Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


SZÁMOLD KI ! – a devizahitel okozta kár esetedben

2019.08.11

szamold-ki---kep-01.png

 

 

Rendkívül egyszerűen, saját magad is meg tudod állapítani, hogy a devizahitel Neked és családodnak mekkora kárt okozott. Három számot kell csupán összevetni.

 

  1. A kölcsön összege

Ez a legegyszerűbb. Megnézed mennyi pénzt kaptál a banktól. Az adatot megtalálhatod a folyósítási értesítőben, az akkori bankszámla kivonatodban, vagy a hitelkérelmi beadványodban.

 

 

  1. Várható visszafizetendő összeg

Ehhez már kell egy kicsit számolni, mivel nagyon kevés szerződés tartalmazza ezt az értéket. Viszont minden szerződés tartalmazza a havi törlesztő részletet és a törlesztő részletek számát. A kettőt kell csupán összeszorozni és már meg is kapod az eredményt. Ha a havi törlesztő részlet nincs forintban meghatározva, akkor meg kell szorozni az induló árfolyammal (szerződéskötés napján, a folyósítás napján lévő árfolyam).

 

Ez az összeg azért fontos, mert erre az összegre vállaltál kötelezettséget!

 

Miért állítom ezt? Azért mert 2006 januárjában a Magyar Bankszövetség készített egy lakossági tájékoztatót. Ebben szerepel:

 

 

szamold-ki---kep-02.png

 

„Mivel a devizahitelek túlnyomó többsége hosszabb lejáratú hitel, az esetleges néhány napos nagyobb árfolyam ingadozás a törlesztési terheket érdemben nem változtatja meg.”

„A hosszabb lejáratú hitelt felvenni szándékozók nyugodtan választhatják a pénzintézetek által kínált deviza alapú hitelkonstukciókat is; a hitel futamideje alatt a hitel törlesztési terhét jelentősen és tartósan megnövelő árfolyammozgás valószínűleg nem lesz.”

 

 

NEM KELL FÉLNI A DEVIZAHITELEKTŐL

https://www.origo.hu/gazdasag/20060131nemkell.html

 

 

Nem kell félni a devizahiteltől

 

„Ritkán számolunk azzal, amikor devizahitelt veszünk fel, hogy jelentősen csökkenhet a forint árfolyama - derül ki egy banki felmérésből. Ez azonban mégsem jelent veszélyt, még húszszázalékos árfolyamcsökkenésnél is csak a törlesztők 3 százaléka nem tudna fizetni.”

 

„…a bank az elmúlt évek során több tanulmányban is modellezte a helyzetet, egyebek mellett megvizsgálták, hogy a svájcifrank-, illetve az euróárfolyamok az elmúlt években milyen mozgást mutattak.”

 

„A Raiffeisen prudens hitelezési gyakorlatának megfelelően a devizaalapú hitelek esetében mérsékeltebb hitelkapacitást állapított meg az úgynevezett hitelkapacitás-tartalék alkalmazásával, ami azt jelenti, hogy csak annyi hitelt folyósít egy ügyfélnek, amennyinél bizonyos százalékkal magasabb havi törlesztést a minősítés eredményei alapján várhatóan elvisel.”

https://index.hu/gazdasag/magyar/dvz060411/

 

 

Az OTP szerint 270 fölé is mehet a forint

 

Inkább deviza-, mint forinthitel

Az OTP szerint ha 265 forint felett áll az euró ára, nem érdemes forintban hitelt felvenni. Az árfolyam további, jelentős gyengülésének kockázata ugyanis alacsonyabb, mint az ezzel párhuzamosan várható hazai kamatemelésé. Ugyanakkor hosszabb távon már a forint erősödése, és ezzel a devizahitel-törlesztőrészlet összegének csökkenése várható.

 

Az OTP összességében azt várja: a kedvezőtlen külső és belső feltételek miatt a forint rövid távon tovább gyengülhet, majd a választások utáni 270 forint/euró körüli szintről az árfolyam fokozatosan erősödve júniusig 265, szeptemberig 260, jövő márciusig pedig 255 forint körüli szintig erősödik vissza.

