Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az elszámolás után indulnak a végrehajtások

2015.04.08

Részletek három cikkből – napigazdasag.hu

 

Amint a bankok a következő hónapokban megküldik az ügyfeleknek az elszámolásról szóló tájékoztatót, sok adós számíthat rá, hogy hamarosan kopogtat nála a végrehajtó.

 

A tavaly júliusban elfogadott első adósmentő törvény ugyanis úgy rendelkezett, hogy az elszámolásról szóló banki értesítők kiküldéséig a már megkezdett végrehajtási ügyekben nem lehet további intézkedéseket tenni. Az értesítőkből derülhet ki, tartozik-e még a hitelfelvevő, s ha igen, pontosan mennyivel. Úgy tudjuk, a végrehajtás azóta körülbelül százezer ügyben szünetel. A letiltás nem folytatódhatott, ha erre az adós külön felkérte a végrehajtót, és a vagyontárgyak lefoglalására sem kerülhetett sor.

 

A júliusi törvény azonban csak az elszámolás időpontjáig akasztotta meg az eljárásokat, a végrehajtóknak a banki tájékoztatók elküldésétől számított hatvan napon belül lépniük kell. A hitelintézetek küldeményeit ugyanis nemcsak a hitelfelvevők kapják meg, hanem az érintett ügyekben a végrehajtók is.

 

Az általunk megkérdezett jogászok szerint mindenképpen célszerű, ha az adósok figyelembe veszik a dátumot, hiszen a törvény szerint a végrehajtó nem köteles tájékoztatni őket a múlt nyáron megakadt végrehajtás folytatásáról.

 

Magáról a hivatalos intézkedésről ugyanis annak idején tudomást szereztek. Most, aki teheti, még törleszthet, és esetenként jogorvoslatra is lehetőség lesz.

A banki értesítőket a devizaalapú ügyekben március 1. és április 30. között kell megkapniuk az ügyfeleknek.

 

Megkeresésünkre Szekér Judit, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara felügyeletére kirendelt miniszteri biztos elmondta: a végrehajtói kamara megfontolja, hogy a végrehajtók a banktól kapott elszámolási értesítés alapján tájékoztassák-e az adósokat arról, hogy hatvan napon belül eljárási cselekményre kell sort keríteniük.

 

 

A globális válság kitörése után, a devizahitelek tömeges bedőlésének elburjánzásával párhuzamosan szemtelenedett el a végrehajtók egy része, s a törvényekre fittyet hányva végezte és végzi tevékenységét – mondta lapunknak Tóth András.

 

Egy tanácsadó kft. szakértőjeként örül annak, hogy a területen rendet akar tenni a kormány – ­ bár szerinte erre előbb is sor kerülhetett volna ­–, úgy véli azonban, hogy a tervezett lépések elégségesek, de nem elegendőek. Tóth András nem érti, miért nem lehet állami monopólium a végrehajtás ­ – ahogy a pénznyomtatás vagy a jövedéki adó beszedése ­–, hiszen a feladatot a Nemzeti Adó­- és Vámhivatal a megfelelő anyagi és személyi feltételek biztosítása után professzionális módon el tudná látni. Ezzel a változtatással 80­–100 milliárd forinttal lehetne növelni a központi költségvetés bevételeit, miközben tízezreket nem forgatnának ki a vagyonukból, nem tennének földönfutóvá.

 

Kiemelte: tavalyelőtt 700 ezer fizetési meghagyást bocsátottak ki a végrehajtók, amelyeknek az érintettek csupán hat százaléka mondott ellen, így rengeteg végrehajtás indulhatott. Ez a pénz „eltűnt”, nincs áfa ­tartalma, legfeljebb majd fizetnek némi csökkentett tányát.

 

A szakember értetlenül áll azelőtt, hogy a végrehajtók munkavégzésük díját a végrehajtási érték tíz százalékában állapíthatják meg, ami egy negyvenmilliós ügylet esetében négymillió forintot jelent, s ezért ­ állítása szerint ­ a helyszínre történő kiutazás mellett csupán öt­-hat tértivevényes levelet kell elküldeniük. Ráadásul a törvény valami érthetetlen oknál fogva a végrehajtókat minden elé­ és fölé helyezi, még a gyerektartást is megelőzi a munkadíjuk kielégítése.



Számos esetben rendkívül alattomos módon viszik el a végrehajtók a gyest és a gyedet, amit a törvény nem tenne lehetővé. Nem a szociális segélyt folyósítóhoz fordulnak követelésükkel, mert azt elutasítanák, hanem megvárják, míg a bankszámlára megérkezik a pénz, s onnan emeltetik le. Arra is van példa, hogy a munkáltatónál letiltatják az alkalmazott fizetésének 33 százalékát, majd a bankszámláról a maradék munkabért inkasszóval emelik le, így a teljes összeg a végrehajtóhoz kerül.

