Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Figyeljünk oda most a Kúriára…

2015.12.20

Figyeljünk oda most a Kúriára…

…valami nagyon-nagyon készül.

 

 

darak---hamarosan-megtudjuk---kep.png

 

 

 

 

Részlet a riportból:

 

 

– A polgári ítélkező tanácsok az adatok szerint egy évvel ezelőtt több mint tízezer devizapert felfüggesztettek. Ezek az ügyek a banki elszámolások befejezése után mostanában folytathatók. Hallani lehet arról, hogy új jogcímeken is indulnak hasonló ügyek. Elképzelhető tehát, hogy hamarosan elkezdődik a devizaperek új szakasza. Miként segíti a Kúria a viták lezárását?

 


– Szakembereink hónapok óta foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel. A polgári kollégiumok vezetői ennek eredményeképpen szeptemberben és novemberben országos értekezleten határozták meg, milyen főbb kérdések adódhatnak a folytatódó perekben, s miképpen lehet azokra válaszolni. Elemzésüket a Kúria szakmai folyóiratában januárban nyilvánosságra hozzuk.

 

 

– Két évvel ezelőtt elfogadott jogegységi határozatában a Kúria rögzítette, hogy az árfolyamkockázatot a fogyasztók viselik. Majd állást foglalt arról is, hogy az árfolyamrés alkalmazása és az egyoldalú kamatemelés tisztességtelen lehetett. A fejlemények igazolták az akkori döntésüket?

 


– A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság egy azóta hozott ítélete arra utal: helyes volt a döntésünk, a devizaalapú kölcsönszerződések nem tekinthetők például befektetési szolgáltatásnak. Tudni kell azt is, hogy a jogegységi határozat alapján meghozott jogszabályok nyomán lebonyolított banki elszámolás sok adóst hozzásegített a megoldáshoz. Meggyőződésem, ha nincs ez a régiónkban egyébként egyedül­álló rendezési mód, s a perek rázúdultak volna az igazságszolgáltatásra, a bíróságok évekig csak a devizapereket tárgyalhatták volna. Az egy éve felfüggesztett konkrét ügyek ugyanakkor most újra napirendre kerülnek, habár az adósoknak nyilatkozatot kell tenniük a megoldás módjára. Az nem elegendő, ha valaki hajdan csak azt kérte, hogy semmisítsék meg a hitelszerződését. A kollégiumvezetők hamarosan nyilvános­ságra kerülő állásfoglalása nagy terjedelemben részletezi, mit tartalmazzon például az ügyfelek nyilatkozata, s miképpen kell az ilyen ügyekben eljárni. Egyelőre pontosan nem tudom megmondani, hány per folytatódik majd, mert egyes ügyeknek több leágazásuk is volt. Az mindenesetre bizonyos, hogy a bíráknak készülniük kell a feladatra. Ismereteim szerint például a Fővá­rosi Törvényszék gazdasági kollégiumához naponta nagy számban érkeznek a korábbi perek folytatását kezdeményező beadványok.

 

http://magyaridok.hu/belfold/keszul-a-kuria-az-uj-devizaperekre-239770/

 

 

Valami nagyon-nagyon készül a Kúriánál. Figyelnünk kell és ébernek lenni. Sajnos a 6/2014-es PJE-nek nem tulajdonítottunk elég nagy jelentőséget, aztán hamarosan azt vettük észre, hogy jelentősen csorbítják a jogainkat, a perekben elérhető lehetőségeket.

 

Nagy a valószínűsége, hogy a bírókra erőteljes nyomást kíván gyakorolni a Kúria.

 

Ideje, hogy a bíróságok és a pereskedés alapelveit megismerjük.

 

 

Alaptörvény

 

XXVIII. cikk

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

(7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.

 

 

26. cikk

(1) A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.

 

 

28. cikk

A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik.

Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak

 

 

 

1952 évi III. törvény

 

Az 1952 évi III. törvény az alábbiak szerint szabályozza a bírósági eljárást:

  • A bíróság az ellenfél beismerése, mindkét fél egyező vagy az egyik félnek az ellenfél által bírói felhívás ellenére kétségbe nem vont előadása folytán valónak fogadhat el tényeket, ha azok tekintetében kételye nem merül fel. (163. § (2));
  • A bíróság az általa köztudomásúnak ismert tényeket valónak fogadhatja el. Ugyanez áll azokra a tényekre is, amelyekről a bíróságnak hivatalos tudomása van. (163. § (3));
  • A bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el (206. §).

