Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hová tűnik a pénzünk? 2/4

2013.10.13

Az első rész:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/alap-informaciok/hova-tunik-a-penzunk------1-4.html

 

Ahhoz hogy megértsük az összefüggéseket vegyük segítségbe saját mindennapi „mérlegünket”.

 

Most nézzük a  filmecskéből...

http://www.youtube.com/watch?v=3p3uPkZQi8M&list=UU4vFzPMT2sMuWsEEcVpwXBA 

 

....megismert példát:

 

 

2-01.png

 

A kiindulási állapotként van 10 mFt készpénzed és 3 mFt értékű kocsid. Mivel nincs semmi kölcsönöd, semmi adósságod, az úgynevezett saját tőkéd 13 mFt. Ez a mérleged egy adott pillanatban, mondjuk 2012. év szilveszterekor.

 

Idén egész  évben keményen dolgozol, van munkajövedelmed és vannak megélhetési kiadásaid. Az idén 3 mFt jövedelemből meg tudtál takarítani 1 mFt-t, mivel csak 2 mFt-t költöttél el. 

 

Ezt nevezik eredmény kimutatásnak:

 

2-02.png

Az eredmény kimutatás mindig január 1-vel indul és dec 31-vel zárul, a következő év első napján 0-ról indul. Ahogy telnek az évben a hónapok, úgy növekszik a megtakarításod, persze lehet olyan hónap, amikor többet kell költeni, akkor csökken a megtakarítás.

 

Most idén az végén a saját tőkéd nagyobb lesz, több a készpénzed 1 mFt-tal. A megtakarítás átkerül az eredmény kimutatásból a mérlegbe.

 

A kocsid kevesebbet ér 0,5 mFt-tal, ez is megjelenik a mérlegedben.

 

A mérleg folyamatosan mutatja vagyoni helyzetedet, munkád eredményeképpen miként változik pénzvagyonod és mennyit érnek az eszközeid (most a példában csak kocsid van):

 

2-03.png

 

A pénzintézeteknél is van, ahogy láttuk az első részben, pl. kamatbevétel és kamat kiadás, mely eredményeképpen kamateredmény keletkezik.

 

Te a bevételed után fizetsz adót és különféle járulékokat: munkajövedelem után SZJA, egészségügyi és nyugdíj társadalom biztosítás, ha van tőkejövedelmed, pl: bankbetét akkor kamatadót, ha bérbe adod a nyaralódat azután is fizetsz SZJA-t.

 

Arra most ne térjünk ki, hogy a nyaraló vásárlásakor is fizetsz adót, melynek a neve vagyonszerzési illeték, mert nem illik a vizsgált témához.

 

A bankok nem a bevételük után adóznak, hanem az eredményük után.

Ez teljesen más logika alapján van felépítve mint a miénk.

 

Meg kell ismernünk ezt, hogy tovább tudjunk lépni.

 

Pontosabban, ha nem ismerjük meg hogy miként működik ez a bankoknál, akkor nem értjük meg a lényeget a végén.

 

A bankok legfőbb tevékenységét megnéztük az első részben:

 

2-04.png 

 

Ez talán hasonlíthat a mi munkavégzésünkhöz, mi munkát végzünk, a munkánk eredménye a munkajövedelem, mely után adózunk, a bankok legfőbb tevékenysége a pénzközvetítés, melynek eredménye a kamatkülönbözet.

 

 Viszont a bankok nem adóznak a kamatkülönbözet után.

Ha a bank is a bevétele adózna mint mi, akkor a bankoknak 2.176 milliárd Ft kamatbevétel után kellene adózni.

 

Ha mi is az eredmény után adóznánk, akkor a munkabevételből le kellene vonni a megélhetési költségeinket, és a megtakarítás után kellene adózni.

 

A valóságban a banknak a 812 milliárd Ft kamatkülönbözet után sem kell adóznia, mivel a különböző tevékenységei után nem külön-külön kell adózni, hanem összevontan.

 

A bankok mérlege 6 különböző tevékenységet sorol fel, melyek  növelik az eredményt. A költségek kiadásként csökkentik az eredményt, ezek két nagy csoportba sorolhatók.

