2011.06.05
levél a Parlament Költségvetési valamint Fogyasztóvédelmi bizottságának
Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Bizottsági Tagok!
„Fő elv, hogy minden fél, a bankszektor, az adós és az állam is vállaljon részt a terhekből”
„A terheket a bankoknak, a hitelfelvevőknek és a költségvetésnek arányosan kell vállalnia”
- részletek kormányzati és kormánypárti szereplőktől -
A TEHER NAGYSÁGA
Vizsgáljuk meg, mekkora is az teher, melyet meg kívánunk osztani egymás között.
Először nézzünk egy példát az adós szemszögéből.
|
Hitel felvétel Ft-ban
|
15.000.000 Ft
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CHF hitel felvételkor
|
… és törlesztéskor
|
… és törlesztéskor
|
|
árfolyam Ft/CHF
|
150
|
200
|
220
|
|
éves THM
|
6,2%
|
7,8%
|
8,4%
|
|
évek száma
|
20
|
20
|
20
|
|
felvett összeg
|
100 000 CHF
|
100 000 CHF
|
100 000 CHF
|
|
|
|
|
|
|
részlet évente
|
8 861 CHF
|
10 034 CHF
|
10 490 CHF
|
|
az éves CHF részlet a felvett
összeg %-a:
|
8,9%
|
10,0%
|
10,5%
|
|
|
|
|
|
|
törlesztő részlet évente
|
1.329.081 Ft
|
2.006.821 Ft
|
2.307.858 Ft
|
|
törlesztő részlet havonta
|
110.757 Ft
|
167.235 Ft
|
192.321 Ft
|
|
|
|
|
|
|
összesen vissza fizetve
|
26.581.622 Ft
|
40.136.416 Ft
|
46.157.152 Ft
|
|
|
|
|
|
|
az éves Ft törlesztő részlet a felvett hitel %-a
|
8,9%
|
13,4%
|
15,4%
|
|
a felvett összeg ennyi szeresét fizeti vissza
|
1,8
|
2,7
|
3,1
|
Vagyis a törlesztő részlet 110 eFt-ról megnőtt tartósan 170-190 eFt-ra.
Látható, évente 1 millió Ft-tal többet törleszt a hitelfelvevő, mint amennyivel számolt korábban.
Teljes időszakot vizsgálva, a 15 mFt hitelfelvétel után a tervezett 26 mFt helyett 40-46 mFt-t kell visszafizetni.
Tehát, ha végig, erejét megfeszítve becsülettel törleszt, akkor is egy kisebb vagyont veszít.
A THM és árfolyam növekedés a fenti példában tényadatok.
Nézzük meg, ha egy Ft hitel esetén a fenti összeget kellene törleszteni havonta, mennyi lenne a valós THM?
|
|
|
|
|
|
ez az éves THM adódik
|
6,2%
|
12,0%
|
14,3%
|
|
évek száma
|
20
|
20
|
20
|
|
felvett összeg
|
15.000.000 Ft
|
15.000.000 Ft
|
15.000.000 Ft
|
|
|
|
|
|
|
részlet évente
|
1.329.081 Ft
|
2.008.182 Ft
|
2.304.063 Ft
|
|
törlesztő részlet havonta
|
110.757 Ft
|
167.348 Ft
|
192.005 Ft
|
|
|
|
|
|
|
összesen vissza fizetve
|
26.581.622 Ft
|
40.163.634 Ft
|
46.081.265 Ft
|
Vagyis 12-14% a Ft THM a kezdeti 6% helyett. A hitelt felvevők százezrei ekkora THM-mel nem vettek volna fel hitelt!
A lakosság összesen 2.500 md Ft értékben vett fel deviza alapú lakáshitelt.
Nézzük, az összlakosság mekkora terhet cipel?
|
láttuk az előbb, hogy az
|
|
|
|
|
éves Ft törlesztő részlet a felvett hitel %-a
|
8,9%
|
13,4%
|
15,4%
|
|
ha az összlakossági deviza jelzálog Hitele
|
|
|
|
|
2 500
|
|
|
|
|
milliárd Ft
|
|
|
|
|
akkor az éves lakossági törlesztés
|
222
|
334
|
385
|
|
|
milliárd Ft
|
milliárd Ft
|
milliárd Ft
|
|
|
|
|
|
|
a bankok megnövekedett bevétele évente
mely egyben a LAKOSSÁG TERHE
|
|
113
|
163
|
|
|
|
milliárd Ft
|
milliárd Ft
|
Amennyiben 10 éven keresztül az állapotok nem lesznek kedvezőbbek, akkor a lakosság halmozott terhe 1.100-1.600 milliárd Ft.