 

A nyugdíjasok ­ – akik a végrehajtók legkedveltebb adósai, hiszen egy a nyugdíjfolyósítónak írt levél után a kisujjukat sem kell mozdítaniuk, mert az automatikusan levonja a nyugellátás egyharmadát ­ – temérdek esetben kerülnek kilátástalan helyzetbe, hiszen a végrehajtás ideje alatt a kamatok az egekbe szöknek, s tartozásuk sosem fogy el – húzta alá.

 

Tóth András a kifogásolható magatartásokat sorolva megjegyezte: szabály szerint a foglaláshoz a végrehajtónak ki kell mennie ­– az időpontot azonban nem kell előre jeleznie ­ – az ingatlanhoz. Ha ott nem talál senkit, akkor legközelebb a hatósági tanú mellett már foglalhat is, bár ennek időpontját hivatalból közölnie kell az adóssal – ezzel még nincs is baj, csakhogy gyakorta már az első látogatáskor, ha az adóst nem találja otthon, csak a nagymamát vagy más rokont, határozottan felszólítja a személyt, azonnal vagy 24 órán belül fizessen neki 100­-200 ezer forintot, különben az utolsó szögig kiürítik a lakást.



Tóth András szerint gyakori, hogy százezer forintos tartozás fejében lefoglalják az ingatlant, ingóságot, a család autóját, sőt utóbbit a forgalomból is kivonatják.

 



Még a felek egyezsége esetén is megfigyelhető, hogy egyes végrehajtók becsapják az ügyfeleket. Például egy vitatott ötmilliós tartozás esetén a felek megállapodnak, hogy a tartozás csak kétmillió forint, a végrehajtó a tíz százalékot mégsem a két­-, hanem az ötmillió után számlázza ki. A felek pedig azt sem tudják, hogy megvezették őket, pontosabban leginkább az adóst.

 

Tóth András szerint a területen uralkodó állapotokat jól jellemzi: ahhoz, hogy valaki végrehajtó legyen, felsőfokú végzettséggel kell(ene) rendelkeznie, ám az e szakmát gyakorlók felének nincs ilyen papírja, sőt szép számmal vannak, akik csak a nyolc osztályt járták ki. Holott szerinte e feladatra, erre a szakmára a jogi egyetemen külön szakon kellene képezni a hallgatókat.

 

Tóth András szerint a meg nem fizetett közüzemi díjak, telefontarifák, személy­- és áruhitelek körüli problémák rövidesen ráomlanak a piacra és súlyosan meghaladják darabszámban a devizahitelezéses esetek volumenét. A szolgáltatók, bankok ugyanis azt csinálják, hogy amikor lejár egy tartozás, az ügyfelet felszólítják, majd felmondják a szerződést. A követelést csomagban eladják, de nem azonnal, hanem egy­-két évig „jegelik”. Ez idő alatt egy 30 ezer forintos tartozás akár 200 ezer forintra is duzzadhat a kamatos kamat miatt. A faktorálók az eredeti tartozás 10­-15 százalékáért ­ – példánk esetében 3­000–4500 forintért ­ – megvásárolják a tartozást, ami ráadásul már 200 ezerre hízott.

 

Ez a követeléskezelőknek hatalmas üzlet.

 

vegrehajtas-holgy-ul---kep.jpg

 

 

Riport Trócsányi László igazságügyi miniszterrel:  

 

– Miért nem állami feladat (monopólium) a végrehajtás?
 

– Európában többféle modell létezik, van, ahol e tevékenységet az állam látja el, például Németországban és Ausztriában. Franciaországban és Belgiumban magánvállalkozók végzik a munkát, s létezik vegyes rendszer is. Magyarországon 1994 óta önálló végrehajtói státusokat hoztak létre privatizációval, s ez alkalmas lehet a feladat magas színvonalú ellátására.
 

– Alkalmas lehet, de úgy tűnik, nem az. Hol csúszott el a struktúra?
 

– A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK) felett a közhatalom kontrollja minimális volt, holott a végrehajtás állami közfeladat. Az Igazságügyi Minisztériumnak csak a kamara működésére volt rálátása, az egyes végrehajtók tevékenységét nem ellenőrizhette, csak extrém esetekről volt tudomása. A jövőben nem csupán a köztestület működését, hanem az egyes irodák és a végrehajtók munkáját is alaposan meg kell vizsgálnunk. Mindezen követelményekre figyelemmel fogjuk átalakítani a rendszert.
 

