Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Befellegzett a deviza swapnak! De az meg mi?

2016.01.09

 

Budapest, 2016. január 1., péntek (MTI) - Január elsejével lépnek életbe a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendeletei az új devizaegyensúly-mutató (DEM) bevezetéséről, valamint a devizafinanszírozás-megfelelési mutató (DMM) szigorításáról a bankok számára.

 

A július végén kihirdetett jogszabályokkal a jegybank azt szeretné elérni, hogy csökkenjen a magyar bankrendszer rövid külföldi forrásokra való ráutaltsága, és ezáltal mérséklődjön az ország sérülékenysége.


    A DMM szigorításával kapcsolatban az MNB kifejtette: 2016-tól stabil forrásként már nem lehet figyelembe venni az egy éven túli swap (devizacsere) -állományt, valamint 100 százalékra emelkedik a DMM elvárt szintje.

 

Az új DEM szabályozás a mérlegen belüli devizális eltérést korlátozza a mérlegfőösszeg 15 százalékban, ezzel mérsékelve a bankok swap-piacra való túlzott ráutaltságát.


    Az új jegybanki szabályozás bevezetésével a bankrendszer rövid külső adóssága az új előírások hatására akár 2-3 milliárd euróval, 6-7 milliárd euróra is csökkenhet 2016 végéig, ami mérlegfőösszeg-arányosan 6 százalékos értéket jelent. 


    A jegybank korábban emlékeztetett arra, hogy 2007-2008 során a rövid külföldi források több mint megduplázódtak - 8,5 milliárd euróról csaknem 20 milliárd euróra nőttek -, ami rendszerszintű problémákat okozott a bankrendszerben és a pénzügyi piacokon. 2010-től a megváltozott külső környezet és a gazdaságpolitikai fordulat következtében elindult egy erős mérlegkiigazítás, így a bankrendszer külföldi adóssága a historikus maximumról, 42 milliárd euróról 19,5 milliárd euróra esett 2015 első negyedévének végére. 


    Eközben a rövid külföldi adósság 20 milliárd euróról mintegy 9,5 milliárd euróra zsugorodott. A folyamatos alkalmazkodás ellenére a rövid külső források aránya a bankrendszer mérlegfőösszegéhez viszonyítva még mindig csaknem 9 százalékos arányt képvisel a 2002-2003 évi 6 százalékkal szemben - hangsúlyozta az MNB.


    Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára az MTI-nek korábban elmondta: a bankszektor minden tagja követni fogja a devizamutatókra vonatkozó új MNB-előírásokat. Hozzátette: a deviza megfelelési és egyensúlyi mutatók jövőbeni mértékére vonatkozóan több szakmai konzultáción vett részt a Magyar Bankszövetség, amely a konzultációk során szektor szintű, önkorlátozáson alapuló deviza megfelelési és egyensúlyi mutatókra tett javaslatot. Ugyanakkor úgy vélték, hogy a DMM mutató módosítása, illetve az új devizaegyensúly mutató bevezetése korlátozhatja az aktivitást.



MTI 2016. január 1., péntek 3:13

 

Mi ez az egész????

 

Nézzük az OTP adatait

2008.:

CHF elszámolású kölcsönök                                     1.674 milliárd forint

CHF betétek                                                                 157 milliárd forint

 

befsw---01.png

 

 

2013.:

CHF elszámolású kölcsönök                                        934 milliárd forint

CHF betétek                                                                 209 milliárd forint

 

befsw---02.png

 

A most bemutatott betét és a kölcsön közti különbözet a devizakockázat. Másik neve nyitott pozíció.

 

Ezt a kockázatot kellett és kell a mai nap is a bankoknak kezelniük. Erre leginkább az FX-swapot használták, a másik neve deviza swap.

 

A swap szó jelentése csere.

 

Egy példa segít megérteni, hogy miről van szó: a banknak van 1 EUR nyitott pozíciója és van valamennyi forintja, ami nincs épp sehol befektetve (erre mondják, hogy likvid).

 

befsw---03.png

 

Elcserél a bank most 264,78 forintot 1 euróra és egyből köt egy megállapodást, hogy egy hónap múlva visszacseréli az 1 eurót forintra.

 

Ennyi az egész!

 

Ilyen egyszerű ez a swap ügylet!

 

Nézzük a felmerülő kérdéseket.

 

Miért épp 264,78 forintot ad 1 euróért?Azért mert most épp ennyi az euró árfolyama (napi piaci árfolyam)

 

Egy hónap múlva is napi piaci árfolyamon kap vissza forintot az 1 euróért?  - Nem, akkori nem a napi piaci árfolyamon cserélnek pénzt.

 

befsw---04.png

 

Előre meghatározzák az árfolyamot, amin visszacseréli az 1 eurót forintra?Igen, egy képlet segítségével számolnak:

 

befsw---05.png

 

Ez így nagyon bonylult nem nézhetünk egy konkrét számpéldát?Íme:

 

befsw---06.png

 

A banknak volt 1 euró nyitott pozíciója (deviza kockázat) és volt 264,78 forintja. Kötött egy hónapra swap ügyletet, hogy fedezze a pozíciót, és egy hónap elteltével már 266,32 forintja van.

 

Ha a banknak még mindig van nyitott deviza pozíciója akkor újabb swap ügyletet köt. És így tovább és így tovább… Ennek a folyamatos swapolásnak vet véget az mti közleményben szerelő két rendelet.

 

Milyen pénzt cserél oda-vissza a bank? Kinek a pénzét? - A kérdés megválaszolása előtt ismételjük át, hogy tanította a PSZÁF a Kúriát 2013-ban:

 

befsw---07.png

 

befsw---08.png

 

Nézzük, józan paraszti ésszel, hogy mi jöhet szóba, mit tud a bank váltogatni?  