"… az OTP elemzése szerint most érdemes devizahitelt felvenni.”

https://index.hu/gazdasag/magyar/otpft060331/

 

Mennyit veszíthetnek a devizában eladósodottak?

 

„Azok, akik hosszú futamidejű devizahitelt vettek fel, kedvezőbb helyzetben vannak, mert esetükben az árfolyam-ingadozások hosszú távon kiegyenlítődnek, a rövid futamidejű hitelek esetében azonban veszteségekkel kell kalkulálni. A bankok szerint azonban a devizahitelek még most is előnyösebbek a forinthiteleknél.”

 

„Egy most felvenni tervezett hitel esetében a jelenlegi kamatszinteket és a várható árfolyam-elmozdulásokat kell figyelembe venni, és nem azt, hogy a forint korábban erősebb volt, mint most - válaszolták a K&H-nál arra a kérdésre, van-e még előny a forinthitelekhez képest, és milyen árfolyamnál billen át a mérleg nyelve. Ha nem számítunk a forint további gyengülésére, akkor egyértelműen kijelenthető, hogy most érdemes csak igazán devizahitelt felvenni, mivel egy gyenge forintárfolyamban inkább benne van az erősödés lehetősége, mint egy már eleve erős jegyzésben, illetve az árfolyam jelenlegi gyengélkedése magával hozhatja a forintkamatok emelkedését - vélekedett a bank illetékese.”

https://hvg.hu/gazdasag/20060626devizahitelek

 

 

Egy tartalmasabb összesítés:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/velemenyunk--allaspontunk/nem-kell-felni-a-devizahitelektol-----2006.html

 

 

Nem kell félni, mivel hosszú távon (évek alatt) az (esetleges, néhány napos) árfolyammozgások (ingadozások) kiegyenlítik egymást (törlesztési terhek érdemben nem változnak)!

 

 

  1. Ténylegesen visszafizetendő összeg

Jobb esetben nincs elmaradásod és fizeted rendszeresen a havi törlesztőrészletet. Ez esetben az az összeg, amit még meg kell fizetned a következő hónapokban, években, számolható egy szorzással: havi törlesztő részlet x hátralévő hónapok száma.

Ehhez az összeghez kell hozzá adni azt, amit eddig már megfizettél. 2015 elején a szerződésed újraszámolták és forintosították. Akkor kaptál egy levelet, mely tartalmazza az addig befizetett összeget, ehhez kell hozzá adni azt, amit a forintosítástól a mai napig megfizettél.

 

Rosszabb esetben a bank felmondta a szerződésed, már nincs havi törlesztő részleted, egy összegben követeli a bank az adósságod megfizetését. Ebben az esetben a már megfizetett összeghez kell hozzá adni a bank követelését.

 

Ha nincs minden adat a kezedben, írj egy levelet a bankodnak és kérj hiteltörténeti kimutatást évekre lebontva, a szerződéskötéstől számítva.

 

Amennyivel többet fizetsz a banknak, mint amire számítottál a szerződéskötéskor, az a bank okozta kár.

 

 

 

NÉZZÜNK EGY KONKRÉT PÉLDÁT !

 

 

 

  1. A kölcsön összege: 17 millió Ft

 

A saját szerződésünk:

 

szamold-ki---kep-03.png

 

 

 

  1. Várható visszafizetendő összeg 29 millió Ft

 

szamold-ki---kep-04.png

 

szamold-ki---kep-05.png

 

Türelmi idő 60 hónap

60 x 422,16 x 151,44 x 0,85 = 3.260.527 Ft

 

Lakáskassza 60 hónap

60 x 20.000 = 1.200.000 Ft

 

Annuitásos időszak

180 x 1.057,54 x 151,44 x 0,85 = 24.503.540 Ft

 

Összesen 28.964.068 Ft

 

(megjegyzés: a bank a szerződésben szereplő törlesztő részleteket is a 15%-kal megnövelt deviza kölcsönösszegből számolta ki – ezért a 0,85-ös szorzó a számolás során)

 

 

Ha a szerződésünk adataiból indulunk ki (melyet aláírtunk és a közjegyző hitelesített, miután mindenben megfelelőnek találta…) akkor azt vállaltuk, hogy 17 millió forintért cserébe közel 29 millió forintot fizetünk vissza 20 év alatt.