– Miként képzeli el az átalakítást?
 

– Bírósági végrehajtói kart hozunk létre, amely köztestületként (a végrehajtók szervezeteként) alapvetően érdek-képviseleti feladatokat lát el. A Bírói Végrehajtói Hivatal ellenben a közhatalomhoz kapcsolódó szakmai kontroll felelőse lesz, vezetőjét a mindenkori szakminiszter fogja kinevezni. A miniszterelnök azzal bízott meg, hogy olyan struktúrát építsek ki, amivel visszaszerezhető a végrehajtások iránti közbizalom. Gyökeresen más szemlélet szükséges a végrehajtásokban!
 

– Mit fognak ebből érezni az emberek?
 

– Legfontosabb célunk azt elérni, hogy az emberek ne úgy érezzék, ellenük folyik az eljárás. Számos területen nyújthatunk majd segítséget. Jelenleg például sok esetben a gyermektartáshoz azért nem jut hozzá valaki, mert a végrehajtás elindításához nincs elég pénze. Terveim szerint a jövőben a rászorulók ehhez – a végrehajtási költségátalányból – támogatást kaphatnak. Emellett a végrehajtási előleg maximumát is rögzíteni kívánjuk.
 

– Nem irreálisan magas a végrehajtói munkáért beszedhető díj mértéke?
 

– Állami közfeladatból nem lehet üzletet csinálni, ezért csökkenteni akarjuk a tarifákat: felső határt szabunk a munkadíjakban és a jutalékokban egyaránt.
 

– Egy lapunknak nyilatkozó szakértő megdöbbenéssel mesélte, hogy amikor kifogást írnak, arra, bár a törvényben megszabott határidőn belül választ kellene kapniuk, a bíróságok sosem reagálnak, a végrehajtók pedig csak elvétve. Hogyan lehet felszámolni ezt a gyakorlatot?
 

– A bíróságok feladata elbírálni a tényleges jogorvoslatot, ami a végrehajtó intézkedése vagy mulasztása ellen nyújtható be mint végrehajtási kifogás. A végrehajtási kifogást a végrehajtónak kell felterjesztenie a bíróságra az iratokkal együtt, ami sajnos gyakran nem történik meg időben. A bíróságnak van bírságolási jogköre és ilyen esetekben mérsékelheti a végrehajtó díját. Felvettük a kapcsolatot az Országos Bírósági Hivatallal és kértük, szükség esetén bátran alkalmazzák a bírák a végrehajtókkal szemben a fegyelmezési eszközöket. Nem fogadható el ugyanis, ha a végrehajtó nem jár el szabályszerűen.
 

– A másik súlyos állítás, hogy egyes eljárásokban tetten érhető a végrehajtó és az eljáró bíró hallgatólagos együttműködése.

                  

– Ha létezik ilyen, az minden konkrét esetben kivizsgálásra szorul. Meg kell szüntetnünk az esetleges összefonódásokat.
 

– Nem gondolja, hogy a jogszabályok egy részén is változtatni kellene? Például a végrehajtók munkadíjának kielégítése még a gyermektartást is megelőzi. Vagy egyes végrehajtók trükkös online árveréseket tartanak, ahol nem a valós ingatlant mutatják be, hanem annál kategóriákkal gyengébb minőségűt. Továbbá kiskapus módszerrel, alattomos módon viszik el a gyest és a gyedet, bár ezt a törvény tiltja.
 

– Ezen problémákat összegyűjtjük, elemezzük és felszámoljuk. Érdemes beszélni egy olyan kérdéskörről, ami a letiltás alól mentes juttatások körébe tartozik, mint a gyermektartás vagy a gyes. Ezekre nem lehet végrehajtást vezetni. Az adós az aktuálisan el nem költött pénzét általában bankban tartja.  A pénzforgalmi szolgáltatatónál (banknál) kezelt összegre vezethető végrehajtásnak pedig saját szabályai vannak. Így előfordulhat, hogy a bankszámláról egyébként letiltás alól mentes összeget vonnak le. Vannak olyan juttatások, amelyek valójában nem az adós felhasználására rendeltek, ilyen a gyermektartás, a nevelőszülőknek juttatott ellátási díj. Ezek a gyermek javát szolgálják, ezért a bankszámlára vezetett végrehajtás alóli mentességet meg kell oldanunk. Több kormányzati szerepő együttműködése szükséges ahhoz, hogy ebben az ügyben sikert érjünk el. 
 

