Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2022.08.28

Két gondolatmenet – faék egyszerűséggel

faek---kep.png

 

 

Két gondolatmenet

 

1.

Közismert tény, hogy a bankok gyűjtik a megtakarításokat és az így összegyűlt pénzt adják kölcsön azoknak, akiknek pénzre van szüksége. Az adós (hitel)kamatot fizet, a megtakarító (betéti) kamatot kap. A banké a két kamat közti különbség. Ez fedezi a kiadásait, költségeit és nyereséget, hasznot eredményes a bank tulajdonosainak, vezetőségének.

Közismert, logikus, egyszerű leírás, olyan mint a faék. Azonban teljesen téves ez az elképzelés. Nem felel meg a valóságnak. Nevezhetjük mitosznak.

Közismert tény volt, hogy a bankok a devizahitelezés során az összegyűlt pénzt átváltották devizára és ezt a devizát adták oda az adósnak. Később az adós forintban törlesztett, azt átváltották devizára. Az un. Kásler per során a Kúria megállapította, hogy nem volt semmilyen deviza, nem volt semmilyen pénzváltás. A devizának csupán a számolásban van szerepe. Az un. PITEE perben a Kúria megállapította, hogy mivel nincs pénzváltás a vételi és eladási árfolyamok használata tisztességtelen. Jogtalan haszon a banknak, tisztességtelen költség az adósnak. Törvényt hoztak, hogy 2,3 milllió devizahitel szerződést újra kell számolni. Mindezek ellenére a lakosság többsége úgy tudja még ma is, hogy a bankok devizát adtak az adósoknak.

Aminek a tisztázása viszont a mai napig elmaradt: miként történik a devizahitelezés, ha nem úgy ahogyan közismert? Ha nem úgy, ahogy „tudják az emberek”, ahogyan terjeszti a bankszektor, akkor hogyan?

Mindenki ismeri, hogy lehet pénz a zsebében, a pénztárcájában és lehet pénz a bankszámláján, a bankkártyáján. Egy boltban tud fizetni készpénzzel is és tud fizetni kártyával is. A munkahely a fizetést fizetheti készpénzben és utalhatja bankszámlára. A nyugdíjasnak hozhatja a nyugdíjat a postás készpénzben vagy utalhatja bankszámlára.

Közismert tény, hogy pénz a készpénz, valamint pénz, ami a bankszámlán van. Ez azonban hatalmas tévedés!

Valóban van készpénz, amit az állam (pontosabban az MNB) állít elő. Bankjegyet nyomtat, érmét veret. Van olyan állami pénz is, amit mi egyszerű emberek nem használhatunk és így fogalmunk sincs róla, hogy létezik. Ez a jegybanki számlapénz. Ezt csak a bankok és az állam (államkincstár) használhatják, az MNB-nél vezetett számlájukon.

Pénz az, amiben az államnak (korábban a királynak) adót fizethetsz. Az a pénz, amit ő hoz létre és amit ő elfogad.  Minden más, amivel fizetünk az nem pénz. Lehet nevezni pénzhelyettesítőnek, mint a pl. az étkezési utalvány, az Erzsébet kártya stb. Lehet nevezni ígéretnek (pénzre), lehet nevezni követelésnek, kötelezettségnek.

A banki folyószámlákon lévő összeg nem pénz, hanem ígéret arra, hogy igazi állami pénzre váltható. A bank kötelezettséget vállal arra, hogy bármikor az összeget kifizeti nekünk (bankfiók, ATM automata), vagy átutalja a megbízásunk szerint (banki átutalás, bankkártyás vásárlás). A banki ügyfél követelheti, hogy a bank adjon számára bármikor készpénzt, vagy utaljon összeget a rendelkezése szerint (feltéve, ha van a számláján pénz és nincs az „lekötve”).

Ami a bankszámlánkon van, az az un. kereskedelmi számlapénz. Nem más, mint könyvelési tétel. Egyfajta nyilvántartás.

Nézzünk egy egyszerű devizahiteles példát. A bank és ügyfele aláírnak egy szerződést, mely deviza alapú nyilvántartásról szól, a kölcsön igény 15.000 Ft, az elszámolás CHF-ben történik, az árfolyam kereken 150 Ft/CHF.

A kölcsön folyósítása során az adós banki folyószámláján megjelent 15 millió forint. Ez az összeg korábban nem létezett. A banki nyilvántartásban megjelenik 100.000 CHF követelés. Korábban ez sem létezett.

A bank szemszögéből nézve, egyrészt arra vállalt kötelezettséget, hogy a 15 millió forintot kifizeti akár készpénzben, vagy annak utalja tovább, akit az adós megjelöl. A bank nyilván tart még 100.000 CHF követelést is.

Az adós szemszögéből nézve van követelése a bank felé 15 millió forint és van kötelezettsége 100.000 CHF.

A könyvelésben a legelterjedtebb, legismertebb elnevezés az eszköz és a forrás. A fenti példa esetén a banki könyvelésben létrejön 100.000 CHF eszköz oszlopban és 15 millió forint a forrás oszlopban.

A forrás kifejezés, azonban teljesen megtévesztő, mivel nem azt jelenti, hogy a 100.000 CHF kölcsönnek a forrása 15 millió forint!

Az eszköz a bank követelése, a forrás a bank kötelezettsége.

Hogy néz ki mindez az adósnál? Nála mi van/lenne a könyvelésben?

Az adósnak az eszköz oldalon van 15 millió forint, ez az adós követelése a bank felé, valamint van forrás oldalon 100.000 CHF, ami az ö kötelezettsége a bank felé.

Most is úgy, mint előbb: az eszköz az adós követelése, a forrás az adós kötelezettsége.

