Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hogyan fog változni a törlesztő részlet a következő években?

2015.06.25

Hogyan fog változni a törlesztő részlet a következő években? Az elmúlt évek keserves tapasztalata alapján jogos ez a kérdés!

 

Azt tudjuk, hogy forintosítás után a deviza árfolyamok nincsenek hatással a törlesztő részletre. Van helyette egy másik kockázati elem, ez pedig a kamat százalékos értéke, a kamatláb.

 

Mitől függ a kamatláb? Minden tájékoztató levélben benne van, hogy a 3 havi Bubortól. Attól, hogy a bankok egymásnak mekkora kamatért adják kölcsön a forintot.

 

Mielőtt megnézzük a 3 havi Bubort, nézzük a ma megjelent Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentést.

 

 

"A jegybank az inflációs célkövetés rendszerében 2005 augusztusától a 3 százalékos középtávú cél körüli infláció biztosításával törekszik az árstabilitás megvalósítására." 

 

 

Látjátok? A mostani 0% infláció nem cél volt, hanem eszköz. A forintosítás társadalmi elfogadtatásának egyik eszköze. Így tudták az alacsony (forintosított) törlesztő részletet "elérni". Ezt az eszközt, nem az MNB hozta létre, csak élt a nemzetközi helyzettel... A "rezsicsökkentés" meg rásegített egy kicsit...

 

Az inflációs cél tíz éve 3%. Most mennyi, tudod?

 

 

"Az infláció az elmúlt hónapokban elhagyta historikus mélypontját és előretekintve ismét pozitív tartományban alakulhat. Az alacsony költségkörnyezet hatásának kifutásával, illetve az élénkülő belső keresletnek és az emelkedő béreknek köszönhetően a maginfláció fokozatosan emelkedhet. Ugyanakkor a mérsékelt inflációs alapfolyamatok következtében az infláció csak az előrejelzési horizont végén kerülhet a 3 százalékos cél közelébe."

 

 

"Az infláció idén és jövőre is elmarad a 3 százalékos középtávú céltól, és csak az előrejelzési horizont végén kerülhet annak közelébe." 

 

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_inflacio_hu/mnbhu-inflacio-hu-20150625/hun_IR_2015_jun.pdf

 

 

 

 

A "horizont vége": 2017 az MNB ábrája alapján:

 

 

inf-01.png

 

 

 

Végeztem egy gyors számítást, melyben az elszámolást és forintosítást követően

10 millió az adósság

13 év van hátra és 

5,00% a mostani tisztességes kamatláb

 

 

A törlesztő részlet: 87.305 Ft.

 

 

Két év múlva, 2017 nyarán változik a kamatláb („követi” az emelkedő inflációt...)

8,85 millió az adósság (elég sokat csökkent - 2,1 mFt lett befizetve 2 év alatt)

11 év van tehát még hátra és 

9,00% a kamatláb

 

 

A törlesztő részlet így már 105.860 Ft.

 

 

 

Az emelkedés 21%

 

 

 

A hatás ugyanaz, mint amikor a CHF árfolyama megemelkedett 150-ről, 182-re, (és nem csökkentette a bank a kamatlábat, és nem is emelte). Ez is 21%.emelkedés volt.

 

 

 

Érdemes oda figyelni, mert a bankárok majd megint mutogatnak ránk 2-3-4 év múlva, hogy a lakosság pénzügyileg még mindig milyen analfabéta, nem a fix kamatozást választotta 2015 nyarán, pedig lett volna rá lehetősége.

 

 

 

Talán az kedvező lehet, hogy az inflációt többé-kevésbé követi a bérek emelkedése.  A 21% törlesztő részletemelkedés nagy részét a béremelés fedezni fogja. Kivéve azoknál, akik elvesztik majd időközben a munkahelyüket...  és ha nincs félre téve 4-6 havi törlesztő részlet, nagy bajban lesznek. Nem lesz már semmi ok a pereskedésre, hogy a végrehajtást megállítsák.

 

 

Emlékezzünk! A 2008 utáni forint romlás egy előzetes forintfelértékelődés eredménye volt. Korábban a forint évekig kevésbé romlott, mint közgazdaságilag indokolt lett volna. Az akkori törlesztő részlet emelkedést nem fedezte így az infláció miatt hazai bérnövekedés. Ezért is volt olyan pusztító a törlesztő részlet emelkedés hatása.

 

Valóban követi az inflációt a MNB alapkamata?

 

Milyen kapcsolat van az alapkamat és a 3 havi Bubor között?

 

Az MNB honlapján megtaláljuk az adatokat és ezeket összegezve megtaláljuk a választ a kérdésekre.

 

2005 óta cél a 3%-os infláció, nézzük az elmúlt 10 év  adatait:

 

inf-02.png

 

 

Jellemzően az infláció (fekete) felett van mind a 3 havi Bubor (piros), mind az MNB (kék) alapkamata.

 

Időnként elég nagy az eltérés, 3% inflációnál előfordul 6% és 10% MNB alapkamat is. 2007-ben előfordult, hogy az infláció magasabb volt, mint az MNB alapkamat.

 

Nem számíthatunk arra tíz év tapasztalata alapján, hogy az MNB alapkamata az inflációval azonos legyen, várhatóan 2-3%-kal meg fogja haladni.

 

Mi az összefüggés a 3 havi Bubor és az MNB alapkamata között?

