Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bankadó - 2004-ben

2013.12.02

 Egy kis színes egyveleg a 2004-es bankadóról, indoklásáról és fogadtatásáról...

 

 

A bankok a következő két évben évente 30 milliárd forinttal többet fizetnek majd be a költségvetésbe; ennek módjáról péntekig születik döntés - derült ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt, Csányi Sándor OTP-vezér és Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnökének találkozója után. Csányi Sándor bejelentette: az OTP ezer alkalmazottja elbocsátását tervezi.

 

 http://www.origo.hu/gazdasag/hirek/20040923atmeneti.html

 

 

Saját magával példálózik az OTP

Az OTP Bank 1995. augusztusi tőkepiacra lépése óta, 2004 június végéig mérlegfőösszegét 975,6 milliárd forintról 2758,2 milliárd forintra, adózott eredményét 2,7 milliárd forintról 58,5 milliárd forintra növelte, miközben munkavállalóinak létszámát 6908 fővel,46,3 százalékkal csökkentette. Ennek eredményeként termelékenysége több mint ötszörösére és hatékonysága több mint negyvenszeresére nőtt, közölte a bank.

 

 http://www.origo.hu/gazdasag/hirek/hazaihirek/20040917azadoemeles.html?pIdx=1

 

 

bankado-2004-a.png

 

 

BESZÁMOLÓ A BANKSZÖVETSÉG 2004. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

 

A HITELINTÉZETEK MŰKÖDÉSÉT ÉRINTŐ SZABÁLYOZÁSI MÓDOSÍTÁSOK

 

2004. novemberében kihirdették a 2005. évi adótörvény módosításokat és az új, két évre szóló banki különadó törvényt.


A kormány a 2005-2006 évekre a hitelintézetekre és a pénzügyi vállalkozásokra két évre szóló különadót vetett ki. A bankok és a pénzügyi vállalkozások az új adótípust és a szelektív kiválasztást indokolatlannak, közgazdaságilag megalapozatlannak tartották, de tudomásul vették a többletterhelést.


 A kirótt adóteher optimalizálása érdekében a Bankszövetség banki szakértőkkel, valamint a takarékszövetkezetek és a pénzügyi vállalkozások érdekképviseletei szakértőivel együttműködve – élve a miniszterelnöktől és a pénzügyminisztertől kapott lehetőséggel – olyan technikai megoldást dolgozott ki, amely az adóalap tekintetében választási lehetőséget ad a nettó kamateredmény, illetve az adózás előtti eredmény adóztatása között. Eszerint az adóalanyok 2005. és 2006. évben vagy 8%-os társasági többletadót fizetnek, vagy a kamatkülönbözet 6%-át. A javaslat kidolgozása során a szakértők - mérlegelve azok előnyeit és hátrányait- több technikai megoldási lehetőséget megvizsgáltak. A pénzintézeteknek a kormányhoz eljuttatott javaslata megfelelt a bevételi igényeknek, 2005-ben és 2006-ban összesen mintegy 60 milliárd forint költségvetési bevételt eredményez, technikailag harmonizál a hazai adózási gyakorlattal, s a pénzintézetek egyöntetűen elfogadták a javasolt technikai megoldást.

 A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások különadójáról szóló 2004. évi CII. törvény hatálya alá tartozó adóalanynak lehetősége van arra, hogy az adó alapjaként vagy a kamatkülönbözetet vagy az adózás előtti eredményt válassza. A törvény főszabályként a kamatkülönbözet szerinti adózást fogalmazza meg, amelytől akkor térhet el az adóalany, ha választását bejelenti az adóhatóság részére. A választásról szóló nyilatkozatot első alkalommal 2005. január 31.-éig kellett benyújtani az adóhatósághoz. Információink szerint 8 bank döntött a kamatkülönbözeti adó fizetése mellett, a többi a nyereségadó többletet választotta. A bejelentési határidő elmulasztása esetén az intézmény a kamatkülönbözet szerint köteles az adófizetést teljesíteni 2005-ben. 

