Árfolyamgarantált devizahitel? Volt ilyen????
Egyik aktivistánk lelte fel ezt a cikket 2008-ból, mely beszámol az árfolyamgarantált devizahitelek lassú megszűnéséről.
Miről is van szó?
A devizahitelt (mint ma már tudjuk deviza elszámolású forintkölcsön, mely „mögött” elvétve van-volt deviza, és ha van-volt, akkor is egy másik deviza….) úgy adták el, hogy az alacsony kamat (melyet mint most már tudjuk törvénytelenül és tisztességtelenül jócskán megemeltek a bankok) fejében korlátlanul ránk terhelték az árfolyamkockázatot (melyre egyáltalán nem hívták fel a figyelmet).
A bankok a devizahitelezés elején (beetetés...) csekély díj fejében vállaltak árfolyamgaranciát, ha túlzott mértékben romlik a forint árfolyama, akkor a többlet terhet átvállalják ügyfelüktől….
Nézzük a teljes cikket 2013 október végétől, a kiemelés tőlem.
2008.10.30.
Néhány évvel ezelőtt futótűzként terjedt az árfolyamgarantált lakáshitelek híre a piacon.
Mint arról a Pénzcentrum is beszámolt az OTP Bank, a Magyar Jelzáloghitel Zrt., majd még további pénzintézetek is csatlakoztak az ügyfélbarát lehetőség termékpalettára történő felvételéhez. Az utóbbi időben tapasztalt heves árfolyam ingadozás következtében azonban megkérdőjelezhetővé vált a termék további sorsa.
A devizahitelek bevezetését követően felmerült a kérdés a termékfejlesztőkben, hogy mi védi meg az ügyfeleket abban az esetben, ha egyik hónapról a másikra jelentős forintgyengülés következik be és ezzel arányosan megemelkedik a havi törlesztőrészlet.
Néhány hónap után a pénzintézetek előálltak az árfolyamgarantált devizahitelek ötletével.
A termék lényege, hogy amennyiben a törlesztés napján a garantált árfolyam fölé kúszna a deviza eladási árfolyam, a törlesztőrészletet akkor is a garantált szinten kell megfizetni. A garanciának ugyanakkor ára volt, az ügyfelek vagy magasabb folyósítási jutalék megfizetése esetén, vagy a hiteldíjba építve élhettek ezzel a lehetőséggel.
A másik lehetőség a forintban fix törlesztőrészlet bevezetése volt, ebben az esetben az ügyfeleket minden hónapban azonos mértékű fizetési kötelezettség terheli, de általában minden kamatperiódus végén kamat- és árfolyam-elszámolási értesítőt kapnak.
A kamatperiódus alatt kiszámolják a pénzintézetek, hogy a befizetett törlesztőrészletek fedezték-e az aktuális árfolyamon számított fizetési kötelezettségeket és az egyenlegtől függően pótbefizetésre kötelezik az ügyfeleket, vagy visszatérítés estén az adott összeggel csökkentik a következő havi részletet.
Az árfolyamgarantált hitelekkel a válság előtt nem is volt különösebb gond, mivel nem volt jelentősebb árfolyamváltozás, de a nyári alacsonyabb törlesztőrészletek ideje lejárt. A magas forrásköltségek miatt egymás után függesztették fel az árfolyamgarantált termékek forgalmazását a pénzintézetek.
A honlapok módosítása ezzel szemben nem minden esetben történt meg, bár tudjuk, hogy a Magyar Jelzáloghitel Zrt. felfüggesztette az árfolyamgarantált devizahitelek értékesítését a cég honlapjának nyitóoldala még nem frissült ennek megfelelően.
Az Inter-Európa Bank bár rendelkezett árfolyamgarantált devizahitellel, a CIB Bankkal történt egyesülést követően megszűnt ez a lehetőség.
A K&H Bank a vállalkozói devizahitelek esetében vezette be az árfolyam-garanciát, melynek segítségével csökkenthető volt a devizahitelek kockázata, mert az ügyfélnek akkor sem kellett magasabb törlesztő részletet fizetnie, ha az árfolyam egy rögzített szint fölé ment.
Az OTP Bank Hirdetményében 168 HUF/CHF-es garantált árfolyam szerepel, de korábban már volt 170 HUF/CHF feletti szinten is. A hirdetmény szerint a svájci frank alapú hitelterméknél legalább 10 éves futamidő esetén továbbra is igényelhető az árfolyam garancia, de a hitelkeret beállítási jutalék mértékét 1,9 %-ról 2,4 %-ra emelték.
A bankok beszámolói szerint a termék népszerű volt az ügyfelek körében, mert a hitel összes költségéhez képest elenyésző volt ennek költsége.
Már a termék bevezetésének évében majd minden második hiteligénylő élt ezzel a lehetőséggel, később ez az arány tovább emelkedett.
A múlt heti csúcsok után részben a jegybanki alapkamat megemelésének, részben az IMF-mentőcsomag érkezésének köszönhetően az árfolyamok stabilizálódni látszanak.
A kétkedők már korábban támadták az árfolyam garancia intézményét, mert biztosak voltak abban, hogy csak addig tartható fenn ennek alkalmazása, amíg a hitelintézetek az árfolyamok tekintetében kedvező pozícióban vannak.
Azt jósolták, hogy amint jelentősen emelkednek az árfolyamok az ebből adódó veszteségek elkerülése érdekében a bankok felfüggesztik a termék forgalmazását.
Amennyiben belátható időn belül a kritikus szint alá csökken a svájci frank árfolyama, akkor a pénzintézeteknek érdemes elgondolkodni a felfüggesztés feloldásáról, vagy a garancia egyéb formában történő biztosításáról. A mostani árfolyam ingadozás némi veszteséggel járt, de hosszú távon az ügyfelekre terhelt költségek fedezik ezeket a többletkiadásokat.
Ennyi a cikk 2008-ból, mindenki vonja le saját maga a következtetéseket....