 

 

2-05.png

 

A kamatkülönbözetet részletesen ismertettük az első részben, mint a legfontosabb banki tevékenységet.

 

Az elmúlt évtizedben ahogy nőtt a hitelállomány úgy nőtt a kamatkülönbözet, illetve csökkent az utóbbi két évben.

 

 

2-06.png

 

Az értékpapírokból származó bevételek, vállalatoktól kapott osztalékok lényegesen kisebb eredményt hoznak a bankoknak mint a hitelnyújtás.

 

 

2-07.png

 

A jutalékokból származó eredmény (hitelezéssel kapcsolatos tevékenység és jutalék, bankkártya üzletág stb) hasonlóan alakul, mint a kamatkülönbözet, növekedett majd kissé csökkent.

 

 

2-08.png

 

A pénzügyi művelet az értékpapírok eladásán és vásárlásán kívül tartalmazza a deviza árfolyam miatti átértékelődéseket is.

 

2-09.png

 

Ez utóbbit talán lehet szemléltetni az alábbi példával.

Te kaptál Pistától 150 USD-t kölcsönbe, és adtál kölcsön Bélának  120 Eurót. Ha egy dollár 200 Ft és egy euró 250 Ft, akkor forintban kifejezve 30.000 Ft-tal tartozol Pistának és 30.000 Ft-tal tartozik neked Béla.

 

 

2-15.png

 

Eltelt egy kis idő.

 

Az árfolyam változik.

 

A Ft eltérően romlik a dollárhoz és az euróhoz képest A dollár 220 a korábbi 200 helyett, míg az euró 300 a korábbi 250 helyett.

 

 

2-16.png

 

Forintra számolva kedvezően változott a helyzet, 33.000 Ft-tal tartozol Pistának, még Béla neked 36.000 Ft-tal tartozik (egy vasad sem volt és kerestél 3.000 Ft-t…).

Ennek az állapotnak a neve nyitott deviza pozíció: másban tartozol, mint amiben a bevételed van. Változhat úgy a jövőben az árfolyam, hogy nyersz a nyitott deviza pozícióval és változhat úgy, hogy veszítesz.

 

 

Az egyéb eredménnyel már az első részben is foglalkoztunk.  Évről évre egyre jobban csökkenti a bankrendszer összeredményét.

 

 

2-10.png

 

A rendkívüli eredmény nem jelentős tétel, az elmúlt években veszteséget okozott. A visszavásárolt saját részvények, a megszűnő vállalatokból származó bevételek számítanak ide valamint, ami minket jobban érint, a szerződésmódosítás alapján elengedett követelések vesztesége.

 

 

2-11.png

 

Térjünk rá a költségekre.

Az általános költség a dolgozók bérei  és a hozzá kapcsolódó adók és járulékok, az ingatlan bérleti díjak, a számítógépes hálózat, vagyis minden ami a bankok működéséhez szükséges megfejelve a marketing költségekkel és szakértői díjakkal. Elképzelhető, hogy az ügyvédek díja is ide tartozik, akikkel a tárgyalóteremben találkozunk.

Látszik, hogy a bankok próbálnak spórolni…

 

 

2-12.png

 

A bankok vizsgálják hogy miként változik az eszközeiknek az értéke és vizsgálják minden tevékenységüket, hogy milyen kockázattal jár.  Tartalékolni kell a bankoknak arra pénzt, ha egy várható kedvezőtlen esemény bekövetkezik.

 

2-13.png

 

A fentieket mind összeadva, megkapjuk az adózás előtti eredményt:

 

 

2-14.png

 

A devizahitelezés elterjedésével a bankok eredménye folyamatosan romlik, ennek oka az ismertetett összetevők szerint az egyéb eredmény.

 

Veszteséges pénzintézet az adózási rendszer alapjában nem fizet adót.

 

Pontosabban fizetnek különadót, a  „pénzügyi szervezetek különadóját”, mely 2012-ben 55 milliárd Ft volt, ez az egyéb eredmény között jelenik meg.

 

2-10.png

 

Ha a különadót figyelembe vesszük, akkor is marad több mint 400 milliárd Ft egyéb veszteség.

 

Mi okozza ezt?

 

Térjünk vissza a filmecskében szereplő példához.

