Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hányan fizetik pontosan a törlesztésüket?

2014.10.06

A bankoknak folyamatosan figyelniük kell, hogy hányan fizetik pontosan a törlesztő részleteket. Vizsgálniuk kell, hogy mi az esélye annak, hogy egy kölcsönt nem fizetnek ki az adósok.

 

Az, ha valaki nem fizeti vissza a kölcsönt és a rá rakódó kamatokat, veszteséget jelent, jelenthet a banknak.

 

A veszteség kezelésére pénzt kell tartalékolni. Ez csökkenti a bank eredményét. Ha meg nagyon csökken az eredmény, morgolódnak a bank részvényesei és valószínüleg ugrik bank vezetőinek a bónusza.

 

A 90 nap feletti késettségben lévő hiteleknek kitüntetett szerepe van. Ez azzal magyarázható, hogy ezen adósoknál már igen nagy az esélye annak, hogy az ügylet visszafordíthatatlanul nem teljesítővé válik, tehát a banknak hitelezési vesztesége keletkezik.

 

 2014. júniusi adatok (az MNB honlapjáról kigyűjtve):


ha-01.png

 

A lakosság összesen több mint  6.400 milliárd forintnyi bankkölcsönnel rendelkezik, ennyi az adósságunk a bankok felé.

 

Minden ötödik adós már több mint 90 napja nem fizet (úgy tekintjük, hogy az adósság állomány arányos a kölcsönszerződések számával).

 

Kétszer annyi deviza lakáshiteles van 90 napon túli fizetési csúszásban, mint forint lakáshiteles.

 

 

Legroszabb a helyzet a szabadfelhasználású jelzáloghitelesek körében, itt közel minden harmadik adós nem fizet több mint három hónapja.

 

A bankok nem csak a részletfizetések elmaradását vizsgálják. Nézik azt is, hogy mi az esélye annak, hogy veszteséget szenvednek.


ha-02.png

 

 

 

Balás Tamás: A bankrendszer hitelportfóliójának minőségét leíró mutatók összehasonlítása (MNB – 2009)

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_stabil/mnbhu_stab_jel_20091104/stabjel_3_balas_200911_hu.pdf

 

 

 

 

A problémamentes kategóriába csak olyan hiteleket lehet besorolni, amelyek még nem estek késedelembe, illetve nem várható veszteség a hitel teljes futamideje alatt.


ha-03.png


A lakáscélú devizahiteleknek csak a fele probléma mentes!


A szabadfelhasználású devizahiteleknek csak egyharmada probléma mentes!

 

Ezeket a minőségi mutatókat a bankok folyamatosan figyelik, nézik, hogy mi a tendencia, ebből következtetnek arra, hogy a közeljövőben mi várható.

 

Tényleg, ezek a devizahitelesek soha nem fizettek rendesen?

 

 

Az adatok 2009-től érhetők el az MNB honlapján (ekkor már bőven válság volt):


ha-04.png


ha-05.png

 

 

 

 

ha-06.png

 

 

 

Kiválóan látszik, ahogy nőnek a deviza elszámolású kölcsönök törlesztő részletei, ahogy fogy el minden tartalék, úgy kerülnek egyre többen kilátástalan helyzetbe.

 

Mind a szabadfelhasználású mind a lakáscélú kölcsönök jelzálóggal fedezettek. Vagyis ha nem fizetnek végrehajtókhoz, nepperekhez kerül az ingatlan.

 

Villámgyorsan legalább ezer milliárd forint értékű ingatlan fog  „gazdát cserélni” és százezrek lesznek földönfutók, nincstelenek és a devizanyilvántartás miatt még a bankoknak, a tisztességtelen bankoknak is tartozni fognak.

 

Az árfolyamrés eltörlése és a kölcsönszerződések fix kamatozásúvá alakítása nem oldja meg a problémát. 10-20% törlesztő részlet csökkenés nem teszi ezeket a rablókölcsönöket kifizethetővé.

 

Ideje lenne, ha a kétharmaddal megválasztottak a propaganda szöveg súlykolása helyett a problémák megismerkedésével foglalkoznának és a fogyasztók, a becsapott lakosság érdekének megfelelő döntést hoznának és törekednének az igazság megismerésére valamint a bűnösök számonkérésére.

 

 

Ajánlom a márciusban készült hasonló támájú összesítőnket, ez más szempontokat is vizsgál:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/velemenyunk--allaspontunk/devizahiteles-helyzetkep-2014-marciusaban.html