Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Kormány és a Bankrendszer bosszúja a pereskedőkön

2014.09.15

 Két devizaadós olyan mint két tojás?

Mindkettő egyformán kedves a hatalomnak ?

Olvasd az alábbi hét felvonást.

 

 

 

ket-tojas.jpg

 

1. felvonás

 

Tekintsünk két családot. Mindkettőnek ugyanolyan CHF elszámolású kölcsöne van, ugyanakkor összegű kölcsönt vettek fel ugyanattól a banktól és mindkét család a mai napig minden törlesztő részletet teljesen pontosan fizetett.

 

Az egyik család nem foglalkozott sem a kölcsönével, sem a bank szerződésével. Teljesen passzív volt.

 

A másik család aktív volt, figyelte az országunkban zajló eseményeket, fejleményeket. Tisztában volt azzal, hogy a bank jogtalanul emelte a kamatlábat, tudta hogy az árfolyamrés jelentős költsége is alaptalan. Keresett egy ügyvédet, beperelte a bankját. Volt ugyan az eltelt évek alatt néhány tárgyalása, de nem született ítélet. Az ügyvéd rendesen végezte a dolgát, a család lelkiismeretesen kifizette az ügyvédi díjat. A 2014 évi 38-as törvény értelmében a perét felfüggesztette a bíróság.

 

Most az elszámolási törvény értelmében mindkét család ugyanolyan mértékben kap túlfizetés visszatérítést. Ez azt jelenti, hogy mindkét családnak csökken a nyilvántartott (aktuális) kölcsönösszege. Ezáltal mindkét családnak egyformán kevesebb lesz majd a havi törlesztő részlete.

 

A pereskedő családnak viszont ott van a pere. Az önmagától nem zárul le. A most a Parlament előtt megszavazás előtt (szánnak rá egy hetet) álló elszámolási törvénytervezet szerint a család kérheti a per megszüntetését, az állam állja a perilletéket és minkét fél, a bank és a család is viseli a perrel kapcsolatos költségeket.

 

Egyformán „megmentette” a Kormány mindkét családot?

 

 

 

2. felvonás

 

Normál esetben, ha az egyik fél elvesztette a pert, akkor őt terheli a perilleték és a másik fél ügyvédi költsége.

 

Ebben az esetben a perlő család megnyerte a pert, a bank elvesztette a pert. Az állam beavatkozott felkérés nélkül a család és a bank közti perbe.

 

Az állam fizeti a tisztességtelen bank helyett a perilletéket. Miért?

 

Az állam nem kényszeríti a bankot arra, hogy kifizesse a becsapott család ügyvédi költségét. Miért?

Az állam azért kezdett el foglalkozni intenzíven a deviza elszámolású kölcsönökkel, mert nagyon sok per feküdt már a bíróságok asztalán. Több mint 12.000 per került felfüggesztésre a nyár végén.

 

Az állam miért segíti a bankot és miért terheli a családot?

 

 

3. felvonás

 

A család választhatja, hogy tovább perli a bankot. Azokban a vitatott kérdésekben azonban, melyekben a törvény már megoldást hozott, nem lehet pereskedni.

 

A pert csak úgy lehet folytatni, ha a család az ügyvéden keresztül kéri a jogkövetkezmény levonását. Ez azt jelenti, hogy meg kell fogalmazni, hogy mit csináljon a bíróság, ha megítéli a család javára a szerződés teljes semmiségét vagy részleges semmiségét. A bíróság viszont másként is dönthet, mint ahogy a család kéri arra az esetre, ha megnyeri a pert.

 

A polgári törvénykönyv szerint lehet pert indítani úgy, hogy a fél nem kéri jogkövetkezmény levonását. Ezt a jogot a bank elleni perekben megvonja az adóstól a megszavazás előtt álló törvény.

 

A PITEE perként ismert esetben a Kúria megállapította, hogy a teljes kölcsönszerződés semmis, mert a kölcsönszerződés nem tartalmaz minden költséget. Az árfolyamrés okozta költség összege, az árfolyamrés okozta költség mutató száma nem szerepelt a kölcsönszerződésben. A Kúria beírta a szerződésbe a hiányzó adatot. A felperes adós ezt nem kérte a Kúriától. A másodfokú ítélet azt tartalmazta, hogy a MNB alapkamatával kell elszámolni a banknak és az adósnak egymással.

 

Ez a megoldás megfelelt az adós érdekének.

 

A Kúria döntése ellentétes volt a felperes érdekével és a pervesztes bank érdekének felelt meg.

