Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Konvergencia Program 2011-2015 - (deviza)hiteles szemmel

2011.04.23

-részletek-

Így a programok egymással konzisztensen, ugyanazon a makrogazdasági és fiskális pályán, valamint strukturális intézkedéseken alapulhatnak, amellett, hogy a programok eltérő fókusza miatt az átfedéseket is el lehet kerülni.
 
A háztartásokat a magas hazai kamatok a svájci frank alapú hitelek felé terelték, ami rendkívül kiszolgáltatottá tette őket a 2008-ban kitört globális pénzügyi válsággal szemben. Ezen hitelállomány megnövekedett kockázata továbbra is a belső kereslet fellendülésének legfőbb akadálya.
 
A Kormány kidolgozta, és még 2011 derekán megvalósítja azt az átfogó programot, amely csökkenteni fogja a devizahiteles háztartások pénzügyi sérülékenységét, és az ebből eredő pénzügyi stabilitási kockázatokat. A koncepció lényege, hogy az érintett háztartások, a bankrendszer, és az állam egyaránt vállaljon részt a már elszenvedett veszteségekből, és minimalizáljuk a potenciális további veszteségeket. Azonban a Kormány nem fog felvállalni olyan implicit, vagy explicit terheket, amelyek veszélyeztetnék a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott adósságcsökkentési programot. Továbbá a pénzügyi stabilitási kockázatok elkerülése végett a pénzügyi közvetítőrendszer megerősített állami szabályozását a Kormány fenn kívánja tartani.
 
Magyarország kockázati felárai az elmúlt évtized hitelességromboló gazdaságpolitikájának hatására 2010-ben magasabbak voltak, mint néhány, sokkal rosszabb adósságtörténettel rendelkező országé. A devizahiteles háztartások törlesztő részleteinek elmúlt években elszenvedett emelkedésében ezen folyamatok jelentős szerepet játszottak. 2010-ben a kormányzat a befektetői bizalmat a rövidtávú költségvetési célok szigorú betartásával kívánta javítani
 
A Széll Kálmán Terv bejelentése óta a piaci bizalom fokozatosan erősödik Magyarországgal szemben, és az implementáció előrehaladtával várhatóan ezek a kedvező folyamatok folytatódnak.
 
Éves alapon a háztartások fogyasztási kiadásainak volumene 2,2%-kal esett vissza 2010-ben az előző évhez képest. Ennek oka a lassuló bérdinamika mellett a válság óta tartósan alacsonyabb fogyasztási hajlandóság, a negyedik negyedévre gyorsuló inflációs pálya, az erősödő svájci frank miatt tovább emelkedő hiteltörlesztő terhek, valamint az év utolsó hónapjaiban esedékes prémium kifizetések elmaradása lehet.
 
A háztartások hitelezésével kapcsolatos kockázatok kezelése érdekében 2009-ben kormányzati döntéssel szigorítottak a lakossági hitelezés feltételein és a hitelképesség vizsgálatán. Kormányrendeletben maximalizálták a hitelfedezeti arányt, illetve szigorúbb jövedelem-kritériumokat szabtak meg, ami tovább erősítette a már meglévő folyamatokat és csökkentette a beruházási hajlandóságot.
 
A magyar állampapír-piaci hozamok lényegében a 2010 eleji szintjükön álltak 2011 márciusában is. Mindez ugyanakkor jelentősebb ingadozásokkal alakult ki: a hozamokat (felárakat) nagymértékben mozgatták a hivatalba lépő kormány programjával kapcsolatos várakozások, az egyes intézkedések piaci fogadtatása. Összességében – az eurozóna adósságválságának újabb és újabb fejezetei közepette – a magyar CDS felár is emelkedett, és bizonyos időszakokban rendkívül magas szinteket is elért.
 
A hazai bankrendszer megrázkódtatások nélkül vészelte át a válság időszakát, ugyanakkor a hitelportfólió-minőség romlása jelentős; 2010-ben érezhetően nőtt a késedelmes és nem teljesítő hitelek részaránya mind a vállalatok, mind a háztartások esetében.
 
Amennyiben a hitelhez jutási feltételek kedvezőbbé válnak, az ösztönzőleg hat úgy a háztartások, mint a vállalatok tevékenységére. Ez utóbbi esetben a háztartások fogyasztási hajlandósága (a fogyasztás jövedelemhez viszonyított aránya) magasabb lehet, ugyanis egyre nagyobb hányadát képesek a fogyasztásuknak hitelből fedezni. Ugyanakkor a kedvezőbb kamatfeltételek esetén a lakás-beruházási kedv is emelkedhet.
 
Az új adórendszernek lényeges közvetlen és közvetett pozitív makrogazdasági hatásai vannak. A magasabb jövedelmű háztartásoknak, amelyek nagyobb hitelfelvételi képességük következtében magasabb hitelállománnyal rendelkeznek, az adócsökkentésből származó nettó többletjövedelmük miatt javul a törlesztő-képességük. Ezzel enyhül a pénzügyi rendszer portfolióromlása, csökkentve a pénzügyi stabilitási kockázatokat.
 
 
- nem számolnak Ft erősödéssel -
 

konv-arfolyam.jpg

-a teljes anyag-