Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mikor mondott le Magyarország a pénzteremtés jogáról?

2013.10.23

 A törvény, mely az új pénzrendszer létrehozásáról rendelkezik elég homályosan fogalmaz.

 

lemond-01.png

 

Monetáris politika eszközei

8. § Az MNB monetáris politikáját refinanszírozással, a pénzintézetek kötelező jegybanki és likviditási tartalékának szabályozásával, árfolyamok és kamatok befolyásolásával vagy meghatározásával, nyíltpiaci műveletekkel és más jegybanki eszközökkel valósítja meg.

Kötelező jegybanki tartalék

10. § (1) Az MNB előírhatja, hogy a pénzintézetek idegen forrásaik meghatározott arányában (tartalékráta) tartalékot helyezzenek el az MNB-nél.

 

(2) Az MNB a pénzintézetek különböző típusú forrásaira eltérő mértékű tartalékrátát írhat elő.

 

A Magyar Nemzeti Bank kiadványa sokkal érthetőbb:

 

"A Monetáris pénzügyi intézmények (S.121+S.122) (MpI) csoportját a központi bank és az egyéb monetáris pénzügyi intézmények együttesen alkotják. A monetáris pénzügyi intézmények bizonyos tartozásai − elsősorban az általuk kibocsátott készpénz, a számlapénz és a náluk elhelyezett betétek − alkotják a nemzetgazdaság pénzállományait. A fentiekre tekintettel ezeket pénzteremtő szektoroknak nevezzük.

 

A Központi bank (S.121) szektorát Magyarországon egyetlen intézmény, a Magyar Nemzeti Bank, a magyar gazdaság központi bankja alkotja. Szektorelnevezésként az MNB rövidítést is gyakran használjuk a publikációkban. Külön szektorként való megjelenítését a monetáris folyamatok irányításában játszott meghatározó szerepe indokolja.

 

Elsősorban a betétgyűjtő pénzügyi intézmények alkotják az Egyéb monetáris pénzügyi intézmények (S.122) szektorát. Az „egyéb” jelző a Központi bank (S.121)-en kívüli monetáris pénzügyi intézményekre utal. A betétgyűjtő pénzügyi intézmények közé a hitelintézeti törvény szerinti bankok, szakosított hitelintézetek és szövetkezeti hitelintézetek, valamint a külföldi hitelintézetek magyarországi fióktelepei tartoznak. Tevékenységükre jellemző, hogy a nyilvánosságtól betétet  fogadnak el, és hiteleket nyújtanak.

 

Ezáltal részesei a pénzteremtési folyamatnak. A betétgyűjtő pénzügyi intézmények mellett az Egyéb monetáris pénzügyi intézmények (S.122) szektorába tartoznak a pénzpiaci alapok is, amelyek a bankbetétek közeli helyettesítőinek minősülő, azokhoz nagyon hasonlóan viselkedő tartozásokat − befektetési jegyeket − bocsátanak ki. Egy-egy befektetési alap statisztikai szempontból akkor minősül pénzpiaci alapnak, ha befektetési jegyei a bankbetétek helyettesítőjének tekinthetők."

 

"A pénzteremtő szektorok tagjai azon gazdasági szereplők, amelyeknek bizonyos tartozásai alkotják a nemzetgazdaság pénzállományait. Idetartozik a jegybank, valamint a hitelintézetek − beleértve a külföldi hitelintézetek magyarországi fióktelepeit is −, melyek a nyilvánosságtól betétet fogadnak el és hiteleket nyújtanak, ezáltal számlapénzt teremtenek.

Továbbá a pénzpiaci alapok, melyeknek befektetési jegyei a bankbetétek közeli helyettesítőinek tekinthetők. Összefoglalva: a monetáris pénzügyi intézmények (MPI) szektorába tartozó intézmények adják a pénzteremtő szektorokat, és konszolidált mérlegük bizonyos forrásoldali tételei alkotják a pénzmennyiségeket."

 

További részletek a filmecskénkben: 

 

http://www.youtube.com/watch?v=3p3uPkZQi8M

 

A pénzmennyiséget M0, M1, M2, M3-mal jelölik.

MO, vagy másik nevén a monetáris bázis az MNB által kibocsátott pénz:

 

 

lemond-03.png

 

 

Ezt hívják jegybankpénznek is.

 

A kereskedelmi bankok hitelezéssel teremtik a kereskedelmi számlapénzt. Az M3 a legismertebb, a leginkább nyilvántartott:

 

 

lemond-04.png

 

 

A kereskedelmi bankok 1991-ben kaptak jogosúltságot a pénzteremtésre, mint látjuk éltek a lehetőséggel. A bankok 14 év alatt hitelezéssel teremtettek 12.000 milliárd forintot.