Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


szívszorító újságcikk

2017.02.14

NEM EMLÉKSZEM, HOGY VALAHA IS OLVASTAM VOLNA ILYEN EGYÜTTÉRZŐ ÉS RÉSZLETEKBE MENŐ DEVIZAHITELES CIKKET - részletek jönnek

 

 

szivszorito-ujsagcikk---kep.png

 

VÁLASZRA VÁRVA
Egy medgyesegyházi asszony (kérte, ne írjam le a nevét) eladta a házát a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-nek. Fizeti a lakbért rendesen, ám januárban tűz ütött ki, leégett a kazán meg egy kamra, a hálószoba mennyezete pedig elázott és leszakadt a tűzoltók vízsugarától.
A tűzoltó szakértő szerint nem a lakók hibájából keletkezett a tűz. A kisgyerekkel nem maradhattak a fűtetlen lakásban, a férjnek adott egy szobát az önkormányzat, a nő pedig a kicsivel a nagymamához költözött. Az Eszközkezelő azonban nem válaszol nekik. Írtak e-mailt, próbáltak telefonálni.
Próbálkozott a polgármester, a jegyző – de nem tudtak kapcsolatba lépni. Igaz, a MÁV Zrt.-től jött két kárfelmérő, akik alvállalkozóként mérik fel a káreseteket az Eszközkezelőnek.
– A biztosítót viszont megtaláltuk. Ott azt mondták, nincs biztosítva maga az ingatlan, csak ingóságbiztosítás van a házon, de az 22 millió forint értékben – mesélte az asszony.
– A jegyző úr írt az Eszközkezelőnek ajánlott levelet, hogy az önkormányzat helyreállítaná az épületet, csak mondják meg, ki fizeti ki a számlát. Tönkremegy az elázott mennyezet, ha nem lehet helyreállítani a fűtést, és fűtetlen lakásba a kisgyerekkel sem lehet visszaköltözni.


 


ARANYÉLETEM VAN...
Tőrös Lászlóné is ott volt a szegedi tüntetők között. Háromszobás panellakását január 12-én akarták elárverezni, de ügyvédje segítségével az utolsó pillanatban sikerült fölfüggesztetniük az árverést. A lakás kikiáltási ára 9,3 millió forint, 2,3 milliós hitel fejében árvereznék el. Tőrösné egészsége tönkrement a küzdelemben, rokkantnyugdíjból él, 39 kilóra fogyott, stroke-ot kapott.
– Négy éve ki van kapcsolva a távfűtés. Az volt az egyetlen, amit be tudtam áldozni, hogy a lakást megmentsem. A radiátorok le vannak választva, de a függőleges csövek hála istennek melegek. Meleg víz nincs. Fazékban melegítek vizet fürdeni. A turkálóban vettem szkafanderszerű, meleg overallt fillérekért – abban alszom. Ha nagyon fázik a kezem, főzök teát a gázon, ott megmelegítem. A sütőt nem gyújtom be. Kézzel mosok, másként nem tudnám fizetni a villanyszámlát, és az áramot is kikapcsolnák. A villanyt nem kapcsolom fel, a konyhaasztalon van egy napelemes lámpa, esténként az világít egy-két órát. Ha nem így élnék, már rég az utcán lennék. Amikor éhes vagyok, mint általában évek óta mindig, azzal vigasztalom magam: hát énnekem aranyéletem van! Tető van a fejem fölött, és nem egy kibelezett Trabantban lakom…

 

 