Az elmúlt 10 év adatain látjuk,  szinte azonosan változtak:

 

inf-03.png

 

2006 és 2009 közötti változások:

 

inf-04.png

 

 

2010 és 2013 közötti változások:

 

 

inf-05.png

 

 

 

Végül az idei év változása:

 

 

inf-06.png

 

Úgy tűnik, az MNB követi leginkább a Bubort (valójában több Bubor is van, mi csak a 3 havit néztük). Teljesen mindegy, hogy melyik követi a másikat, számunkra a lényeg, hogy nagyon közel vannak egymáshoz. Midegy, hogy a tyúk volt-e előbb, vagy a tojás...

 

Nézzük még egyszer, hogy az MNB alapkamata mennyire követi az inflációt?

 

 

inf-07.png

 

 

Idönként fel szokott merülni az a fogalom, hogy értékállóság. Nagyon találó kifejezés, mert jelzi, hogy valaminek meg kell őriznie az értékét. Ez a valami a pénz, a mi forintunk. Ha emelkednek az árak, akkor egy év múlva 1.000 forintért kevesebb árut tudunk venni, mint most. Az áremelkedést az inflációval mérik. Mikor őrzi meg az 1.000 forintunk az értékét?

 

Akkor ha pont az inflációval tudjuk növelni az értékét!

 

Ha kevesebbel növekszik, akkor nem tudunk egy év múlva pont annyit vásárolni érte mint most, ha jobban növekszik.

 

Az értékállóság akkor valósul meg, ha az 1.000 forint pont az inflációval gyarapszik. A MNB alapkamata magasabb mint az infláció, tehát ha az 1.000 forint az MNB alapkamatával gyarapodik, akkor évek múlva többet lehet érte mint most.

 

Az elmúlt 10 év adatai alapján a 10 évvel ezelőtti 1.000 forintnyi árúért ma ennyit kell fizetni:

 

inf-08.png

 

1.514 Ft (inflációval számolva)

 

Most másfélszer annyi forintra van szükség, mint 10 évvel ezelőtt, hogy ugyanazt az áru mennyiséget meg tudjuk venni,

 

Az MNB alapkamattal számolva 1.916 Ft jön ki.

 

Ez a számolás azt mutatja, hogy ha a perekben a bíró az MNB alapkamattal történő elszámolást írja elő, vagyis a banki károsultnak az MNB alapkamattal kell a pénzt visszafizetnie a tisztességtelen banknak, akkor a bank nyerni fog ezzel az elszámolással. Nagyobb értéke lesz, mint korábban volt!

 

A bank így is keres tíz év alatt 27%-t.

 

Nézd az előző ábrát még egyszer, az infláció az elmúlt 1,5 évben nulla körül mozgott, a fekete vonal egyenes, egy picivel van 1.500 Ft felett, közben MNB alapkamattal számolva a bank gazdagodott 200 Ft-tal, 1.700-ról 1.900-ra.

 

Még nem beszéltünk a lényegről!

 

Hogyan van mindez hatással a mi kölcsönünk kamatára?

 

Aki pénzt helyez el a bankban, az azt szeretné, hogy megőrizze az értékét, vagyis legyen a kamat legalább akkora, mint az infláció.

 

A bank értelem szerűen a betétesnek adott kamatnál nagyobb kamatot kér az adósaitól.

 

Az MNB honlapján van rengeteg adat a különböző betéti és kölcsön kamatokról. Ezek az adatok átlag értékek, az adott hónap átlagai.

 

A zöld szín jelöli az 1 és 2 év közötti időszakra lekötött betétek kamatát. A sötét lila a lakáscélú kölcsönök kamata, a világos lila pedig a fogyasztási hiteleké. A lakáscélú kölcsönök mögött jelzálog van, így kisebb a bank kockázata, ezért alacsonyabb a kamatláb. Ha az adós nem fizet, akkor elveszik az ingatlant, ha kell az adóst kilakoltatják. Fogyasztási hitelnél nincs zálogtárgy (nincs semmi a zaciban), így a magas kamat termeli ki azt a pénzt, amit az adósok egy része nem fizet vissza. A bank semmiképpen sem veszt.

 

 

 

inf-09.png

 

 

Látható, hogy egyik kamat sem követi szorosan az inflációt. 2008 végén ráadásul ellentétesen mozognak. Az infláció csökken, a betéti kamat pedig nő! Ezt követően fordítva, az infláció nő, a betéti kamat csökken.

 

Cseréljük ki az inflációt az MNB alapkamatára:

 

 

inf-10.png

 

A betéti kamat követi az MNB alapkamatát.

 

 

Nézzük közelebbről:

 

 

inf-11.png

 

Ugyan vannak kisebb nagyobb kilengések, de egyértelműen meghatározza a betéti kamatot az MNB alapkamat.

 

Nézzük az MNB alapkamat és a lakáskölcsönök kamatát:

 

 

inf-11---b-.png

 

Jellemzően 3-4%-kal magasabb a lakáskölcsönök kamata, mint az MNB alapkamat, az utóbbi egy évben a 4% volt a jellemző.

 

inf-12.png

 

Az MNB alapkamat pedig mindig az infláció felett van 3-4 %-kal, de van hogy pont annyi, van hogy 8%-kal több. Egyszer volt olyan, hogy az infláció magasabb volt, mint az MNB alapkamat.

 

 

Az inflációs cél 2005 óta 3%,

ha a célt elérjük,

akkor a lakáscélú kölcsönök kamata

8-10% között lesz valószínűleg.

 

 

Amennyiben a célt sikerül túlteljesíteni,

akkor még magasabb kamat várható….