Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Király Júlia pedig elhitte...

2019.06.15

kj-elhitte---kep-02.png

 

Monetáris tanácsi döntések és devizahitelezés

 

Mielőtt a jegybankba kerültem, bankrendszeri elemzőként, tanácsadóként dolgoztam.10 A bankrendszeri tendenciákat látva meggyőződésem volt, hogy a kedvezményes lakáshitelezés helyére lépett devizaalapú hitelezést valamilyen módon korlátozni, növekedési ütemét mérsékelni kell. Számos korábbi bankárképzős tanulmányomban, előadásomban mutattam meg a devizahitelezés többletkockázatait, feladatomnak tartottam egy mielőbbi hatékony szabályozás kialakítását. MNB alelnökként első jelentős előadásomban kifejtettem, hogy a devizahitelezés a mi „subprime” problémánk,11 kollégáimmal több belső anyagban és publikus jelentésben jeleztük a „kockázatalapú” banki verseny veszélyeit, a hitelezési standardok fellazulását, mégis tehetetlenül néztem, ahogy a devizahitelezés üteme alelnöki kinevezésemet követően nem csökkent, hanem nőtt, a bankvezetők pedig könnyedén léptek túl a jegybank „morális ráhatásán”.12

 

12 Többen emlékeznek a Bankszövetség 2007. decemberi vacsorájára, ahol a CIB akkori elnöke némileg ingerülten oktatott ki arról, hogy semmit nem értünk a devizahitelezés közgazdaságtanából, mivel csak a rövid lejáratú hitelek vannak kitéve az esetleges árfolyam-ingadozásnak a hosszú lejáratú hitelek az árfolyamok hosszú távú stabilitása miatt igencsak biztonságosak, azaz a hosszú lejáratú devizaalapú jelzáloghiteleket butaság bármilyen módon korlátozni.

 

Király Júlia: Szubjektív válságtörténelem

https://​https://www.mtakti.hu/wp-content/uploads/2019/03/Madarasz-70-kotet-0312.pdf

 

 

kj-elhitte---kep-03.png

 

A globális befektetői hangulatváltások megmozgatták a forint árfolyamát, változékonyabb kamat- és hozamkörnyezetet teremtettek, míg a források a nemzetközi piacokon általában is drágultak. A CIB Bank tevékenységében érdekesen tükröződtek ezek a folyamatok. Az élénk ipari és exportaktivitás magyarázatot ad arra, miért bővülhetett a vállalati hitelállományunk 19 százalékkal. A háztartások igyekeztek ragaszkodni korábbi fogyasztási szokásaikhoz, ezért emelkedhetett a lakossági hitelállomány, s ezen belül a lakáscélú állomány igen kiugró – 38, illetve 37 százalékos – ütemben. Az ország második legnagyobb bankjává vált CIB óvatos derű - látással tekinthet a 2008-as esztendőre. Kissé oldódnak már a megszorítás okozta görcsök a gazdaságban, szerény növekedésnek indulhatnak a reálbérek és a beruházások, miközben az export továbbra is húzóerő maradhat. Az amerikai és az európai gazdaságok lassulása ugyanakkor keményebb külső feltételeket ígér.

 

A 2008-as év első két hónapja alapvető változásokat hozott a piaci környezetben. A globális hitelválság újabb és újabb fejezeteihez érkezett. A piacok bizonyos szegmensei továbbra sem funkcionálnak tökéletesen, miközben az is egyre valószínűbb, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed erőfeszítései elle - nére az Egyesült Államok gazdasága nem kerülheti el a recessziót, amelynek negatív hatásától a világ többi része sem lesz képes függetleníteni magát. Jóllehet Magyarországot közvetlenül nem érinti a másodlagos jelzálogpiac válsága, a kockázati étvágy megcsappanása masszív tőkekivonásban öltött testet a feltörekvő piacokon. Hazánk befektetői megítélése is érezhetően romlott, ami a forint árfolyamának számottevő gyengülésében és az állampapír-piaci hozamok megugrásában csapódott le. A pesszimista hangulatban a forint árfolyamsávjának eltörlése is csak nagyon rövid ideig tartó pozitív hatással járt, a devizapiacot rendkívül magas volatilitás jellemezte, miközben az állampapírpiacon is az egekbe szöktek a hozamok az év első részében. Rövid távon a külső befektetői környezetben számottevő javulás nem várható, így a 2008-as évben a hazai piaci folyamatok komoly kihívások elé állíthatják a gazdasági élet szereplőit.

A 2007. évi piaci turbulenciák miatt megnövekedett hozam-, illetve árfolyam-volatilitást a Treasury – és széles ügyfélköre is – jól használta ki, s rekord nagyságú profittal zárhatta az évet.

A Lakossági üzletág sikeres évet zárt 2007-ben. A lakossági hitelek állománya 38%-kal bővült, aminek köszönhetően a CIB Bank ebben a szegmensben 0,26%-ponttal, 5,24%-ra növelte részesedését.

A lakossági hitelek állománya 26,4%-kal bővült 2007-ben, míg az ezt megelőző évben mintegy 28%-kal. A növekedés fő mozgatórugói alapvetően az ingatlanfedezetes – ezen belül is a svájcifrank-alapú – hitelek voltak. Az elmúlt évben, a várakozásokkal ellentétben, a lakosság hitelfelvételi kedve és hajlandósága a megszorító intézkedések hatására sem mérséklődött, ami arra utal, hogy az ügyfelek elsősorban a fogyasztásuk kisimítására, nem pedig a magtakarításaik növelésére törekedtek.

 

A lakossági hitelek esetében a gyarapodás szintén jelentős volt, amit a szabad felhasználású jelzáloghitelek több mint 150%-os növekedése fűtött, így az új kihelyezésű szabad felhasználású hitelek piacán a 2006. évi 1,73%-os piaci részesedés 4,26%-ra növekedett.

 

CIB Bank Éves jelentés 2007 - részletek

https://net.cib.hu/system/fileserver?file=/Eves_jelentes/CIB_eves_2007.pdf&type=related