 

Vállaltuk, 20 éves kölcsönünk díja, összes költsége közel 12 millió forint lesz.

 

Abban a tudatban voltunk, hogy jelentős és tartós árfolyammozgás nem lesz, ha lesz is némi ingadozás, az a hosszú futamidő alatt (20 év) kiegyenlítődik.

 

 

  1. Ténylegesen visszafizetendő összeg 42,2 millió

 

Az elszámolásig, forintosításig kifizetett összeg:

 

 

szamold-ki---kep-06.png

 

Bank által felmondott szerződés lett újraszámolva és forintosítva.

 

A bank jelenlegi követelése:

szamold-ki---kep-07.png

 

A felmondásig befizetve: 9.040.070 Ft

A bank jelenlegi követelése: 33.195.775 Ft

 

Összesen 42.235.845 Ft

 

(megj: nem 20 év, hanem bő 11 év elteltével)

 

 

A bank okozta kár 13,2 millió Ft (plusz 8 év pereskedése, az elszámolás vitatása, a végrehajtó követelése stb, stb…)

 

 

 A legnormálisabb az lenne, ha minden szerződést a bankok újraszámolnának, mert „becsaptak és megtévesztettek egymillió családot”. Nyilván erre törvényt kellene hozni. Azonban a jelenlegi kormánypártok nem kívánnak semmit sem lépni a banki károsult családok érdekében.

 

Így marad megoldásként a független és jól felkészült bíróság!

 

Az árfolyamkockázat kérdése évekig nem nagyon volt a perek tárgya. Mostanában születnek ítéletek. Egyre több esetben kimondják, hogy az árfolyamkockázat ismertetés nem volt megfelelő. Pl:

 

Lombard – Győri Ítélőtábla

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/a-lombard-szerzodes-teljesen-ervenytelen---arfolyamkockazat.html

 

 

Raiffeisen – Fővárosi Törvényszék

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/raiffeisen-jogerosen-pervesztes---megteveszto-tablazat.html

 

 

Raiffeisen – Fővárosi Törvényszék

„A bíróság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a perbeli kölcsönszerződés részben érvénytelen. Felperest 170,21 Ft/CHF árfolyamot meghaladóan nem terheli az árfolyamkockázat viselése.”

http://hitelsikerek.hu/raiffeisen-lakasvasarlasi-kolcson-osszegenek-meghatarozasa-uj-arfolyamon/

 

 

 

Mint meggyőződhettél róla, ez egy rövid, egyszerű számítás.

Annak megállapítására alkalmas, hogy megismerd, mekkora kár ért. Így tudsz dönteni, hogy perelsz-e vagy sem.

A bíróság a kárt mérsékelheti, ha azt mondja ki, hogy az árfolyamváltozás csak egy szintig (százalék, vagy konkrét árfolyam) terhel téged, a többi terhet a banknak kell viselnie (teher megosztás). A per indításához újra kell számolni az egész szerződés lefutását (hasonlóan, mint ahogy újraszámolták a kölcsönszerződésed kamatemelés nélkül és vételi-eladási árfolyam nélkül).

 

Az ismertetett számolás nem a perhez szükséges számolás.

 

 

Aki nem lép az tudomásul veszi, hogy a bankok átvágták 3-5-10-20 millió forinttal és belenyugszik abba is, hogy mindez állami (kormány, kormányhivatalok és MNB-PSZÁF) segédlettel történt és történik napjainkban is.

 

 

ui: amennyiben a "kár" szó nem tetszik neked, akkor használd helyette az "árfolyamváltozás okozta tehernövekedés" kifejezést.