Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A bankok pénzteremtése

2016.01.10

 

Pár napja írtunk arról, hogy Svájcban névszavazás lesz arról, hogy ott megtiltsák-e a bankok pénzteremtési lehetőségét.

 

Páran úgy gondoltuk, hogy a bankok pénzteremtéséről készítünk könnyen érthető filmet, ezáltal felfrissítjük, egyszerűsítjük a korábbi filmünket.

 

Szerencsére Angliában megelőztek bennünket, készítettek egy filmsorozatot, mely magyar feliratozással mindenki számára érthető.

 

A film hat része összesen egy óra. Ne sajnáljátok rá megnézésére és értelmezésére az időt.

 

 

A filmen látható szöveg összesítve itt olvasható:

https://www.scribd.com/doc/294218879/PozitivPenz-Bankvilag-101-Positive-Money-Magyarul

 

 

A jelenlegi hazai helyzet az MNB honlapja szerint:

 

Az MNB három − alkotórészeit tekintve egyre alacsonyabb likviditású − pénzmennyiségi mutatószámot publikál. Ezek a szűken értelmezett pénzmennyiség, az M1, a közbenső pénzmennyiség, az M2, illetve a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség, az M3.

 

A leglikvidebb pénzügyi passzívák alkotják a szűk értelemben vett pénzmennyiséget, az M1-et. A magyar monetáris statisztikában az M1 a pénztartó szektoroknál levő, vagyis a monetáris pénzügyi intézményeken kívüli készpénz állományán túl − denominációtól függetlenül − magában foglalja a látra szóló és folyószámlabetéteket.

 

A közbenső pénzmennyiség, az M2 az M1 elemein túl a két évnél nem hosszabb lejáratra lekötött betéteket is tartalmazza.

 

A széles értelemben vett pénzmennyiség, az M3 az M2 mellett tartalmazza a belföldi monetáris pénzügyi intézmények által kibocsátott és a pénztartó szektorok birtokában levő azon piacképes pénzügyi eszközöket, melyek a bankbetétek közeli helyettesítőinek tekinthetők. Ezek

• a repo típusú ügyletekből származó források;

• a pénzpiaci alapok által kibocsátott, monetáris pénzügyi intézményeken kívüli belföldieknél levő befektetési jegyek; és

• a legfeljebb kétéves eredeti lejáratú hitelezői jogviszonyt megtestesítő értékpapírok.

 

m3-2012-ben---kep.png

 

https://www3.mnb.hu/letoltes/monetaris-statisztikai-kezikonyv-2012.pdf

 

 

Kötelező tartalékrendszer

 

kötelező tartalékra vonatkozó jegybanki rendeletek alapján

a Magyarországon működési engedéllyel rendelkező hitelintézeteknek,

illetve a külföldi hitelintézetek magyarországi fióktelepeinek

forrásaik meghatározott százalékában

kötelező tartalékot kell elhelyezniük a jegybanknál.

A tartalékkötelezettséget a hitelintézetek azáltal teljesítik,

hogy az 1 hónap hosszúságú tartalékperiódusban

a jegybanknál vezetett elszámolási számlájukon

a tartalékkötelezettségüknek megfelelő átlagos számlaállományt tartanak fenn.

 

A tartalékrendszer legfontosabb célja,

hogy az átlagolási mechanizmus biztosításán keresztül

segítse a hitelintézetek likviditáskezelését,

és hozzájáruljon a bankközi hozamok ingadozásának mérsékléséhez.

Emellett a kötelező tartalékrendszer szerepet játszik

a jegybankpénz iránti stabil kereslet biztosításában is.

 

 

Magyarország európai uniós csatlakozását követően

az MNB az irányadó kamatot fizeti a kötelező tartalékok után,

azaz a kötelező tartalékrendszer burkolt adóztatási funkciója ekkortól megszűnt.

 

 

A kötelező tartalékrendszert

az MNB a kötelező jegybanki tartalék kiszámítására,

illetve a kötelező tartalékráta mértékére vonatkozó rendeletekben szabályozza.

 

https://www.mnb.hu/monetaris-politika/a-monetaris-politikai-eszkoztar/kotelezo-tartalekrendszer

 

 

Kötelező jegybanki tartalék

2. § (1) A tartalékköteles hitelintézet a (2) bekezdésben meghatározott tartalékköteles források után - a (3) bekezdésben említett kivételekkel - (a továbbiakban: tartalékalap) kötelező jegybanki tartalékot (a továbbiakban: kötelező tartalék) köteles képezni.

 

(2) Tartalékköteles források:

a) betétek és felvett hitelek,

b) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,

c) repók, ideértve az óvadéki és szállításos repóügyletek mellett az értékpapír- és aranyeladási és - visszavásárlási (sell/buy-back) ügyleteket, valamint a készpénzfedezet melletti értékpapír- és aranykölcsönzést (a továbbiakban: repók).

 

(3) Nem kell kötelező tartalékot képezni a következő források után:

a) a jelen rendelet hatálya alá tartozó más tartalékköteles hitelintézettől származó források,

b) a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által nyújtott hitelek igénybe vett állománya,

c) az MNB-vel kötött penziós ügyletekből származó források.

 

3. § (1) A kötelező tartalékráta mértékét a kötelező tartalékráta mértékéről szóló MNB rendelet határozza meg a tartalékalapba tartozó források alábbi kategóriái szerint:

a) betétek, amelyeknek a lejárata a tartalékköteles hitelintézet számviteli nyilvántartásában történő megjelenés időpontjában a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló MNB rendelet (a továbbiakban: adatszolgáltatási rendelet) alapján meghaladja a két évet,  JELENLEG 0%

 

b) felvett hitelek, amelyeknek a lejárata a tartalékköteles hitelintézet számviteli nyilvántartásában történő megjelenés időpontjában az adatszolgáltatási rendelet alapján meghaladja a két évet, JELENLEG 0%

 

c) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, feltéve, hogy az értékpapír lejárata a kibocsátáskor meghaladja a két évet, JELENLEG 0%

d) repók, JELENLEG 0%

 

e) a tartalékalapba tartozó és az a)-d) pontokban nem említett valamennyi egyéb forrás.  JELENLEG 2%

 

(2) A kötelező tartalék összege a tartalékköteles hitelintézet tartalékalapjába tartozó források

 

(3) bekezdés szerint meghatározott állománya és a kötelező tartalékráta mértékéről szóló MNB rendeletben meghatározott megfelelő tartalékráta szorzata.

 

 

Forrás:

 

10/2005. (VI. 11.) MNB rendelet a kötelező jegybanki tartalék kiszámításáról, illetve képzésének és elhelyezésének módjáról

https://www.mnb.hu/letoltes/10-2005-mnbrendelet-20120104.pdf

 

és

 

46/2015. (XI. 11.) MNB rendelet a kötelező tartalékráta mértékéről

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1500046.MNB

 

valamint

 

Tájékoztatók a kötelező jegybanki tartalék kiszámításával kapcsolatban

https://www.mnb.hu/monetaris-politika/a-monetaris-politikai-eszkoztar/kotelezo-tartalekrendszer/tajekoztatok-a-kotelezo-jegybanki-tartalek-kiszamitasaval-kapcsolatban