Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Kúria és a kamatparitás

2020.02.25

kuria-es-a-kamatparitas---kep-01.png

 

 

ACTA HUMANA • 2017/4. 71–88. TANULMÁNYOK

 

 

POMEISL ANDRÁS JÓZSEF

 

A devizaalapú kölcsön fogalmi elemei és konstrukció jogi megítélése a Kúria gyakorlatában

 

https://folyoiratok.uni-nke.hu/document/nkeszolgaltato-uni-nke-hu/web-acta-humana-2017_4-04-[t]-pomeisl.pdf

 

 

(rövid részlet)

 

A konstrukció nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközése

A perekben felmerülő második gyakori érvénytelenségi hivatkozás volt, hogy a devizaalapú szerződés konstrukciója nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik, mivel az árfolyam-emelkedés tisztességtelen mértékű hasznot biztosít a hitelező számára, illetve az adós által be nem látható, a bank által tudottan és biztosan bekövetkező hátránnyal járó kockázatot telepített az adósra, ezért a régi Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése alapján semmis.

 

A Kúria álláspontja szerint azonban a devizaalapú kölcsönszerződés konstrukciója nem ütközik nyilvánvalóan a jóerkölcsbe. Áttekintve a nyilvánvaló jóerkölcsbe ütközésre vonatkozó gyakorlatát, a Kúria egyrészt utalt arra, hogy konstrukcióból az adósra nézve következő előnyök és hátrányok aránytalansága nem nyilvánvaló, másrészt arra, hogy az egyensúly felborulásának bankok általi előreláthatósága sem nyilvánvaló. A Kúria első érve arra utal, hogy a rendes árfolyamváltozás mellett a kamatelőny és az árfolyamkockázatból fakadó többlet-teher hosszabb távon általában kiegyenlíti egymást (kamatparitás elve),

a második érve pedig összefügg a 6/2013. PJE határozat 3. pontjához fűzött indokolás azon megállapításával, hogy a „2001–2008 közötti időszakban a pénzügyi intézmények sem láthatták előre a jövőbeni árfolyamváltozásnak sem a mértékét, sem az irányát”.

 

 

Az Acta Humana a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakfolyóirata.

 

 

ACTA HUMANA – EMBERI JOGI KÖZLEMÉNYEK. A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM LEKTORÁLT, EMBERI JOGI FOLYÓIRATA

 

https://folyoiratok.uni-nke.hu/nyomtatasban-megjeleno-egyetemi-folyoiratok/acta-humana/koszonto

 

 

kuria-es-a-kamatparitas---kep-02.png

 

 

Nézzünk az idézett szövegből két állítást!

 

1.

„a rendes árfolyamváltozás mellett a kamatelőny és az árfolyamkockázatból fakadó többlet-teher hosszabb távon általában kiegyenlíti egymást (kamatparitás elve)”

 

2.

„a bank által tudottan és biztosan bekövetkező hátránnyal járó kockázatot telepített az adósra”

 

 

Az első mondat azt jelenti, hogy normál esetben az adósnak arra kell számítania, hogy a devizahitel kamatelőnyét a várható deviza árfolyam emelkedés ki fogja egyenlíteni. Vagyis ugyan alacsonyabb a szerződéskötés idején (az alacsonyabb kamat miatt) a havi törlesztő részlet, azonban a későbbiekben a törlesztő részlet növekedni fog az árfolyamváltozás (deviza árfolyam emelkedés) miatt. Ezen valóban nincs mit vitatni, a kamatparitás elve több száz éve ismert gazdasági alap-összefüggés.

A hoszabb távon kiegyenlíti egymást azt jelenti, hogy amit az elején nyerünk a kedvezőbb kamat miatt, azt később az árfolyamváltozás miatt el fogjuk veszíteni. A kamatelőnyt kiegyenlíti az árfolyamveszteség. Világos, egyszerű, érthető – nemde?

 

A második mondat azt jelenti, hogy  a bank valóban tudta mindezt. A pereskedő adósok jól érezték már 8-10 éve is…

 

Azonban, és erre egyáltalán nem tér ki a szerző, a bank mindezt elhallgatta!

 

 A kérdést azonban felteszi a tanulmány szerzője: „A devizaalapú kölcsönszerződéssel kapcsolatos perekben mindig is vitatott volt, hogy a felek milyen mértékben látták előre az árfolyamkockázatot, annak terjedelmét, illetve valószínűségét.”