– Azt beszélik, vannak, akik nyolc osztállyal látják el a végrehajtói munkát...
 

– Inkább érettségivel, s egyre többen szereznek valamilyen diplomát.
 

– Hogyan lehet fél vagy egy év alatt diplomát szerezni?
 

– Sehogy, de a második Orbán-kormány 2013-ban már intézkedett, amikor is előírta: a újonnan belépő végrehajtóknak jogi diplomával kell rendelkezniük. Jelenleg csupán 19-20 százalékuk rendelkezik ilyen végzettséggel, célunk a 100 százalék elérése. Tiszta játékszabályokat kell kialakítanunk, mielőtt a koncessziókat meghirdetjük. Így az új rendszerrel mindenki elégedett lehet.
 

– Koncesszió? Akkor fizetni kell a praxis megváltásáért?
 

– Nem. Aki jelenleg végrehajtó, az automatikusan az marad, ha teljesíti a képzettségi követelményeket s nem érkezik megalapozott panasz ellene. A kieső és új státusokra pályázat alapján történik majd a kiválasztás.
 

– Lesz változás a végrehajtók számában?
 

– Igen, mert Európában Magyarországon a második legalacsonyabb a számuk. Hazánkban 100 ezer lakosra 1,8 jut, míg Belgiumban 5, Svédországban 22, ezért számuk ésszerű, objektív adatokon alapuló növelésére fogunk javaslatot tenni.
 

– Panasszal jelenleg hová lehet fordulni?
 

– Elvileg a kamarához, de ha az nem válaszol, akkor az Igazságügyi Hivatalhoz. Tapasztalatunk szerint eddig „nagyvonalúan" kezelte a bejelentéseket az MBVK, ez a helyzet most gyökeresen megváltozik, hiszen március elseje óta az Igazságügyi Hivatal felügyeli a köztestület panaszkezelési gyakorlatát.
 

– És ha ártatlanul vádolnak meg végrehajtót, őt mi védi?
 

– A jogszabályok és az etikai kódex. Fontosnak tartom, hogy alaptalanul, vég nélkül ne lehessen támadni egy végrehajtót sem. A rendszer átszabását nem diktátumként akarjuk megvalósítani. Élhető, tiszta helyzetet kell teremteni, ehhez várjuk az MBVK szakmai észrevételeit is.
 

– Önök most tiszta vizet öntenek a pohárba. De miért csak most, hiszen az anomáliák a 2008-as válságot követően burjánzottak el?
 

– A helyzetet jól mutatja, hogy amikor a múlt év júniusában átvettem a tárca irányítását, valamennyi parlamenti párt támogatott abban, hogy a végrehajtói rendszert világíttassam át és tegyek rendet. A végrehajtást kérők azért elégedetlenek, mert nem tartják hatékonynak a működést, a végrehajtást elszenvedők pedig azért, mert sokszor emberi méltóságukban is megalázottnak érzik magukat. A probléma kumulálódott.
 

– Mi a garancia arra, hogy azok, akik eddig tisztességtelenek voltak – látva a piac tisztulását –, hátralévő idejükben ne végezhessenek még gusztustalanabb munkát?
 

– Megfelelő eszközökkel rendelkezünk, hogy erre ne kerüljön sor.
 

– Az MBVK által felhalmozott vagyonnal mi lesz?
 

– Marad a kamarai rendszerben, annak fejlesztésére kell fordítani.
 

– Átvilágították az MBVK tevékenységét, s ezt követően feljelentést tettek. Miért? Hol tart az ügy?
 

– Voltak olyan szabálytalanságok, amelyek miatt az ügyészséghez fordultunk. Az ügy nyomozati szakban van, az eredményre várunk, ezért nem kívánok bővebbet mondani erről.

 

vegrehajtas-cikk-trocsanyi---kep.jpg

 

 

 

Megjegyzés:

2012 őszén az alapvető jogok biztosa vizsgálta a végrehajtásokat és konferenciát is rendezett (ott voltunk):

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/vizsgalatok/az-alapveto-jogok-biztosanak-valasza-felvetesunkre-2012-11-21.html

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/vizsgalatok/a-vegrehajtas-dijai---ket-jelentes-az-orszaggyulesi-biztostol.html

 

Információ még:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/az-allam-tervei/ez-var-rad-2015-ben-.html

 

Azóta nem sok minden történt. Eltelt közben 2,5 év….

 

Források:

 

http://www.napigazdasag.hu/cikk/40211/

 

http://www.napigazdasag.hu/cikk/40214/

 

http://www.napigazdasag.hu/cikk/37102/