 

Úgy vettél 20 mFt értékű házat, hogy 8 mFt-t kaptál a kedvenc bankodtól.

 

 

2-17.png

 

Amennyiben CHF elszámolású forintkölcsönöd van, akkor a bank a tartozásodat a saját maga által meghatározott számítás szerint CHF-ben tartja nyilván.

 

Ez a Te nyitott deviza pozíciód, a tartozásod és a törlesztő részleted a CHF árfolyamától függ, míg a bevételed független az árfolyamtól, mivel a fizetésed forintban kapod.

 

Nyitott a pozíció, mivel ha romlik a forint többet kell havonta törlesztened és növekszik a tartozásod is, illetve ha erősödik a Ft akkor csökken a törlesztésed és csökken a tartozásod összege.

 

A forint azonban romlott a CHF változott 150-ről, 250-re, a havi törlesztéseid alig csökkentették a tartozásod, az ingatlanod értéke csökkent 20%-kal, a növekvő törlesztések miatt nincs egy vasad sem (esetleg még tartozol az elektromos és gázműveknek is…), ráadásul a kocsid is kevesebbet ér.

 

A mérleged nagyjából így néz ki:

 

 

2-18.png

 

Ha sikerül is eladnod az ingatlant, és kitudod belőle fizetned a bankot és nagyit, akkor sem marad semmid. Pedig a történet elején volt 10 mFt készpénzed, és nagyon sokat fizettél a banknak a havi törlesztésekkel.

 

A banknak is van nyitott deviza pozíciója?

 

Nálad a saját banki kölcsönöd „forrás”, a banknál a kölcsönöd az „eszköz” oldalon jelenik meg.

 

A bank az „eszköz” oldalon a te CHF elszámolású forintkölcsönödet devizahitelként veszi figyelembe. Mintha deviza hitel lenne.

 

Ha a banknak a mérlegében CFH szerepel „forrás” oldalon is, akkor a banknak nincs nyitott deviza pozíciója. Teljesen nyilvánvaló, hogy ha mindkét oldalon CHF van, akkor a banknak majdnem teljesen mindegy, hogy miként változott az árfolyam. Azért „majdnem” mindegy, mert a kamat, mely a banknál marad, forintban magasabb lesz, ha drágább a CHF.

 

Amennyiben a „forrás” oldalon nincs CHF, akkor a banknak nyitott deviza pozíciója van.

 

A bankok folyamatosan, évek óta állítják, hogy a „deviza hitel mögött mindig deviza van”.

 

Ez nem igaz!

 

Ez ugyanolyan bank által sulykolt valótlanság, mint hogy az árfolyamrés nem okoz költséget az adósnak.

 

Az MNB több tanulmánya is azt állítja, hogy a bankok forintforrásból adtak devizahiteleket.

 

"A magyar bankrendszer az elmúlt években a devizahitelezést nagyrészt forintforrásból finanszírozta"

 

 

2-23b.jpg

 

2-25.jpg

 

2-34.jpg

 

2-36.jpg

 

2-40.jpg

 

Azt, hogy nincs deviza a devizahitelek mögött minden esetben, nem csak az MNB állítja.

 

Nézzük két bank éves beszámolóját.

 

 

2-53.jpg

 

 

2-55.jpg

 

Ezek az információk hónapok óta a Kúria asztalán vannak:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/szakertoi-elemzes-a-kurianak-a-pszaf-valaszairol---1-3.html

 

A nyitott deviza pozíció jól látszik.

 

A nyitott deviza pozíció nagysága számszerűsíthető. Minden bank tudjam hogy mekkora. Egy esetleges árfolyamváltozásból kiszámolható, hogy mekkora kár érheti  a bankot.  A bankoknak ezt számolni kell.  A kár esetére céltartalékot kell képezni, vagy meg kell szüntetni a nyitott deviza pozíciót.  

 

Ahogy a Budapesti Értéktőzsde is írja:

 

2-68.jpg

 

Az említett hitelderivatíva a deviza-swap ügylet.

 

Ez mérlegen kívüli tevékenység, vagyis nyoma sincs a mérlegben.

 

Innét folytatjuk a 3. részben.

 

Tudjuk, hogy mit keressünk.... és tudjuk, hogy hol!