a jogegységi határozat rendelkező részétől – megfelelő indokolással – eltérjen. Azt, hogy adott ügyben helye van-e egy jogegységi határozat alkalmazásának, csak az ügy részleteit ismerő bíró jogosult eldönteni. Ezzel pedig az önálló bírói jogértelmezés jogosítványa – a bírói függetlenség lényeges eleme – biztosított. Ha az ítélkező bíró kellő indok nélkül eltér a jogegységi határozatban foglalt jogértelmezéstől, ennek következményeit a Kúria kizárólag akkor vonhatja le, ha az ügy jogorvoslati kérelem folytán a Kúria elé kerül.

2016. El. I. H. 543. számú tájékoztatás – 2016.05.23.

 

Kinek az érdekét szolgálja az, ha a bíróságoknak továbbra is valótlan tartalmú határozatok alapján kell dönteni? Arra, hogy a bíróságok megfelelő bizonyítás esetén eltérhetnek a PJE-okban leírtaktól, felhívták a devizahiteles konzultációk során a bíróságok figyelmét?

 

Nem értem, miért kell tovább húzni az időt? Miért kell a végsőkig kiélezni a már most is feszült helyzetet? Miért nem tudjuk európai módon tisztázni gyorsan és hatékonyan a feltárt szakmai problémákat? Miért nem kezdeményezi Ön a jogegységi határozatok felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését? Miért nem kér be szakértői anyagokat más civilektől, MNB-től, gazdasági és jogi egyetemektől?

 

Sajnos a levelében foglaltakat nem tudom elfogadni. Véleményem szerint Önnek nemcsak lehetősége, hanem kötelessége is intézkedni.

 

Budapest, 2017. február 17.

 

Tisztelettel:

Szabó József

Hiteles Mozgalom ügyvezető

Arany Liliom Alapítvány

 

 

----------------------- megjegyzés ------------------

 

1. Az Acta Humana devizahiteles különszám szerkesztőjétől állásfoglalást kértem és kaptam:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/rendezveny/acta-humana---a-kiadvany-nem-potolja-az-egyeztetest.html

 

2. Határozottan fel kell lépni a saját érdekünkben, különben "kilőnek" bennünket - viszik az ingatlant és még ezt követően is hataémas összeget fog követelni a bank.

 

10.000 támogatást szeretnék a kezdeményezésünk mellé tenni. Egy hét után 525-nél járunk.

 

https://www.peticiok.com/a_kuria_dolgozza_at_a_devizahiteles_jogegysegi_hatarozatait