NEM SZÁMÍT A JOGERŐS ÍTÉLET SEM
Szegeden egy kicsi, de hangos csoport tüntetett január 30-án a devizahitelesek jogaiért, amikor Botka László polgármester a városháza előtt fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt. A tiltakozás szervezője, Szécsi István könyvelő és adószakértő a Szabad Földnek elmondta: nem arról van szó, hogy nem akarják visszafizetni az adósságot – de csak azt, ami jogos.
Ő például 22 millió forint értékű kölcsönt vett fel 2008. december 10-én, 240 hónapra, vagyis 20 évre. Kapcsolódott hozzá egy szintén 20 év futamidejű életbiztosítás, kicsivel több mint 22 millió forint értékben. Kamatra befizetett eddig 9,5 millió forintot, a konstrukcióhoz kapcsolódó életbiztosításra további 4 milliót, de a bank szerint most 42 millió forint a tőketartozása. Szécsi Istvánnak csak a kamatot kellett fizetnie, a tőketartozást a futamidő végén, az életbiztosításán összegyűlt összegből fizette volna ki – így tájékoztatták a hitelét és biztosítását intéző üzletkötők. Ebből számára egyértelmű volt, hogy a hitel tőkerésze nem lesz több 22 millió forintnál. Ám a részletek egyre magasabbak lettek, és a számviteli szakember elgondolkodott: svájci frankban vagy forintban működik egyáltalán ez a kölcsönügylet? Hiszen ha tényleg van köze a svájci frankhoz, akkor nem emelkednie, hanem csökkennie kellene a kamatnak, amikor a svájci jegybank csökkenti az alapkamatot. Persze, ő – mint mindenki más – forintban kapta a hitelt, forintban is fizetett – de akkor a tőketartozása mitől emelkedett az árfolyamváltozás hatására?
– Ha egy füzetet kapok kölcsön, nem követelhetnek vissza lexikont – vont párhuzamot Szécsi István. Szerinte a bankok magatartása ellentétes a magyar számviteli törvénnyel, amely előírja, hogy a kölcsön összegét nem lehet piaci áron szerepeltetni a könyvekben. – Ha a bank hitelezett nekem, mondjuk, 100 ezer forintot, amely akkor ért, mondjuk, ezer svájci frankot, majd a forint értéke a felére esett, akkor az azt jelenti, hogy én már nem ezer frankkal tartozom, hanem csak 500-zal. De ha fordítva, a frank felől számolunk, akkor a tőkenövekményt, 100 ezer forintot jóvá kellene írnia, vagyis ideadnia nekem. Ha ez nem egy csaló konstrukció lenne, akkor úgy működne, mintha valóban svájci frankban adták volna a hitelt. De a legtöbb bank még attól is elzárkózott, hogy valaki svájci frankban törlessze a svájcifrank-alapú hitelt.
Amikor a 100 ezer forint összegű havi törlesztésük 250 ezerre emelkedett, Szécsi István az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez fordult, majd pert indított. A Szegedi Törvényszék a javukra ítélt, érvénytelennek nyilvánította a szerződésüket. A bank nem fellebbezte meg a verdiktet, így az első fokon jogerőre emelkedett. Alapvető elv a jogban, hogy „ítélt dologról” nem lehet új pert indítani – a bank később ennek ellenére pert indított
Szécsi István ellen, amelyet a Szegedi Törvényszék nemcsak befogadott, hanem első fokon az előzővel homlokegyenest ellentétes ítéletet hozott.
A Kúria jogegységi döntésére hivatkozva másodszorra érvényesnek nyilvánította a hitelszerződést, noha a Kúria Darák Péter elnök megbízásából írásba adta: „Jogerős határozattal szemben utóbb hozott jogegységi határozatra hivatkozással perújításnak nincs helye.”
A Szegedi Törvényszék ezt is figyelmen kívül hagyta. Szécsiék fellebbeztek, jogerős döntés még nincs.
– Ha jogerősen érvényesnek nyilvánítják a szerződést, kilakoltatnak, egyértelmű. Soha nem leszünk képesek 42 millió forintot és a kamatait visszafizetni. Az nem ajánlat, hogy megnyújtják a futamidőt. Eddig fizettem volna 65 éves koromig, ezután 95 éves koromig?!


