Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2018 végén 109 ezer lejárt jelzáloghitel tartozás

2019.06.18

dancsik---kep---01.png

 

A hivatalos NER álláspont szerint nincs devizahiteles probléma... Pedig az MNB-nél is tudják, hogy nem így van:

 

 

"Bár a devizahitelek már évekkel ezelőtt eltűntek, örökségük a késedelmes hitelek formájában továbbra is a magyar társadalommal és a hazai pénzügyi rendszerrel maradt. 2018 végén 109 ezer késedelmes, jelzáloghitelből származó követelés szerepelt a nyilvántartásokban. Ez a szám, bár jelentősen alacsonyabb a 2014 végén fennálló 170 ezer követeléshez képest, még mindig súlyos problémát jelez. Az adósok helyzetén az ingatlanpiac élénkülése segíthet a lakások értékének emelkedése miatt, azonban a területi eltérések miatt sokak adóssága továbbra is meghaladja az ingatlan értékét."

 

https://www.mnb.hu/kiadvanyok/szakmai-cikkek/tovabbi-szakmai-cikkek/dancsik-balint-winkler-sandor-kesedelmes-adosok-nem-mindenkit-emel-fel-a-dagaly  

 

 

 

Részletek:

 

  A pénzügyi válság kitörését követően számos háztartás szembesült azzal, hogy egyik pillanatról a másikra problémát jelent számára a hitel törlesztése. Ebben számos tényező közrejátszott: egyrészt az adósok jövedelme sok esetben már a hitel folyósításakor sem volt elegendő, másrészt a válság kitörésével ezek a jövedelmek még csökkentek is, és a munkanélküliség is emelkedett. A legsúlyosabb hatást azonban az okozta, hogy a hitelek deviza alapon kerültek folyósításra, és az árfolyam gyengülésével mind a tartozások, mind a fizetendő havi részletek jelentősen megemelkedtek.   

 

  A probléma csúcsát a 2014-es év jelentette, amikor 170 ezer jelzáloggal fedezett késedelmes követelést tartottak nyilván a pénzügyi intézmények. Ebben az évben a bankok lakossági hitelei közül minden ötödik, a szabad felhasználású jelzáloghitelek között pedig minden harmadik (!) tartozás legalább 90 napja késedelmes volt.    

 

  Normális körülmények között a törlesztési nehézséggel küzdő adósnak megoldást (kényszermegoldást, de legalább megoldást) jelenthet, ha értékesíti az ingatlant, és abból törleszti fennálló tartozását. Magyarországon azonban a devizában történő hitelezés és a lakásárak válság utáni csökkenése miatt számos háztartás azzal szembesült, hogy tartozásának összege jóval meghaladja a fedezet becsült értékét.  

 

 

...a késedelmes, fedezett követelésállomány fele esetében az ingatlan értékesítése esetén is maradna az adósnak tartozása. És ekkor még az egyéb tartozásokat (fedezetlen hitelek, közműtartozások) figyelembe se vettük, ahogy azt sem, hogy az adósoknak az újrakezdéshez is forrásokra lenne szükségük, hiszen egyéb lakhatási lehetőség után kell nézniük.  

 

   Úgy gondoljuk, hogy mindannyiunk érdeke lenne, hogy a késedelmes hitelek problémája megnyugtató megoldást kapjon, és ezzel a lakossági devizahitelezés magyarországi története végérvényesen lezárásra kerüljön.  

 

 

A két szerző az MNB munkatársai!

 

Dancsik Bálint közgazdasági elemző:

A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán, pénzügy szakon diplomázott.  2012 óta a Magyar Nemzeti Bank munkatársa, a Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóságának elemzője. Munkája során a bankrendszer számos kulcsfontosságú területének elemzésével foglalkozott, többek között a hitelezés alakulásával, a bankrendszer tőkehelyzetével és jövedelmezőségével, a késedelmes jelzáloghitelek problémakörével, valamint a lakáshitelek kamatozásának kérdéseivel. E témakörökben több publikációja is megjelent. Jelentős szerepe volt az egyoldalú banki kamatemelések és az árfolyamrés visszafizetésének módját meghatározó elszámolási módszertan megalkotásában.   

 

https://www.bib-edu.hu/eloadok/dancsik_balint 

 

 

Részletek Dancsik Bálint 2017-es elemzéséből:


 "...tanulmányok eredményei azt jelzik, hogy a háztartások nem feltétlenül racionálisan választanak hiteltípust, hiszen a két kamatláb különbözete pusztán a rövid lejáratú kamatlábak várható emelkedését is jelezheti. Ha a várakozási hipotézis teljesül, és a két termék közötti kamatkülönbözet tisztán a kamatvárakozásokat tartalmazza, akkor egy racionális háztartásnak valójában mindegy lenne, hogy melyik konstrukciót választja, hiszen az egyik konstrukcióval a jelenben, míg a másik konstrukcióval a későbbi években nyer.8"

 

  8 Párhuzamba állítható ez a jelenség a forinthitel és devizahitel közötti választással is: utóbbi esetben akkor nincs jelentősége annak, hogy mely konstrukciót választja az ügyfél, ha a fedezetlen kamatparitás teljesül, azaz a kamatkülönbözet tisztán az árfolyamok későbbi alakulását tükrözi (Király–Simonovits [2015]).   

 

http://www.kszemle.hu/tartalom/letoltes.php?id=1724

    Közgazdasági Szemle, LXIV. évf., 2017. október (1030–1055. o.) Dancsik Bálint Számít-e a devizahiteles múlt? 

 

 

Winkler Sándor a Magyar Nemzeti Bank Makroprudenciális elemzések főosztályának közgazdasági elemzője.  

 

https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/letoltes/3-banai-mehes-winkler.pdf

 

A legfőbb kérdés: mit terveznek az MNB-nél?

Mi lesz a "megnyugtató megoldás"?