Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


3. LAP

2014.07.06

 

3.0.png

 

 

Amikor 20 évre nyújt kölcsönt egy Bank, akkor tudja, hogy 20 éven keresztül neki követelése lesz, egyre kisebb összegben ugyan az annuitás miatt, a tőke folyamatos csökkenése miatt, de 20 éven keresztül követelése lesz az eszköz oldalon.

 

A bank azt is tudja, hogy a forrás oldalon neki ezzel az  összeggel rendelkeznie kell.  20 éven keresztül tudnia kell lakossági, vállalati vagy más betéteket vonzani, más kereskedelmi bankoktól vagy anyabanktól kölcsönt kérnie, refinanszíroztatnia magát a jegybankkal, pénzügyi befektetőktől pénzt szerezni. Ez a banknak a saját tevékenysége, a banki működés lényege.

 

Ha a bank úgy dönt, hogy 20 évre CHF kölcsönt nyújt, akkor vállalni kell, hogy a forrás oldalon 20 éven keresztül ott legyen a szükséges összeg. Vagy CHF betétként, vagy forint betétként, de ez utóbbi esetben a létrejön egy kockázat.  Ez a kockázat a devizakitettség, vagy másik nevén a nyitott deviza pozíció. A jogszabályok szerint egy megadott értéknél nem lehet nagyobb a Bank nyitott deviza pozíciója,ezt fedeznie kell. Mindez a banki tevékenységhez tartozik. Ezt a kockázat számítást és kezelését, fedezését törvények szabályozzák, korábban a PSZÁF ellenőrizte, illetve már az MNB megfelelő részlege ellenőrzi.

 

Ez a 20 éven tartó forrásgyűjtés nem része a kölcsönszerződésnek, erre nem terjed ki és nem terjedhet ki a bank és az adós megállapodása. Ez kizárólag belső banki tevékenység, mind a források folyamatos, 20 éven tartó biztosítása, mind a nyilvántartás, mind az árfolyam és kamatkockázatok számítása és kezelése és még sok minden, amiről fogalmunk sincs és nem is kell, hogy fogalmunk legyen.

 

Ezekért a tevékenységekért banknak mi a kamattal fizetünk. A kamat tartalmazza a bank pénzszerzésének költségeit (forrás), a kockázat kezelés költségeit és a bank hasznát. Ez pontosan szerepel a Hitelintézeti törvényben (Hpt.)

 

A bank nem kérhet díjat azért az adóstól, mert a forrás oldalon lévő forintot át kell váltania CHF-re, hogy az adósnak biztosítani tudja a CHF kölcsön összegét. Ez a bank belső, saját tevékenysége. A bank akkor kérhet díjat, ha az adós a CHF kölcsön összegét forintszámlára kéri utalni, úgy ahogyan korábban megismertük.

 

Valótlan és félrevezető, hogy azért kell az adósnak árfolyamrést fizetni (a bank folyósításkor vételi árfolyammal számol, törlesztéskor eladási árfolyammal számol) mert a bank devizát vesz, mert a bank devizát ad el.

 

A bank a belső tevékenységéért nem kérhet díjat az Adóstól, az adós mindezekért a kamattal fizet.

 

 - akkor lépj a 4. lapra, ha az első három lap világos és érthető -