TÖMEGES KILAKOLTATÁS?
A forintosítással nem megoldották a problémát, hanem megoldhatatlanra alakították.
A forintosítást megelőzte az elszámolási törvény, amely az árfolyamrés, valamint az egyoldalú kamatemelés miatt tisztességtelenül beszedett összegek visszatérítését írta elő. Ehhez az MNB olyan módszertant dolgozott ki rendeletében, amely kizárta, hogy átlátható legyen ez az elszámolás. Emellett olyan szűkített módon volt lehetőség azt a Pénzügyi Békéltető Testület, majd a bíróság előtt megtámadni, amely kizárta, hogy az elszámolással kapcsolatos tényleges problémákat be lehessen mutatni – magyarázta kérdésünkre dr. Varga-Damm Andrea ügyvéd. Az elszámolások szerinte jórészt valótlan adatokat tartalmaznak, mert a maradék tartozást nemcsak a magas árfolyam emelte elviselhetetlen szintre, hanem az is, hogy az addig törlesztett összegek nagyobb részét kamatnak számolták el, s alig volt tőketörlesztés.
A bankok az egyéni egyezkedés címén diktátumokat küldtek az adósoknak.
A kormány olyan kedvező pozíciót adott nekik, hogy semmi sem kényszeríti őket tényleges egyezkedésre, mert a bírósági út igénybevételét gyakorlatilag elzárták az adósok elől.
Dr. Varga-Damm Andrea szerint el sem tudta senki képzelni, hogy ez a kormány, amely addigra már öt éve ígérte a megoldást, ilyen bankpárti módon fogja azt végrehajtani, miközben azt skandálja, az adósoknak segített.
– Meggyőződésem, hogy a kormányzat e kérdéssel foglalkozó tisztviselői zsarolhatók, a zsarolás eszközei ott vannak a bankrendszer prominens képviselői kezében, ezért történt meg ez a gyalázatos döntés. A tömeges kilakoltatás a népen múlik. A legtöbb árverezendő ingatlanban benne élnek az adósok és a családjuk. Ha összefognak és kiállnak egymásért, akkor ennyi emberrel szemben nem mernek erőszakot alkalmazni a végrehajtók és a rendőrök.

 

RÖVIDEN  

- A nem teljesítő adósok 80 százaléka csapdába szorult: csaknem 10 éven át tartó törlesztés után ma többel tartozik, mint amennyi hitelt eredetileg fölvett.

- Más országokban meg tudták úgy oldani a nemzeti valutában folyósított, de devizában nyilvántartott hitelek problémáját: csak annyit kell visszafizetni, amennyit az adós fölvett.

- Magyarországon nincs „szabad elsétálás”. Ha valakit kilakoltatnak, elárverezik a lakását, de annak ára nem futja ki a bank és a végrehajtó követeléseit, akkor nem szabadulhat ki az adósságcsapdából – amit a gyermekei is örökölni fognak.

- A forintosításból az MNB 136 milliárd forint nyereségre tett szert azzal, hogy devizatartalékából a külföldi valutákat biztosította. Ebből finanszírozta az alapítványait, amelyekben jelentős összegek kezdték „elveszíteni közpénz jellegüket”.

- A Bankszövetség képviselője a 2014-es viták idején kijelentette: a bankok betartották az érvényes törvényeket. Abból indulnak ki, hogy minden szerződés tisztességes volt. Szerintük az állam és a Kúria visszamenőleg avatkozott be a szerződésekbe. Elutasították a kedvezményes árfolyamú forintosítást.

 

 A teljes cikk:  

 

http://www.szabadfold.hu/aktualis/szorongato_hitelcsapda

 

 

KÉRJÜK, TÁMOGASD A KEZDEMÉNYEZÉSÜNK:

https://www.peticiok.com/a_kuria_dolgozza_at_a_devizahiteles_jogegysegi_hatarozatait

 

A Kúria dolgozza át a devizahiteles jogegységi határozatait!

 

TÁMOGASD   ITT