Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A lakosság eladósítása - főbb adatok

2013.09.27

 Lakossági hitelezés

 A rendszerváltozásig,  1990-ig van visszamenőleg adat az MNB honlapján.

 

lak-1.png

A 90-es évek a hitelezés szempontjából eseménytelen volt.

A lakosság épp hogy átélte a rendszerváltással járó gyár, bánya, üzem és tsz bezárásokat, a hatalmasra nőtt munkanélküliséget. A létbizonytalanság nem kedvezett a bankok hitelezésének és a bankokkal sem volt minden rendben. De ez egy másik történet. A lakosság összeségében megtakarítással rendelkezett, mely nagyrészt finanszírozta az államadósságot.

1999-ben az új kormány a kormányprogramba építette a lakosság eladósítását, így akarta a gazdaságot felpörgetni.

Kamattámogatást adtak a lakáscélú hitelfelvételhez. Ahogy mostában mondjuk, közpénzből, adóforintokból támogatta az állam azokat, akik lakáscélú banki kölcsönt vettek fel. Ez az állami kamattámogatás 2005-ben már 150 milliárd Ft volt,  ennyi volt abban az évben a költségvetés terhe. Az SZJA és egyébb kedvezményekkel együtt a mai napig jóval több mint 1.000 millárd Ft lehet az az összeg, mellyel az állam támogatást gyújtott. Bövebben egy 2011-es összesítésünkben találni erről (is) adatokat:

http://www.youtube.com/watch?v=lA-r1fgqRNk

A nem kamattámogatott hitelek esetén a 2000-es évek elején megjelentek az első devizahitelek…

A következő kormány egyből elkezdte szigorítani a kamattámogatott hitelhez való hozzáférést. Előtérbe került a devizahitel a jelzálog és lakáscélú hiteleknél is. Sokan voltak, akik a kamattámogatott forinthitelt váltották át banki javaslatra deviza hitelre…

Röpke 8 év alatt a lakosság a korábban jellemző 300-400 miliárd Ft adósságszintről 10.000 milliárd Ft-ra növelte az adósságát.  

 

lak-2.png

Az időszak elején a lakosság forintban...

majd devizában (deviza kölcsön és deviza elszámolású forintkölcsön) adósodott el.

 

lak-3.png

 

lak-4.png

 

lak-5.png

 

Az 1999-ben kitűzött terv kiválóan sikerült,

elégedett lehetett a mindenkori kormány, nőtt a GDP és nőtt az adóbevétel,

elégedett a vásárlásait előre hozó lakosság,

elégedettek lehettek az építőipari vállalkozások,

az autókereskedők, több szakma vállalkozói,

a közjegyzők

és természetesen elégedett lehetett a bankszektor.

 

A pénzügyi fogyasztóvédelemre a törvényhozók és a kormányok nem gondoltak. Pedig már 2005-ben GVH vizsgálat folyt, már 2006-ban kormánybizottság vizsgálta a bankok visszaéléseit. Ha megnézitek a kék vonalakat, látjátok, még nem lett volna késő.

A tapasztalat már megvolt, létre lehetett volna hozni egy hatékony pénzügyi fogyasztóvédelmet és 2006-ban nem a bankok önszabályozására bízni a feltárt banki vissszaélések megszüntetését, hanem törvényi szabályozást kellett volna bevezetni,  ahogy akkor kilátásba is helyezték. Mint ahogy a törvényi szabályzások (részben) 2010-től megtörténtek.

Már akkor, 2006-ban ismert volt az MNB előtt, hogy miként lépnek fel más országok a devizahitelezés visszaszorítása érdekében.

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/az-allam-tervei/2006-----hogyan-fekezzuk-meg-a-devizahitelezest-.html

 

 

Végül nézzük a jelenlegi adatokat.

Végtörlesztés, árfolyamgát, segítőcsomagok után hol állunk?

 

A háztartási szektor részére nyújtott hitelállomány összetétele (MNB)

 
       

2013 június

db kölcsön

milliárd Ft összesen

problémás

       

forint lakáshitel piaci

259 540

604,3

18,9%

forint lakáshitel támogatott

242 575

881,7

8,3%

forint szabadfelhasználású jelzálog

138 368

406,7

38,4%

forint személyi hitel

643 926

253,7

25,6%

forint gépjárműhitel

100 638

97,6

66,9%

forint folyószámlahitel

2 869 593

204,5

19,1%

deviza lakáshitel

222 946

1 812,4

52,3%

deviza szabadfelhasználású jelzálog

279 838

1 682,1

67,1%

deviza személyi hitel

130 148

61,9

54,9%

deviza gépjárműhitel

154 624

222,9

26,8%

van még egyéb

     

összesen

5 469 172

6 597,2

42,0%

 

 

 

nemteljesito-hitelek-aranya-2012-vegeig-mnb.png

 

 folyt köv ????