 

A család ha perel, könnyen a PITEE sorsára juthat, megnyeri ugyan a pert, azonban érdekével ellentétes helyzetbe hozza a bíróság.

 

 

4. felvonás

 

A család választhatja, hogy tovább perel. Van még elég sok törvénytelenség és tisztességtelenség a szerződésekben. Azonban dönthet úgy a független bíróság, hogy van amiben igaza van és van amiben nincs igaza a családnak. Mondjuk kimondja, hogy 50-50%-ban van a családnak és a banknak van igaza.

 

Ez esetben a perilletéket a két perlő fél fizeti, mivel ekkor már nem áll fenn, hogy az állam fizeti a perilletéket. Természetesen mindkét fél viseli ügyvédeinek költségét. Amennyiben a perben benne marad az árfolyamrés tisztességtelensége és a kamatemelés tisztességtelensége, akkor az arány sokkal kedvezőbb a család számára, mondjuk 90-10% vagy 80-20% arány. Vagyis a bank viseli a perilleték és az ügyvédi költség nagy részét.

 

Az állam, azzal hogy kivont olyan pontokat a per pontjai közül, melyeket a család megnyert volna, kedvezőtlenebb helyzetbe hozta a családot. Miért?

 

 

 

5. felvonás

 

Az hogy az állam bosszút fog állni a pereskedőkön még a nyáron megérezte és megírta a PITEE.

 

bossz-01.png

részlet:

 

bossz-02.png

 

http://figyelo.hu/cikkek/407765-devizahitelek--eltitkoljak--mekkora-a-valodi-kar

 

Olvassátok el az egész cikket. Érdemes.

 

 

 

6. felvonás

 

Még tavaly ősszel kérte a bankrendszer a kormányt, hogy akadályozza meg az adósokat a pereskedésben. Tegye lehetetlenné, hogy jogkövetkezmény levonása nélküli kereseteket adjanak be a bíróságokra.

 

Erről egy kis összefoglaló:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/az-allam-tervei/2013-szeptember--a-bankrendszer-kerte--hogy-az-adosok-ne-perelhessenek.html

 

 

 

7. felvonás

 

 A kormányzati propaganda persze egészen másról szól:

 

"A bankok elszámoltatásáról szóló törvényjavaslat középpontjában az igazságosság eszménye, a méltányosság követelménye és a tisztesség elve áll. E jogszabállyal helyreállítható az igazság, és ezzel "végre rendet teszünk a bankok és az emberek zilált viszonyában" - fejtette ki Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában a pénteken benyújtott előterjesztésről."

 

http://www.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/hirek/ha-van-osszefogas-minden-lehetseges

 

Minket, civil érdekvédőket nem vontak be a törvény előkészítésébe.

 

http://www.mszfszk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=774:2014-09-06-06-34-50&catid=2:magyar

 

 http://os.mti.hu/hirek/99898/az_arany_liliom_kozhasznu_alapitvany_kozlemenye

 

 

A fenti szempontok aligha hangzanak el a héten a Parlamenti vitában.

 

Ilyen a magyar demokrácia működése 2014-ben.

 

Sokat segítesz, ha ezt elmeséled ismerőseidnek, ha tovább adod sorstársainknak ezt a 7 felvonást..

 

 

 

 háttér: 

 

Az érvényes az új Polgári törvénykönyvből:

 

 

XIX. Fejezet

Az érvénytelenség jogkövetkezményei

6:108. § [Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása]

(1) Érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet. Az érvénytelenség további jogkövetkezményeit a bíróság a fél erre irányuló kérelme alapján - az elévülés és az elbirtoklás határai között - alkalmazza.

(2) A fél a szerződés érvénytelenségének megállapítását a bíróságtól anélkül is kérheti, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazását kérné.

(3) A bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeiről a fél kérelmétől eltérő módon is rendelkezhet; nem alkalmazhat azonban olyan megoldást, amely ellen mindegyik fél tiltakozik.

 

 

 

A szavazás előtt álló „elszámolási” törvényből:

 

16. А szerződés érvénytelenségének vagy а szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének (részleges érvénytelenség) megállapítása iránti perekre vonatkozó szabály alkalmazásának kizárása  (részlet az indoklásból)

37. §

(1) Е törvény hatálya alá tartozó szerződések tekintetében а szerződés érvénytelenségének vagy а szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének (részleges érvénytelenségmegállapítását а bíróságtól а fél csak az érvénytelenség következményeinek alkalmazására is kiterjedően kérheti. Ha а fél kéri az érvénytelenség (részleges érvénytelenség ) jogkövetkezményének levonását, meg kell jelölnie, hogy milyen jogkövetkezmény alkalmazását kéri .

