Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Két PSZÁF ajánlás 2006-ból

2014.10.19

Az ajánlás, mint ahogy az elnevezése is mutatja,

nem kötelező a bankoknak.

 

Viszont ha figyelmen kívül hagyják,

szerintünk, 

minden felelősség a bankoké.

 

A felelősség is és az okozott kár megtérítésének a kötelessége is.


Részletek a két ajánlásból , még 2006-ból:

 

 

Jelen ajánlás célja azon egységes elvek és követelmények meghatározása, melyeket javasolt, hogy a pénzügyi intézmények lakossági hitelezésre irányuló ügyfélkapcsolataik során kövessenek.

 

 

 

pszaf-ajanlas-2006---kep.png

 

 

Aggályos az a piaci gyakorlat, hogy a pénzügyi intézmények egyre gyakrabban nem helyeznek kellő hangsúlyt arra, hogy megismerjék ügyfeleik teherviselő képességét, háztartásuk vagyoni és jövedelmi viszonyait, holott ezek a felelős hitelezés alapjai. Mindez nincs összhangban a prudens működés követelményével, sem az ügyfelek megfelelő tájékoztatásának igényével.

  

A pénzügyi intézmények kerüljék az olyan pénzügyi konstrukciókat, ahol a hitel visszafizetésének forrása nem ellenőrizhető, vagy a hitelnyújtás pillanatában a rendelkezésre álló jövedelemből megalapozottan nem feltételezhető a hitel visszafizetésének képessége. A jövedelemigazolástól való eltekintés az adózatlan (fekete gazdaságban szerzett) jövedelmek legalizálásához járulhat hozzá.

 

Az adósminősítés keretében érvényesüljön az „ismerd meg ügyfeledet” szemléletmód.

 

A kölcsön/hiteltörlesztő részletek, megélhetési költségek rendszeres jövedelemforrása dokumentált legyen.

 

A Felügyelet nem tartja követendőnek a kizárólag biztosítékokra alapított hitelezési stratégiát, vagyis a hitel visszafizetésének forrása a képződő jövedelem, cash flow kell, hogy legyen, és nem a fedezetből való megtérülés a cél.

 

A hitelkonstrukció kialakításánál figyelembe veendő a piac és az ügyfelek pénzügyi kultúrájának mindenkori színvonala. Biztosítani szükséges, hogy az ügyfelek megismerjék és megértsék a részletes termékfeltételeket és a valós kockázatokat.

 

Egyre inkább fennáll a veszélye annak, hogy a pénzügyi intézmények ügyfelei – a megfelelő tájékoztatás hiányában – olyan hosszú távú kötelezettségeket vállalnak, melyek előnyeit, hátrányait, lehetséges hatásait nem ismerik kellően.

 

A Felügyelet tevékenysége során számos olyan piaci gyakorlattal, eljárással találkozott, melyek ugyan nem jogszabályellenesek, de fogyasztóvédelmi szempontból, a tájékoztatás hiányossága miatt kifogásolhatók.

 

A pénzügyi intézmények az ügyfelek érdekeit, kockázatviselési képességét fokozottabban vegyék figyelembe, egyúttal javuljon az ügyfelek tájékozottsága és érdekérvényesítő képessége.

 

A pénzügyi intézmények felelősen működjenek közre az ügyfelek teherbíró képességét meghaladó eladósodásának elkerülésében.

 

A pénzügyi intézmények felelősen folytassák hitelezési tevékenységüket, azaz mérjék fel ügyfeleik igényeit és teherviselési képességét. Nem javasolt a pénzügyi intézmények számára azon gyakorlat, miszerint az értékesítési mutatók javítása érdekében az ügyfelek kockázatviselési képességének figyelmen kívül hagyásával helyeznek ki hiteleket.

  

Miután az ügyfél kiválasztotta a konkrét hitelterméket és megadta az igényelt hitel főbb jellemzőit (pl. hitelösszeg, futamidő), a pénzügyi intézmény az ügyfél konkrét hiteligényére vonatkozóan, írásban tájékoztassa ügyfelét legalább az alábbiakról (részlet):

 

d, Hitelösszeg. Devizahitel esetén devizában és forintban is megadva a hitelösszeget, megjelölve az alkalmazandó (valuta, deviza) árfolyamokat, – ügyelve arra, hogy az alkalmazott árfolyam minden esetben összhangban legyen a tranzakcióval, - megjelölve azt, hogy van-e lehetőség devizában való hitelfelvételre és törlesztésre;

 

g)Valamennyi díjfajta (költség) (tehát a harmadik személynek fizetendők is) tételesen felsorolva (külön megjelölve a hitelkérelem elutasítása esetén is megfizetendő költségeket), az összeg vagy mérték és a fizetés esedékességének megjelölésével, felhívva a figyelmet arra, hogy ezen költségek között a harmadik személyek tekintetében, illetve ügylet jellegétől függően, valamint változó kamatozású hitel esetén ennek okán eltérés lehet;

 

h) A hitel teljes díjának (költségének) egy összegben történő megjelölése, forintban kifejezve (azaz az ügyfél által a hitellel kapcsolatban akár a hitelintézetnek, akár harmadik személynek fizetendő összes költség, például: kamat, kezelési költség, értékbecslés, stb.);

 

i) A THM és a THM-be nem tartozó költségek felsorolása;

 

j) Azon díjelemek (költségelemek) megjelölése, amelyek mértéke a futamidő alatt változhat, a változásra okot adó körülmény megjelölésével;

 

) Törlesztőrészletek száma és összege, fizetési gyakoriság és a fizetés módja. Ezt javasolt törlesztési táblázattal is szemléltetni, mely a futamidő első évében valamennyi törlesztésre, azt követően évenkénti összesítésben tartalmazza az alábbi adatokat;

 

m) Havi, illetve negyedéves kifizetések;

 

n) A kölcsön teljes lejárata alatti évenkénti kifizetéseket, továbbá:

·  a visszafizetett tőke;

·  a kamat összege

·  a fennmaradó tőke összege;

·  az egyes részletfizetések összege;

·  a tőke és a kamatok összege.