 

A forrás oldalon lévő elemeket nem tudja a bank átváltani devizára, mert a forrás annak a nyilvántartása, hogy a bank kinek mikor mennyit kell hogy visszafizessen. 

Pista bácsi mikor a kis összekuporgatott forintjait (10.000 forint) elvitte a bankba és lekötötte 1 hónapra, akkor lemondott a pénz feletti rendelkezéséről egy hónapnyi időre. Egy hónap múlva újra rendelkezhet a 10.000 forintja felett (és még kap egy pici kamatot is), ekkor majd vagy ismételten leköti ennél a banknál a pénzét, vagy elviszi a pénzét egy másik bankba, mert ott több kamatot ígérnek, vagy elkölti egy boltban valamire.

 

A bank a „betétet” és az „egyébb forrást” tehát nem tudja cserélgetni swap ügylet keretében.

 

Az adósoknak kölcsön adott pénzt sem tudja a bank devizára és vissza cserélni, hiszen ezzel a pénzzel már nem a bank rendelkezik. A kölcsön nyújtásnak az a lényege, hogy a bank a pénzt az adós rendelkezésére bocsátja. Aztán az adós ezt a pénz vagy befekteti, vagy plazma tévét vesz belőle…

 

A bank a „hiteleket” tehát nem tudja cserélgetni swap ügylet keretében.

 

Marad az eszköz oldalon a bank „pénzeszköze”. Na ez az, ami felett a bank rendelkezik!!!

Ezt lehet cserélni oda vissza swap ügylet keretében.

 

Pista bácsi bankba vitt 10.000 forintját vagy oda adja a bank valakinek kölcsönbe (és ekkor a bank a pénz feletti rendelkezésről lemondott) vagy továbbra is a bank rendelkezik felette. Amíg a pénzt nem kell vissza fizetnie Pista bácsinak a bank azt csinál a pénzzel amit akar (pontosabban amit a törvények megengednek neki).

 

A swap ügylet nem változtatja meg a forrást. A swap ügylet által 1-2 hónapra, vagy akár 1 évre ideiglenesen "ide cserélt" devizát nem lehet forrásnak tekinteni, mivel egyszerűen arról van szó, hogy a bank a likvid pénzét, a forintját egy rövid időre devizára cseréli.

 

Itt az ábrán is látható, hogy a forrás változatlan marad, csupán az eszköz oldalon van változás, a forint eltünik (- mínusz) és megjelenik a deviza ( + plusz). Megjelenik egy rövid időre a swap ügylet idejére.

 

befsw---12.png

 

Megjegyzés: a fenti ábráról a felesleges, zavaró részeket eltüntettem.

 

Jelentős összeget képviselnek ezek a swap ügyletek?Igen, több ezer milliárd forintot!!! Éveken keresztűl több ezer milliárd forintot.

 

befsw---09.png

 

befsw---10.png

 

befsw---11.png

 

 

 

Mint látható, van forint-deviza és van deviza-deviza swap. 

 

Funkcióját tekintve is többféle swap van, ahogy több féle kés is van.

Kést lehet használni, kenyér vágásra, fa beoltására, hús vágására és gyilkolásra is.

Ugyanígy különböző deviza swapok léteznek. Mint tudjuk, mint tapasztaljuk van mellyel egy ország lakosságát ki lehet fosztani.

 

Az MNB legalább 10 év késésben van ezzel a szigorítással!

 

Swapok:

 

„A strukturált cross currency swapok két típusba sorolhatók. A külföldi gyakorlatban megfigyelhető az úgynevezett kvázihibridek használata, amelyek során a swapot deviza-, illetve kamatlábopciókkal kombinálják. A tényleges hibrid termékek közé az úgynevezett cancellable, illetve extendible cross currency swapok tartoznak, amelynél a megszüntetési, valamint a meghosszabbítási döntés a kamatlábak és a devizaárfolyamok együttes hatása alapján történik. A strukturált cross currency swapok közül eddig csupán kvázi-hibrid swapokkal lehetett eseti alapon találkozni a magyar piacon, kizárólag ügyfelek számára strukturált termékek formájában.

 

„Devizacsere ügylet, devizaswap (Cross currency swap, CIRS): devizaösszegek jelen- és jövőbeli, valamint a két devizanemben denominált kamatfizetések cseréje.

Tõkecsere ügylet, devizaswap (Foreign exchange swap, FXSW): devizaösszegek jelen- és jövőbeli cseréje.

Bázis swap (Cross currency basis swap): devizaösszegek jelen- és jövőbeli, valamint a két devizanemben denominált változó kamatfizetések cseréje.

Swap spread: a swap ráta és az azonos futamidejű állampapír benchmarkhozam különbsége.

Swapra szóló opció (swaption, swapció): két típusú swapciót különböztetünk meg, a payer és a receiver swaption-t:

Payer swaption: a swapció vásárlója arra szerez jogot, hogy az opció lejárati napjától kezdődően egy meghatározott időtartamig fix kamatot fizessen a swapció kiírójának változó kamat ellenében.

Receiver swaption: a swapció vásárlója arra szerez jogot, hogy az opció lejárati napjától kezdődően egy meghatározott időtartamig változó kamatot fizessen a swapció kiírójának fix kamat ellenében”

 

 

Megjegyzés: az érthetőség kedvéért egyszerűsítenem kellett ebben az írásban, akit érdekelnek a részletek… Itt vannak a képletek és ábrák forrásai:

 

 

http://mek.oszk.hu/12100/12185/12185.pdf

 

https://www.mnb.hu/letoltes/mak-pales.pdf

 

http://www.bankszovetseg.hu/wp-content/uploads/2012/10/034Asztalos.pdf