HITELES MOZGALOM

 "„Ez egy nagy kockázatú piac.

Amikor korábban a kamatlábak elkezdtek emelkedni,

és az emberek fx-hitelekbe ugrottak bele,

nagyon sok ember elveszítette ingét-gatyáját is.” 

 Egy kicsit számolunk, meglepődünk az eredményen, majd megnézzük a CHF bankközi kamata miként változott az elmúlt években.

Részletek, hogy kedvet csináljunk a teljes szakdolgozat tanulmányozásához.

 "A megoldási fejezet legfontosabb része, hogy legelőször az igazságszolgáltatásnak kell ítéletet mondania a devizahitelezésről, és ez a jogállamiság tesztje is lesz. Sajnos ez a folyamat nem mentes a korrupciótól és egyes esetekben a felügyeleti szervek már említett elfogultságától sem." 

 Akkor lépj a 4. lapra, ha az első három lap világos és érthető!

"A THM olyan fontos mutató, hogy amennyiben nincs feltüntetve a kölcsönszerződésben az értéke két tizedes pontossággal, akkor a szerződés semmis, a szerződés érvénytelen.

Teljesen alaptalanok azok a vélekedések, hogy a vételi és eladási árfolyam (rövidebb elnevezése: árfolyamrés) alkalmazása a törlesztő részletek számolásánál nem okoz költséget."

 Akkor lépj a 3. lapra, ha az első két lap világos és érthető 

"Ez a 20 éven tartó forrásgyűjtés nem része a kölcsönszerződésnek, erre nem terjed ki és nem terjedhet ki a bank és az adós megállapodása. Ez kizárólag belső banki tevékenység, mind a források folyamatos, 20 éven tartó biztosítása, mind a nyilvántartás, mind az árfolyam és kamatkockázatok számítása és kezelése és még sok minden, amiről fogalmunk sincs és nem is kell, hogy fogalmunk legyen."

 akkor lépj a 2. lapra, ha az első lap világos és érthető

"Nem lehet meghatározni egy adott kölcsönnel kapcsolatban, hogy annak mi pontosan a forrása.  

Nincs olyan jogszabály, hogy meg kell egyeznie a különféle devizák nagyságának (pl.: CHF, EUR) az eszköz és a forrás oldalon."

 "A törvényi előírások alapján az egyik szerződő félnek (Bank) a kölcsönben meghatározott összeget (kölcsön tárgya) a másik szerződő fél (Adós) rendelkezésére kell bocsátania. Az Adósnak ezt a kölcsön összeget a szerződésben meghatározott módon vissza kell fizetnie a Banknak. Ezt hívják általában tőketörlesztésnek is. 

A törvény egyértelműen fogalmaz és nem tesz olyan kitételt, mely ettől eltérő gyakorlatot engedélyezne, nincs olyan hogy, „kivéve, ha a felek másként nem állapodnak meg” vagy „kivéve, ha más jogszabály másként nem rendelkezik”. Teljesen világosan meg van fogalmazva, hogy a tőketörlesztésekkel a kölcsön összegét kell visszafizetni."

 Egyik aktivistánk lelte fel ezt a cikket 2008-ból, mely beszámol az árfolyamgarantált devizahitelek lassú megszűnéséről. 

Miről is van szó?

A devizahitelt (mint ma már tudjuk deviza elszámolású forintkölcsön, mely „mögött” elvétve van-volt deviza, és ha van-volt, akkor is egy másik deviza….) úgy adták el, hogy az alacsony kamat (melyet mint most már tudjuk törvénytelenül és tisztességtelenül jócskán megemeltek a bankok) fejében korlátlanul ránk terhelték az árfolyamkockázatot (melyre egyáltalán nem hívták fel a figyelmet).

A bankok a devizahitelezés elején (beetetés...) csekély díj fejében vállaltak árfolyamgaranciát, ha túlzott mértékben romlik a forint árfolyama, akkor a többlet terhet átvállalják ügyfelüktől….

 Azt már tudjuk, hogy a kereskedelmi bankok teremtik azt a pénzt, amit használunk, ami a bankszámlánkon van. Mikor mondott le a magyar állam a pénzteremtésről? Mennyi pénzt teremtettek a bankok?

 A költségvetésben elszámolt lakáscélú támogatás az elmúlt 12 évben összesen közel 2.000 milliárd Ft. Ennek az összegnek a túlnyomó része a forintkölcsönök támogatása.

A költségvetésnek bevétele is van a lakosság lakáscélú eladósításából. A legközvetlenebb a vagyonszerzési illeték.