Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mítosz: az elmaradt CHF kamatcsökkenés ellensúlyozta volna az árfolyamemelkedés hatását

2017.06.11

mit-kep---01.png

 

Időnként felmerül az a nézet, hogy a deviza elszámolású kölcsönök esetében, nem is az okozza a nagy bajt, hogy elszállt a CHF árfolyama (gyengült a forint), hanem az hogy ezzel párhuzamosan nem csökkentették a bankok a kamatlábat úgy, ahogy a bankok egymás közt alkalmazott kamatlába csökkent (CHF LIBOR).

 

Ha csökkentették volna a bankok a kamatlábat nem lett volna szinte semmi baj, hiszen ahogy emelte volna a törlesztő részletet az árfolyamváltozás, úgy csökkentette volna a törlesztő részletet a kamat csökkentés. A két változás kiegyenlítette volna egymást, így a havi törlesztő részlet nem sokat változott volna. Néhányan ezt a kamatparitás elméletével magyarázzák.

 

Elsőként nézzünk két számpéldát!

 

Mindkét esetben a kölcsön összege megfelel 15 millió forintnak, a kamatláb 6,0%, mely csökken 2009-től 0%-ra. A futamidő 10 illetve 15 év. A kölcsön 10 éve indult, így a rövidebb kölcsön már le is járt – ez esetben már ismerjük a végeredményt, a terhet, amit az adós viselt. A hosszabb kölcsönnél épp átléptük a futamidő felét.

 

A törlesztő részletek változása, az eddig visszafizetett összeg és a fennálló adósság:

 

mit-kep---02.png

mit-kep---03.png

 

mit-kep---04.pngmit-kep---05.png

 

Megállapíthatjuk, hogy a 10 éves futamidő esetén még a 0,0%-ra levitt kamatláb sem kompenzálta az árfolyamváltozás hatását. A 20 éves futamidő esetén pedig még hátra van a futamidő fele. Az előttünk elő időszak árfolyamváltozásait már nem fogja a lecsökkent kamat ellensúlyozni. Az árfolyam pedig romlani fog, ez következik a kamatparitás elméletéből.

 

Az, hogy a kamatláb követi a CHF LIBOR mozgását, az teljesen logikus, ésszerű és megfelel a gazdasági törvényszerűségeknek. Az adósokra nagymértékben kedvező hatása lett volna. Viszont teljes mértékben nem ellensúlyozza az árfolyamváltozás hatását.

 

 

Másodikként nézzük a kamatparitás elméletét!

 

Az elmélet szerint teljesen mindegy, hogy forintkölcsönt veszünk fel (magas kamat, magas törlesztő részlet), vagy deviza elszámolású kölcsönt (alacsonyabb kamat, alacsonyabb kezdeti törlesztő részlet), mivel mindkét esetben nagyjából ugyanannyit kell az adósnak vissza fizetni.

 

Másként fogalmazva, annak az országnak a pénze leértékelődik, melyikben magasabb az infláció (kamatszint, jegybanki alapkamat stb.).

 

 

A kamatparitás elméletét és annak hatását a devizahitelekre, természetesen nagyon jól ismeri a Bankszövetség.

 

Kovács Levente a Bankszövetség főtitkára, bevezetett egy új fogalmat a 2013-as átfogó elemzésében, a törlesztési karakterisztikát. Ez azt mutatja, hogy a törlesztő részlet miként fog alakulni a futamidő alatt.

 

"A devizahitel kapcsán érdemes elméletileg összehasonlítani a törlesztési karakterisztikákat: eszerint az alacsonyabb kamatozású (pl. CHF) hitelek esetében jelentősen mérsékeltebb a kamattörlesztési teher is. Ezt a mérsékeltebb kamatfizetési terhet viszont ellensúlyozhatja a fennálló tőketartozás folyamatosan változó árfolyama. Végeredményben a teljes futamidőt tekintve reálértéken a forint és a svájcifrank-alapú hitelek törlesztési terhe hozzávetőleg megegyezik."

 

Az eltérés az, hogy devizahitel esetében a futamidő elején alacsonyabb a havi törlesztő részlet. Aztán szép lassan, de folyamatosan emelkedik és hamarosan már többet kell fizetni, mintha az adós forintkölcsönt vett volna fel. Lásd Kovács Levente ábráját:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/level-kovacs-leventenek---bankszovetseg---2014.09.01..html

 

 

A kamatparitás nem azt jelenti, hogy ha az árfolyam emelkedik, akkor a bankoknak csökkenteni kell a kölcsön kamatát. Ez téves megközelítés.

 

 

Az Orbán kormány, és a teljes Parlament óriási hibát követett el, amikor az elszámolási törvények meghozatalakor a szerződésben szereplő értéken rögzítette a kamatlábakat. Ezzel a döntéssel a bankoknak kedvezett.

 

Mint tudjuk, a forintosítás sem hozott igazságos megoldást. A probléma tehát egyáltalán nincs még megoldva.

 

 

Van értelme tehát továbbra is perelni a bankokat, a félrevezető tájékoztatás miatt.

 

"A bankok elhallgatták az ügyfeleik elől az alábbi tényeket:

- a kamatparitás elméletéből adódóan a CHF árfolyama emelkedni fog a következő években;

 - az emelkedés folyamatos lesz egészen addig, amíg a magyar infláció nem lesz kisebb a svájci inflációnál; a kamatparitás elmélete alapján számolják a bankok a határidős árfolyamokat, évek óta a határidős árfolyam CHF árfolyam emelkedést mutat, általában a határidős és a tényleges árfolyam megegyezik egymással;

 - előfordulhat hogy a napi árfolyam, eltér az előreszámítottól – jelenleg (szerződéskötés időpontja) ez a helyzet, a forint felülértékelt, 16-22 %-kal (illetve 30 %-kal) kevésbé romlott 2000-hez képest, mint kellett volna;

- a Budapesti Értéktőzsde számítása szerint a CHF árfolyam 2014 végére 256 forint környékén várható, ezt követően is tovább fog emelkedni a CHF árfolyama;

- az előzőekben ismertetettek alapján, pár év múlva a devizahitel törlesztő részlete forintban eléri a forintkölcsön törlesztő részletét, majd jelentősen meg fogja azt haladni

– a futamidő végén lényegesen többet kell majd havonta törlesztenie, mintha most forintkölcsönt venne fel."

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/most-a-legfobb-ugyeszsegnel....html