Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


IMF devizahiteles figyelmeztetés - 2005

2017.11.01

 

imf---veres-kep---01.png

 

 

Újságcikk részletek:

 

"A Nemzetközi Valutaalap már 2005. június 15-én figyelmeztette Veres János akkori pénzügyminisztert a devizahitelezés veszélyeire, a Marsi Erika által vezetett Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének függetlensége érdekében pedig alapvető változtatásokat sürgetett. Az IMF intelmei azonban süket fülekre találtak."

 

 

„A washingtoni székhelyű szervezet ügyvezető igazgatósága ugyanis 2005. június 15-én zárta le a Magyarországgal folytatott IV-es cikkely szerinti gazdaságpolitikai konzultációt. Ennek kapcsán kiadott közleményében az IMF szakértői úgy fogalmaznak, hogy Magyarországon”

 

 

„egy új típusú veszélyforrás van kialakulóban, mivel a háztartások és kisvállalkozások külföldi fizetőeszközben vesznek fel hiteleket valószínűleg anélkül, hogy az árfolyamkockázatot megfelelően fedeznék. Az IMF aggódik amiatt, hogy a magánszektor adósságán belül növekvő devizahányad a sebezhetőség forrásává válhat. Ennek kapcsán azt javasoljuk a hatóságoknak, hogy szigorúan kövessék figyelemmel - elsősorban a valószínűsíthetően természetes fedezettel nem rendelkező háztartások, illetve kis- és középvállalkozások - külföldi fizetőeszközben denominált hitelfelvételeit."

 

 

„Az IMF figyelmeztetésekor, 2005 nyarán a PSZÁF-et az a Marsi Erika vezette, akit később, 2009. július 27-i hatállyal nevezett ki a Pénzügyminisztérium szakállamtitkárának Bajnai Gordon miniszterelnök azzal a céllal, hogy megregulázza a pénzügyi szektort.

 

 

http://valasz.hu/uzlet/az-elnok-hangsulyozta-korabban-mar-tobbszor-figyelmeztettek-a-veszelyre-41649

 

Az MTI archívumából néhány részlet:

 

„Magyarország alacsony kamatfelár mellett tud a nemzetközi piacokon devizahitelhez jutni, ugyanakkor esetleges kedvezőtlen események és a piaci megítélés megváltozása továbbra is komoly kockázatot jelentenek. Sebezhetőséget eredményez a fedezetlen devizahitel felvétel növekedése is, főként 2004 áprilisától kezdődően, melyet a stabil árfolyam és a magas belföldi kamatok ösztönöztek.”

Az IMF előzetes megállapításai a magyar gazdaságpolitikáról

2005. március 11.

 

 

„A Merrill Lynch elemzői úgy vélik, hogy "50 százaléknál nagyobb" az esélye egy meredek forint-euró árfolyam-kiigazításnak a következő 3-6 hónapban.

A folyó fizetési mérleg hiánya a kereskedelmi mérleg javulása
miatt a tavalyi négy negyedévi 8,8 százalékos GDP-arányos szint után az idén várhatóan 8 százalék lesz, ez azonban még mindig "hatalmas" hiány, aminek finanszírozása jelentős portfolió-beáramlást, és ezért magas kamatokat igényel - áll a jelentésben.

A befektetési csoport szerint a jelenlegi kamatkörnyezetben a
magyar magánszektor a drága hazai hitel helyettesítésére devizában adósodik el, aminek mértéke "kivételesen magas a térségben". A cég adatai szerint a magánszektorbeli hitelfelvevők
devizahitel-állománya áprilisban, 12 havi összevetésben 44
százalékkal nőtt, a forinthitel-állomány pedig alig 4 százalékkal. A GDP 45 százalékát elérő devizaadósság mintegy a háromszorosa a GDP-arányosan mért lengyel és török szintnek a Merrill Lynch adatai szerint.

A havi jelentés szerint a magyar költségvetés teljesítménye
"változatlanul rettenetes", és ennek ismeretében aligha volt
meglepő, hogy a Standard  Poor's a múlt hónapban leértékelte a
forintadósságot.

A világ legnagyobb hitelminősítője - a Fitch Ratings hasonló
lépése után - május 27-én rontotta a hosszú, illetve a rövid futamú szuverén forintadósság besorolását "A mínusz"-ra, illetve "A-2"-re az addigi "A", illetve "A-1" szintekről, a középtávú költségvetési kilátások vártnál nagyobb mértékű romlására hivatkozva.”

 

Magyarország - "borús" középtávú stabilitási kilátások - londoni elemzés

2005. június 7.

 

 

 

„Az igazgatók elismerően nyilatkoztak a pénzügyi szektor
egészséges helyzetéről és növekvő nyereségességéről, de
aggodalmuknak adtak hangot a magánszektor adósságán belül növekvő devizahányaddal kapcsolatban. Javasolták a devizahiteleket érintő, megfelelően kialakított további céltartalékolás bevezetését, piacorientált kockázatfedezeti eszközök fejlesztését.”

MTI IMF-vélemény a magyar gazdaságról

2005. június 29.

 

 

A hivatkozott 2005-ös IMF dokumnetum:

 

http://www.imf.org/~/media/Websites/IMF/imported-full-text-pdf/external/pubs/ft/scr/2005/_cr05213.ashx

 

http://www.imf.org/en/Publications/CR/Issues/2016/12/31/Hungary-Staff-Report-for-the-2005-Article-IV-Consultation-18362

 

imf---veres-kep---02.png

 

imf---veres-kep---03.png

 

imf---veres-kep---04.png

 

 

Nagyon-nagyon ideje volna már tisztába tenni a devizahitelezés történetét. Ki mit csinált és ki miért volt tétlen? Nem arra gondolok természetesen, hogy honlapon irogassunk újabb és újabb "részleteket" és nem is a Facebookra gondolok. Egy parlamenti bizottság lehet alkalmas arra, hogy mindent felderítsen, meghallgassa az elmúlt 10-15 év felelős szereplőit.

 

Persze, az Ügyészság is tevékenykedhetne, de ennek még kisebb az esélye...