Sokan úgy vélik, hogy a bankok a semmiből teremtik a pénzt. Ez téves felfogás. Szerződés nélkül a bankok nem tudnak pénzt teremteni. Kell hozzá egy adós is, aki kötelezettséget vállal. Önmagukban a bankok nem képesek a pénzteremtésre. Kell egy partner (devizahitel esetén préda…)

A bank nem pénzt hozott létre, hanem követeléseket és kötelezettségeket tart nyilván. A banknak nyilván rendelkeznie kell igazi pénzzel is, készpénzzel és MNB számlán vezetett jegybankpénzzel is, hogy az adós követeléseinek (igény esetén) eleget tudjon tenni.

Mint látható, a banknak semmilyen módon nem kellett devizát beszereznie, nem kellett forintot devizára váltania. Sőt még forintra sem volt szüksége.

Ennél azonban még rafináltabb a helyzet!

A bank a fenti példa alapján a saját könyvelésében létrehozott 15 millió forint kötelezettséget (amit az adós pénz(helyettesítő)ként használ és létrehozott 100.000 CHF követelést (ami az adós adóssága). A könyvelésben az eszköz oszlopban deviza van, a forrás oszlopban pedig forint. Ez a banknak kockázat, devizakockázat - un. nyitott deviza pozíció. Azonban a bank nem vállalhat fel ilyen kockázatot, jogszabály nem teszi számára lehetővő. Mit tesz ilyen esetben a bank? Elcseréli a deviza követelését forint követelésre, majd egyből egy későbbi időpontban visszacseréli a forint követelést deviza követelésre. Az első csere aznapi árfolyamon történik, az előző példa esetében a bank a 100.000 CHF követelését elcseréli 15 millió forint követelésre, majd pl. 6 hónap múlva jön a következő csere, a 15 millió forint követelést visszacseréli deviza követelésre. Azonban ekkor nem a mostani, és nem is a 6 hónap múlva meglévő deviza árfolyamon számolnak, hanem egy olyan árfolyamon, amit már most kiszámolnak előre. Ezt az árfolyamot hívják határidős árfolyamnak. Ezt a határidős árfolyamot képlettel számolják ki. A számolás eredménye, hogy ha magasabb a fortint kamat, mint a svájci kamat, akkor a forint gyengülni fog. Mondjuk egy CHF a mostani 150 helyett fél év múlva 155 Ft lesz. Ez a kettős pénzcsere a sokak által már ismert deviza swap.

Érzed a mítosz és a valóság közti különbséget?

A mítosz alapján a bankok a devizahitelezés során devizát vettek és adták oda az adósoknak. A valóságban azonban a bankok deviza követelést hoztak létre és ezt cserélték el forint követelésre. Amennyiben a követelést is pénznek tekintjük, akkor a bankok devizát adtak el a devizahitelezés idején.

A mítosz szerint a deviza várható árfolyama nem határozható meg. Miként a Kúria (szinte törvény szinten) kijelentette, sem az iránya, sem a mértéke nem határozható meg. A valóságban a bankok folyamatosan számoltak határidős árfolyamot és cserélték a deviza követelést forint követelésre (később pedig vissza). A határidős árfolyam folyamatosan jelezte a forint leértékelődését – ami aztán be is következett.

Na persze mondhatod, hogy ezek csak gondolatok, vagy így van, vagy sem. Én azt mondom, hogy ebben a kérdésben döntsön a független és felkészült magyar bíróság! A saját perem már a Kúrián van. A peremben eljáró első és másodfokú bíróság ezekkel a kérdésekkel egyáltalán nem foglalkozott. Lásd a 29. oldaltól, a 80. oldaltól és a 136. oldaltól: https://mek.oszk.hu/23200/23220/23220.pdf

 

2.

Vannak, akik harsányan, évek óta hangoztatják, hogy devizahiteles területen semmi dolga a Parlamentnek, semmi dolga a politikusoknak. Nem kell az államnak beavatkoznia a „magánszerződésekbe”.

Én és még páran úgy véljük, hogy az állam/parlament dolga:

  • bankfelügyelet létrehozása és ellenőrzése
  • pénzügyi fogyasztóvédelem létrehozása és működésének ellenőrzése
  • tömegesen kínált új, ám súlyos veszélyt hordozó termék esetén a forgalmazás szabályainak a kidolgozása
  • társadalmi feszültségek, észlelése és kezelés egy esetleges katasztrófa megelőzése érdekében
  • társadalmi katasztrófák esetén kárenyhítés és a felelősök felkutatása
  • a tisztességes bírói gyakorlat biztosítása és ellenőrzése
  • az uniós elvek átültetése hazai jogrendbe és a kialakult bírói gyakorlat ellenőrzése

Már több mint tíz éve a fentiek szerint tevékenykedem és tevékenykedik a Hiteles Mozgalom.

Lásd az 5. oldaltól, a 8. oldaltól, a 11. oldaltól és a 28. oldaltól: https://mek.oszk.hu/22700/22795/22795.pdf

 

 

 

Ajánlom:

http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/2846/1/Koz-Gazdasag_2017_2_Kiraly_Julia.pdf

h

https://hu.wikipedia.org/wiki/Deviza

https://hu.wikipedia.org/wiki/Valuta

https://www.parlament.hu/documents/10181/39233854/Infojegyzet_2021_43_digitalis_penzek.pdf/18e3a7d3-711f-9a9d-0a94-ea1d7b877ddf?t=1622619117258

https://www.erstebank.hu/hu/tudastar/vallalatok/mindennapi-bankolas/treasury/devizacsere-ugylet-fx-swap/hogyan-zajlik-a-devizacsere-ugylet-pontosan

https://www.penzcentrum.hu/penzugyi-kisokos/swap-ugylet