Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Börtönbiznisz és devizahiteles perbiznisz (?)

2020.02.25

borton---devizahiteles-biznisz---kep-01.png

 

Mi devizahitelesek tudjuk nagyon jól, hogy miként „old meg” egy problémát az Orbán rendszer, a NER.

 

Százezrek, milliók elhiszik, hogy tényleg „meg lettek mentve a devizahitelesek”. Elhiszik, hogy Orbán Viktor és a Bankszövetség által közösen kidolgozott devizahiteles törvények megoldották a súlyos társadalmi problémát. Elhiszik, hogy ezek a törvények a zemberek érdekében születtek!

 

Közel 10 éve Orbán Viktor és a Fidesz vezetői hetekig harsogták, hogy a bankok „becsapták és megtévesztették” a devizahiteleseket.

 

Most azt harsogják, hogy „börtönbiznisz”.

 

A „bizniszt”, a kártérítést magyar törvény teszi lehetővé. Ezt a törvény 2017. január 1.-én lépett hatályba. Rövid részlet:

 

 

Kártalanítás az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt

10/A. §  (1) Kártalanítás jár az elítéltnek vagy az egyéb jogcímen fogvatartottnak a fogvatartása során a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiánya és az ehhez esetlegesen kapcsolódó más, a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző elhelyezési körülmény, különösen az illemhely elkülönítésének a hiánya, a nem megfelelő szellőztetés, világítás, fűtés vagy rovarirtás (a továbbiakban együtt: alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények) által előidézett sérelem miatt. A kártalanítás minden egyes, az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között eltöltött nap után jár. A kártalanítás megfizetésére az állam köteles.

 

 

A törvény szövege így kezdődik:

 

 

Az Országgyűlés

az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak védelme, kiemelten az elítéltek és az egyéb jogcímen fogvatartottak emberi méltóságának a tiszteletben tartása érdekében, a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmának és az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése céljából,

Magyarország nemzetközi jogi és európai uniós kötelezettségeinek figyelembevételével,

az állam kizárólagos büntető hatalmának a végrehajtáson keresztül történő érvényesítése céljából,

szem előtt tartva azt a társadalmi elvárást, hogy az elítéltek teljes körű foglalkoztatása által az önfenntartó büntetés-végrehajtás megvalósíthatóvá váljon,

a következő törvényt alkotja:

 

 

2013. évi CCXL. törvény

a büntetések, az intézkedések,

egyes kényszerintézkedések

és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról

 

 

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300240.tv

 

 

 

T/12179. számú törvényjavaslatot, a kártérítést is szabályzó részt Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter terjesztette a Kormány nevében az Országgyűlés elé 2016 szeptemberében:

 

https://www.parlament.hu/irom40/12179/12179.pdf

 

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS (részlet)

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) az elmúlt időszakban több olyan ítéletet hozott, amely elmarasztalta Magyarországot az Emberi Jogok Európai Egyezménye (a továbbiakban: Egyezmény) 3. cikkének megsértése miatt, elsősorban a büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltsága miatt nem megfelelő elhelyezési körülményekre hivatkozva. Az EJEB 2015. március 10-én hozta meg vezető ítéletét a Varga és társai kontra Magyarország ügyben a börtönzsúfoltságot kifogásoló panaszokról, melyben hazánkat az egyezménysértő fogvatartási körülmények megszüntetésére, valamint hatékony preventív, illetve kompenzációs jogorvoslat kialakítására hívta fel.

 

Az eljárás során a pénzbeli kártalanítás mértékét – annak napi tétele alsó és felső határának törvényi rögzítése mellett – a büntetés-végrehajtási bíró határozza meg az Egyezmény 3. cikkébe ütköző fogvatartási körülmények között töltött fogvatartási napok és a napi tétel szorzataként.

 

 

RÉSZLETES INDOKOLÁS (részlet)

 

A 22. §-hoz

A módosítás annak elérésére, hogy az EJEB elvárásainak megfelelő hatékony hazai jogorvoslat keretében, hazai fórum előtt legyenek orvosolhatók a zsúfolt körülmények közötti fogvatartás miatti jogsérelmek, egy új, sui generis jogintézményként vezeti be a jogsérelemmel arányban álló, hatékony kompenzációt biztosító kártalanítási eljárást. A kártalanítás az elítéltnek vagy az egyéb jogcímen fogvatartottnak a fogvatartása során a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiánya és az ehhez esetlegesen kapcsolódó más, a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző elhelyezési körülmény [a továbbiakban együtt: alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények] által előidézett sérelem miatt jár.