 

 

Az 1952 évi III. törvény az alábbiak szerint szabályozza a bírósági döntéshozatalt:

  • A bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben - ideértve a per megszüntetését is - végzéssel határoz (212. §);
  • Az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben valamennyi kereseti kérelemre (213. § (1));
  •  Az írásba foglalt ítéletnek tartalmaznia kell:

a) a bíróság megjelölését és a bírósági ügyszámot;

b) a feleknek és képviselőiknek nevét, lakóhelyét és perbeli állását;

c) a per tárgyának megjelölését;

d) az ítélet rendelkező részét és indokolását;

e) az ítélethozatal helyének és idejének megfelelő keltezést. (220. § (1));

  • Az írásba foglalt ítéletnek tájékoztatást kell nyújtania arról, hogy az ítélet ellen van-e helye fellebbezésnek és hogy azt hol és mennyi idő alatt kell benyújtani. (220. § (2));
  • Az ítélet indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. Meg kell röviden említeni azokat a körülményeket, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, végül utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a bíróság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte (221. § (1)).

 

 

114.§ alapján  a bírói eljárás szabálytalanságát a per folyamán bármikor kifogásolhatja a perben érintett bármelyik fél.

 

A 2. § (1)-a alapján a bíróságnak a pert tisztességesen le kell folytatnia és ésszerű időn belül döntést kell hoznia.

 

Amennyiben ezt a két alapelvet megsérti a bíróság, a 2. § (2)-a alapján, alapjog megsértése miatt kötelezhető sérelemdíj megfizetésére.

 

Az 1952 évi III. törvény kifejti, hogy mit kell érteni a per tisztességes lefolytatása alatt,

  •  a bíróság a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van (3. § (2));
  •  a bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről a feleket előzetesen tájékoztatni (3. § (3));
  • A bíróság köteles megakadályozni minden olyan eljárást, cselekményt vagy egyéb magatartást, amely a jóhiszemű joggyakorlás követelményével ellentétes (8. § (2));
  • A bíróság pénzbírsággal sújtja azt a felet vagy képviselőt, aki akár a tárgyaláson, akár valamely periratban jobb tudomása ellenére vagy nagyfokú gondatlanságból az ügyre vonatkozó oly tényt állított, amelyről bebizonyult, hogy valótlan, vagy az ügyre tartozó oly tényt tagadott, amelyről bebizonyult, hogy igaz  (8. § (3a));
  • A bíróság pénzbírsággal sújtja azt a felet vagy képviselőt, aki akár a tárgyaláson, akár valamely periratban jobb tudomása ellenére vagy nagyfokú gondatlanságból az ügyre vonatkozó olyan tényt elhallgatott, amelyről tudnia kellett, hogy a per eldöntése céljából jelentős (8. § (3a));

 

 

Egyszóval ezekre kell figyelnünk. Bankrendszer és Kormány alku, nem befolyásolhatja a pereinkben eljáró bírókat! 

 

 

26. cikk

(1) A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.

 

Részlet egy másik cikkből:

 

 

 

Naponta nagy számban érkeznek a beadványok

Darák meggyőződése ha nincs ez a régiónkban egyébként egyedül­álló rendezési mód, s a perek rázúdultak volna az igazságszolgáltatásra, a bíróságok évekig csak a devizapereket tárgyalhatták volna. Az egy éve felfüggesztett konkrét ügyek ugyanakkor most újra napirendre kerülnek, habár az adósoknak nyilatkozatot kell tenniük a megoldás módjára. Az nem elegendő, ha valaki hajdan csak azt kérte, hogy semmisítsék meg a hitelszerződését.

A kollégiumvezetők hamarosan nyilvános­ságra kerülő állásfoglalása nagy terjedelemben részletezi, mit tartalmazzon például az ügyfelek nyilatkozata, s miképpen kell az ilyen ügyekben eljárni. Egyelőre pontosan nem tudom megmondani, hány per folytatódik majd, mert egyes ügyeknek több leágazásuk is volt. Az mindenesetre bizonyos, hogy a bíráknak készülniük kell a feladatra. A Fővá­rosi Törvényszék gazdasági kollégiumához naponta nagy számban érkeznek a korábbi perek folytatását kezdeményező beadványok - ismertette a lapnak Darák Péter.

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/messze_a_veg_ujabb_es_ujabb_devizaperek_jonnek.607688.html