 

 

Az időszakos különadó bevezetését 2004-ben az akkori kormányzat azzal indokolta, hogy a pénzügyi szektor extraprofitra tett szert a magas belföldi kamatszint, valamint a lakástámogatási rendszer révén, és illendő, hogy abból visszajuttasson valamennyit a költségvetésbe. 

 

http://www.mfor.hu/cikkek/Csanyi_mar_2005_ben_az_orszag_elhagyasaval_fenyegetett.html

 

 

 

bankado-2004-b.png

Az Országgyűlés 2004. november 8-án törvényt alkotott a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások különadójáról, az úgynevezett bankadóról.

Az új adónem - a törvény szerint - 2005. január 1-jétől 2006. december 31-ig marad fenn, azt a 2005. január 1-jétől 2006. december 31-ig terjedő időszakban keletkezett jövedelemre kell megfizetni. A különadó a központi költségvetés bevétele [Bankadó-tv. 9. § (1) bekezdés, 10. § (10) bekezdés].

Az adó mértéke és a fizetendő adó

Az adó mértéke:

- a kamatkülönbözet szerinti adózás esetén a pozitív adóalap 6 százaléka,

- ha adóalap az adózás előtti eredmény, akkor a pozitív adóalap 8 százaléka.

 http://cegvezetokklubja.hu/2004/08/9-a-hitelintezetek-es-a-penzugyi-vallalkozasok-kulonadoja/

 

A technikában van mozgástér, a lényegben nincsen" - mondta a kormányfőjelölt. Az adó harmincmilliárdos bevételt hozna az államháztartásnak. Gyurcsány szerint a kormány nem megy a bankokkal szemben, csak "a közös felelősségre apellál". A bankokkal a pénzügyminiszter folytatott konzultációt az őket érintő adóemelésről, amitől Gyurcsány reméli, hogy ez a konzultáció tisztázta mindkét fél pozícióját.

Arra a kérdésre, hogy az adóemelés miatt néhány bank esetleg kivonulhat a magyar piacról, Gyurcsány Ferenc azt mondta, "nem eszik ilyen forrón a kását". Megjegyezte, hogy a bankok a magyar vállalatok és magánszemélyek betéteiből, hiteleiből élnek, és ezt a piacot nem lehet "csak úgy" otthagyni, mert akkor magukkal tesznek rosszat. Draskovics Tibor pénzügyminiszter múlt szerdán jelentette be, hogy a pénzügyi vállalkozások nyereségadója 24 százalékra emelkedik 2005-ben, míg a többi vállalkozásé 16 százalék marad.

 http://index.hu/belfold/gyurcstv6704/

 

 

"A kormány nem fogja sem átdolgozni, sem visszavonni a pénzügyi vállalkozások nyereségadójának 16-ról 24 százalékra történő emeléséről szóló döntését" - nyilatkozta a hétvégén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt az OTP pénteki kemény hangú nyilatkozatára reagálva.

Csányi Sándor, a hazai bankrendszer össznyeresége közel felét adó OTP Bank első embereként a pénteki nyilatkozatot magyarázva a Népszabadság hétvégi számában elmondta, hogy a részvényesek követelménye vele szemben a nyereség maximalizálása, s e feladatot ő sem kerülheti meg. 

A nyereséget termelő tevékenységek külföldre telepítése kapcsán Csányi példaként említette a kártyatársaságot és az ügyfélszolgálatot, melyet alacsonyabb munkabérrel és kisebb adóteherrel működtethet az OTP a szomszédos Szlovákiában. 

Az OTP eltökéltségének illusztrálására Csányi elmondta, hogy a bankszektor mindig is fontosnak tartotta az együttműködést a kormányokkal, de ez a készség lanyhulhat akkor, ha a pénzintézetek vezetői a sajtóból értesülnek egy afféle "ötletbörzének köszönhető új sarcról".

 http://gazdasag.ma.hu/tart/rcikk/c/0/99870/1