 

 

17. А felfüggesztett perekre vonatkozó szabályok

38. §

(1) А 2014. évi XXXVIII. törvény 16. §-a alapján felfüggesztett eljárásokban а pénzügyi intézmény és а fogyasztó közötti elszámolás fogyasztó részére történő megküldésének а bíróság részére történő bejelentését követő harmincadik napot követően az eljárást 30 napon belül folytatni kell  А bejelentést tartalmazó beadványt а fogyasztó fél ellenfelének kell а bíróság részére megküldenie, а fogyasztó а bejelentést megküldheti.

(2) А 2014. évi XXXVIII. törvény 16 . §-a alapján felfüggesztett eljárásokban az (1) bekezdés szabályai alkalmazásával azt is be kell jelenteni, ha а fogyasztói kölcsönszerződés tekintetében e törvény rendelkezései szerint nem kell elszámolni, е bejelentést követő harmincadik napot követően az eljárást 30 napon belül folytatni kell.

(3) Ha 2014. december 31-éig az eljárás folytatására az (1) bekezdés alapján nem kerülhet sor, а bírósága 2014. évi XXXVIII. törvény 16. § (1) bekezdése szerinti pereket 2014. december 31 . napjától а pénzügyi intézmény és а fogyasztó közötti elszámolás adós részére történő megküldésének bejelentését követő harmincadik napig hivatalból felfüggeszti.

(4) Ha а 2014. évi XXXVIII . törvény 16. §-a alapján felfüggesztett eljárásokban az egyik fél követeléskezelő, és а fogyasztó nála nem kérte а 7. § (2) bekezdése szerinti elszámolást а 16. § (3) bekezdése szerinti honlapon való közzétételt követ ő harminc napon belül, ezt kell bejelenteni az (1) bekezdés szabályai alkalmazásával, és а bejelentést követ ő harmincadik napot követően az eljárást 30 napon belül folytatni kell.

(5) Ha а felfüggesztett eljárásban а szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti keresetet érvényesítenek, az eljárás folytatásáról tájékoztatni kell а feleket.

39. §

Ha а 2014. évi XXXVIII. törvény 16 . §-a alapján felfüggesztett perben а szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti keresetet érvényesítenek - és még nem került sor az elsőfokú tárgyalás berekesztésére —, а pert meg kell szüntetni, ha а fél а keresetét (viszontkeresetét) az eljárás folytatásáról szóló tájékoztatás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem változtatja meg, és nem kéri az érvénytelen szerződés érvénytelensége (részleges érvénytelensége) jogkövetkezményének levonását, továbbá nem jelöli meg, hogy milyen jogkövetkezmény alkalmazását kéri.

40. §

(1) Ha а peres felek — а 39. § szerinti per kivételével — legkésőbb az eljárás felfüggesztésének megszűnését követő első tárgyalási napon

a) egyezséget kötnek ,

b) а per megszüntetését közösen kérik,

а peres eljárás illetékét az állam viseli, ezen túlmenően mindegyik fél maga viseli а saját költségeit, а bíróság е kérdésekről hivatalból határoz.

(2) Akkor is az állam viseli а peres eljárás illetékét — а 39. § szerinti per kivételével —, ha а felperes legkésőbb az eljárás felfüggesztésének megszűnését követő első tárgyalási napon eláll а keresetétől és ennek folytán а per megszüntetésére kerül sor. Ez esetben а Рр. 160 . §

(1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy а felperes az érdemi tárgyalás megkezdését követően is jogosult az alperes hozzájárulása nélkül elállni, valamint mindegyik fél maga viseli а saját költségeit .

 (3) А per 39 . § szerinti megszüntetetése esetén а peres eljárás illetékét az állam viseli, ezen túlmenően mindegyik fél maga viseli а saját költségeit.

(4) Az illetékekről szóló 1990. évi XLIII. törvény 80 . § (1) bekezdése szerint kell eljárni az (1)—(3) bekezdésben meghatározott esetben is, akként, hogy а kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetve а megfizetett illeték visszatérítésének hivatalból van helye.

 

 

Ezzel a törvénnyel nem csak ennyi probléma van. Még az sem biztos, hogy a most ismertetett a legnagyobb.

 

További részletek és észrevételek...:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/az-allam-tervei/elszamolasi-torveny-----eszrevetelek-elso-olvasatra.html

 

Persze, nagyon boldog lennék, ha valaki meg tudna győzni, hogy nincs igazam….