 

      Egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a táblázat csak szemléltetésre           szolgál, továbbá amennyiben a hitelnek változó kamata van, erre fel        kell hívni a figyelmet;

 

o) Előtörlesztési lehetőség, annak feltételei, érvényesítési módja és költsége vagy az előtörlesztési lehetőség hiánya;

 

r) A termék lehetséges kockázatai (különösen árfolyamkockázat, lakáshitel esetén vételi jog kikötésekor az ingatlan elvesztésének lehetősége);

 

A pénzügyi intézmény törekedjen arra, hogy hiteltermékeinek költségstruktúrája minél egyszerűbb legyen, minél kevesebb jogcímen számoljon fel díjat. Ennek célja az, hogy az ügyfél számára minél átláthatóbb legyen a termék, és az ahhoz kapcsolódó valamennyi költség. A használt fogalmakat egyértelműen meg kell határozni. A pénzügyi intézmény fordítson egyidejű figyelmet arra, hogy egy díjtípus csökkentésének kiemelésével ne tüntesse fel kedvezőbb színben termékét, ha az ügyfél által fizetendő összes díj együttes összege nem csökken, mivel más díjelemek mértéke megemelkedett.

 

A pénzügyi intézmény fordítson kiemelt figyelmet azon kockázatok bemutatására, amelyek a hitel törlesztőrészletének növekedését eredményezhetik (például kamatkockázat) és hívja fel ügyfele figyelmét arra, hogy a törlesztőrészlet esetleges jövőbeni növekedése esetleg megélhetési gondokat is okozhat.

 

A pénzügyi intézmény az ügyfeleivel kötött szerződéseiben rögzítse azokat az alapos okokat, melyek bekövetkeztekor jogosulttá válik a szerződés meghatározott feltételének egyoldalú módosítására. A pénzügyi intézmény csak akkor éljen az egyoldalú szerződésmódosítás jogával, ha a szerződésben rögzített feltétel ténylegesen bekövetkezett. Egyúttal közvetlenül (pl. külön levélben vagy számlakivonaton és ne csak hirdetmény útján) tájékoztassa ügyfelét az ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosításról. E tájékoztatás tartalmazza mind a módosult dokumentum megjelölését, mind az új rendelkezést is.

 

A pénzügyi intézmény az egyes konkrét díjelemekhez, kamatokhoz kapcsolva határozza meg azokat az okokat, eseményeket, amelyek bekövetkezésekor él díjváltozást eredményező egyoldalú szerződésmódosítási jogával. A megjelölt ok, esemény szervesen kapcsolódjon az adott szerződési elemek pénzügyi intézményeknél jelentkező költségtartalmához. (A jegybanki kamatváltozás például nem lehet indok a kezelési költség emeléséhez.) Az ok, esemény bekövetkezésének egyértelműen megismerhetőnek kell lennie.

 

Az adott egyoldalú szerződésmódosítás végrehajtásakor a pénzügyi intézmény mindig részletezze (például sajtóközleményben, honlapján megjelenő tájékoztatójában) azokat a közgazdasági, piaci indokokat melyek alapján a szerződésmódosítás mellett döntött. Legyen különös figyelemmel arra, hogy a (megemelt) költségek álljanak arányban a nyújtott szolgáltatásokkal. A díjemelkedés a felmerülő, valós költségek fedezetét szolgálja, ne csupán a bevételek növelését vagy máshol jelentkező veszteség fedezetét.

 

Amennyiben a pénzügyi intézmény számára biztosított a szerződésben, hogy bizonyos objektív feltétel változása esetén egyoldalú szerződésmódosítással változtathatja valamely díj mértékét, akkor a pénzügyi intézmény törekedjen arra, hogy abban az esetben is éljen ezzel a lehetőséggel, ha az objektív feltétel változása folytán az ügyfél számára kedvező díjmérték változtatás (csökkentés) az indokolt.

 

A pénzügyi intézmény tegyen meg mindent, hogy az ügyfelek panaszai jogszerűen, méltányosan és gyorsan rendezésre kerüljenek.

  

A Felügyeleti Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy a pénzügyi szervezet az ajánlás tartalmát szabályzatai részévé teheti. Ebben az esetben a pénzügyi szervezet jogosult feltüntetni, hogy az adott szabályzatában foglaltak megfelelnek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa által kiadott vonatkozó számú ajánlásnak.

 

 

 

A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 7/2006. (IX.28.) számú ajánlása – A hitelkockázat-kezelés hatékonyságának növeléséről

http://www.pszaf.hu/akadalymentes/bal_menu/szabalyozo_eszkozok/pszafhu_bt_ajanlirelvutmut/ajanlas_ft/pszafhu_ajanlirelvutmut_20061006_1.html

 

 

A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 9/2006. (XI.7.) számú ajánlása - A lakossági hitelezés előzetes ügyfél-tájékoztatási és fogyasztóvédelmi elveiről

http://www.pszaf.hu/bal_menu/szabalyozo_eszkozok/pszafhu_bt_ajanlirelvutmut/ajanlas_ft/pszafhu_ajanlirelvutmut_20061117_1.html