 

Így most már rendkívül egyszerű helyzet szerintem!

 

A bankoknak kell bizonyítania majd a perekben dokumentumokkal, hogy a kamatparitásról és jelentőségéről megfelelő tájékoztatást adtak a fogyasztónak…

 

Részlet a tanulmány összegzéséből: „A Kúria tehát abból indult ki, hogy az  elvárhatóság elvének megfelelően eljáró, megfelelő tájékoztatással ellátott átlagos fogyasztó érvényesen vállalhatott olyan szerződéses kötelezettséget, hogy a devizaalapú elszámolásból eredő árfolyamkockázatot kizárólag és korlátlanul maga viseli, a szerződésből rá háruló előnyök – elsősorban az alacsonyabb nominális kamatszint és kezdő törlesztőrészlet fejében.”

 

Vedd észre: előny az alacsonyabb kezdő törlesztő részlet !!!!

 

Vedd észre: megfelelő tájékoztatással ellátott !!!

 

A tanulmány szerzője rendkívül nagy befolyással rendelkezik!

 

DR. POMEISL ANDRÁS JÓZSEF Főtanácsadó a Kúria Polgári Kollégiumában

 

A jogászi oklevelet 2002 tavaszán szereztem meg, kitűnő (praeclare) minősítéssel. Ezt követően 2002. október 1-jével az akkori Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumába kerültem, ahol újabb kiváló mesterekkel és példaképekkel dolgozhattam együtt…

A fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos problematika 2011 vége óta része a napi munkámnak. Tagja voltam a 2012-ben e tárgykörben felállított joggyakorlat-elemző csoportnak, és részt vettem a 2013-as és 2014-es devizahiteles jogegységi határozatok előkészítésében. Doktori kutatási témám is a pénzkötelmek dogmatikája lett. Ezzel párhuzamosan a Szakértői Bizottság témabizottsági és munkabizottsági tagjaként részt vettem az új polgári perrendtartás kodifikációjában.

 

https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/bovitett_oldal/a_kuria_2017_evi_evkonyve_-_a_felkeszules_eve.pdf

 

 

2015 novemberében egy nagyon fontos rendezvényt szerveztek a Magyar Igazságügyi Akadémián!

 

„A Tanácskozás résztvevői a folytatódó devizahiteles érvénytelenségi perekkel kapcsolatos problémákkal foglalkoztak. A résztvevők többsége az elhangzott előadásokkal az alábbi tartalom szerint értett egyet.

A Tanácskozás résztvevői megvitatták Dr. Pomeisl András József kúriai főtanácsadó által készített, „A 2014. évi XXXVIII. törvény hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelenségével kapcsolatos egyes anyagi jogi vonatkozású gyakorlati kérdések” című vitaanyagot.”

 

kuria-es-a-kamatparitas---kep-03.png

 

A 32 oldalas anyagban jól láthatóan nem szerepel sem a „kamatparítás” szó, sem pedig az elv leírása, hatásának ismertetése. Valamint annak ismertetése is hiányzik, hogy a kezdeti kamatelőnyt később „kiegyenlíti” a deviza árfolyamemelkedése.

 

https://www.kuria-birosag.hu/sites/default/files/sajto/20151109-10_emlckot_kivonat.pdf

 

A jelen lévő bírók többsége az előadás megállapításaival egyet értett. A mai napig is hatással van a perekre mindaz, amivel öt éve a bírók megismerkedtek.

 

A legalapvetőbb kérdéssel nem foglalkoztak 2015 őszén a bírák és elképesztő módon nem foglalkoznak vele még a mai napig sem!

 

Miként tévesztették meg és csapták be bankok családok százezreit!!!

 

Amit most megismertél az Alapinformáció! Tanuld meg mindenképpen a kamatparitás lényegét és jelentőségét !!!

 

Lehet, hogy ezt többször el kell olvasnod. Lehet hogy át kell beszélned valakivel, hogy számodra és az Ő számára is teljesen világos legyen.

 

 

  -- REKLÁM --

 

 

Az SZJA 1%-ról ne feledkezz el! 

 

18144741-1-42  

 

 

Arany Liliom Alapítvány

 

 

 

 

 

A Hiteles Mozgalom

 

 

az alapítvány munkaszervezete