 

 

 

Volt már Elsőszámú Ország Ellenség a rokkantnyugdíjas, a kedvezményes nyugdíjazású tűzoltó, a pénzünket eltőzsdéző magánynyugdíjpénztárak  - ha van időd (és miért is ne lenne), akkor gondold végig, mikor mi ellen uszított Orbán és rendszere az elmúlt 10 évben.

 

Már évekkel ezelőtt törvényt kellett volna hozni arról, hogy a bírósági perek ne húzódjanak el. Ez érinti a pereskedő devizahitelesek ezreit, de lehet hogy tízezreit is. Mivel nincs magyar törvény, az érintettnek az EJEB-hez kell fordulnia. Ez rettentő lassú és macerás…

 

A Kormány megvitatta és  T/2923 számú törvényjavaslattal benyújtotta 2018. november 19.-én a megoldást. A benyújtó személyesen Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes:

 

A Kormány megtárgyalta és elfogadta az egyes bírósági eljárások elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet a Kormány nevében mellékelten benyújtok.

 

A törvény javaslat szövege így kezdődik:

 

Az Országgyűlés az igazságszolgáltatási tevékenység hatékonyságának ösztönzése, valamint a jogkeresők tisztességes és észszerű határidőn belül befejeződő eljáráshoz fűződő jogának kiteljesítése céljából, a bírósági eljárások elhúzódásával szembeni hatékony jogorvoslat megteremtése érdekében az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének végrehajtására a következő törvényt alkotja…

https://www.parlament.hu/irom41/02923/02923.pdf

 

 

A törvényt a Parlament a mai napig sem fogadta el!

 

 

Általános indokolás (részlet)

Az Emberi Jogok Európai Egyezményének megerősítésével Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy biztosítja az észszerű időn belüli eljáráshoz való jog érvényesülését a 6. cikk alapján, továbbá ezen jog megsértése esetére biztosítja a hatékony jogorvoslathoz való jogot a 13. cikk alapján. A tisztességes és észszerű időn belüli eljáráshoz való jog valamint azzal összefüggésben a hatékony jogorvoslathoz való jog deklarálása legmagasabb szintű jogforrásunkban, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében is megjelenik.

 

Az Emberi Jogok Emberi Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) az elmúlt évtizedekben nagy számban marasztalta hazánkat amiatt, hogy az Egyezmény 13. cikkében foglalt követelmény ellenére a magyar jogrendszer nem biztosít hatékony hazai jogorvoslatot a bírósági eljárások elhúzódásának megelőzésére, illetve az ilyen eljárások által okozott kár orvoslására.

 

Az EJEB döntései alapján 1992. november 4. és 2018. május 31. között összesen több mint 1 milliárd 868 millió forint kártérítést fizetett ki a Magyar Állam a kérelmezőknek a tárgykörbe tartozó ügycsoportban. A Gazsó kontra Magyarország ügyben meghozott ítéletében (ún. pilot judgmentben) az EJEB felhívta hazánkat, hogy hozzon létre olyan hazai jogorvoslatot vagy jogorvoslat-együttest, amely megfelelő módon, az EJEB esetjogában lefektetett egyezményes elvekkel összhangban állva képes kezelni az ítéletben azonosított strukturális hiányosságokat.

 

A Javaslat a polgári peres eljárások befejezéséhez öt éves időtartamot nyilvánít feltétlenül elégségesnek.

 

Akinek a pere több mint 5 éve húzódik, készüljön fel.  

„Biznisz” a láthatáron!

 

ui:  semmiképpen se hagyd magad a kormánymédia által félrevezetni

 

 

a kép forrása:

 

https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20200119-bortonbiznisz

 

 

mai fejlemény:

 

 

A börtönbizniszről szóló keddi parlamenti szavazáson kiderült, hogy a baloldal ismét a bűnözők és a "Soros-hálózat" oldalán áll - mondta Budai Gyula, a Fidesz országgyűlési képviselője budapesti sajtótájékoztatóján.

 

Budai Gyula hangsúlyozta: a parlamenti szavazással megtették az első lépést a „börtönbiznisz” megállításához, felfüggesztik a kifizetéseket, de ez önmagában nem elég, új szabályozásra van szükség, hogy „végképp elzárjuk a pénzcsapokat”.

https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20200225-budai-gyula-a-baloldal-ismet-a-bunozok-es-a-soros-halozat-oldalan-all