A 10 évből már közel 3 év eltelt….
Ez a fenti összeg, csak a deviza alapú lakáshitelekből adódó terhelést mutatja, mely 2.500 milliárd Ft.
A lakosság teljes deviza alapú hitelfelvétele 5.500 milliárd Ft. A fennmaradó 3.000 milliárd Ft összeg utáni megnövekedett terhelést most nem számoltuk.
Most azt sem vettük figyelembe, hogy a lakosság Ft-ban is le van adósodva, melyet szintén kell törlesztenie.
A teljes lakossági eladósodottság valójában 8.300 milliárd Ft.
A TEHER HATÁSA
Az imént bemutatott számításokat a tények igazolják. A brutálisan megnövekedett törlesztések a hitelfelvevőket és a családjukat elindítja egy pénzügyi csúszdán. Ez általában így jelentkezik:
A hiteles család először azt érzékeli, hogy nem tud már félre rakni.
Csökkenti „luxus” kiadásait, nincs nyaralás, nincs utazás, sem kocsi csere.
Elmarad a betervezett ablakok cseréje, a fűtéskorszerűsítés, a tető felújítása.
Majd egyre kevesebbszer megy színházba, moziba. Nem vesz könyvet, CD-t. Nincs éttermi családi ebéd, vacsora.
Elkezdi felélni tartalékait: bankbetét, életbiztosítás, nyaraló eladás. Búcsú a családi ékszerektől, a karácsonyi és névnapi ajándékozásoktól.
Él az ésszerűnek tűnő hitelkártyával és folyószámla hitellel, fizeti a fel nem vett összeg után is a 30-40% banki kamatot.
Gondot jelentenek hamarosan már a kisebb kiadások is: a ruhavásárlás, a tanszerek ősszel a gyerekeknek, az elöregedett kocsi javítás, bojler csere.
Utána jönnek már gyorsan a közmű befizetések csúszásai és a rokonoktól a kölcsön kérés, a családi összefogás.
Végül a törlesztő részletben a kisebb csúszások. Majd a reménytelenség, a 2-3 hónapnyi elmaradás és a ki nem fizetett csekkek láttán.
Minden család a fentiek szerint elindult már három éve a pénzügyi csúszdán, akkor is, ha még nem tud róla.
Lefelé indul el, pedig azért vett fel hitelt, hogy emelkedjen. Legyen albérlet helyett önálló otthona, a család méretének jobban megfelelő nagyobb lakás, öreg belvárosi bérház helye sorház kis kerttel a város szélén.
Nem a lakáshitelesek a társadalom megkárosítói, nem ők az állami pénzek lenyúlói, nem ők a számla gyárosok, sem az áfa ügyeskedők. Senki sem azért vett fel hitelt, hogy csaljon: „úgysem fogom fizetni és így milyen jól járok”. Tudja mindenki: a lakása, a saját otthona a tét. A csalók nem a hitelfelvevők.
Az eddigi „nem-megszorító” kormányzati lépések szinte olajozzák a csúszdát, így gyorsítva a család pénzügyi ellehetetlenülését: csökkentett összegű táppénz, befagyasztott közalkalmazotti bértábla, műszak és túlóra pótlékok csökkentése, a munkanélküli segély csonkolása, bérfejlesztések, melyek csak a nettó bér csökkenését akadályozzák (az egykulcsos szja kedvezőtlen hatása), az „át nem hárított” válságadók hatása a közüzemi számlákra. Olajoz természetesen a gazdasági világválság is: emelkedő üzemanyag és energia árak, soha nem látott élelmiszer árak, növekvő munkanélküliség, megszűnő vagy vergődő kis és magánvállalkozások. Képtelenség mind felsorolni.
A csúszdán lévők vagy kiugranak a csúszdából, vagy (néhány szerencsés kivételtől eltekintve) mind-mind leérnek a csúszda aljára a következő 5-10 évben.
MITŐL NÖTTEK A TERHEK?
Nézzük, hogyan látják ezt a kormánypárti parlamenti képviselők?!
Az elmúlt években a hitelintézetek kihasználták erőfölényüket az adósokkal szemben. A bankok nagyobb profitot realizáltak a devizahitelezésnél. Emiatt sok esetben nem korrekt módon, a kockázatokat elhallgatva részesítették előnyben a devizahitelezést. A bankok sokszor a hitelfelvevők számára átláthatatlan módon változtatták a feltételeket.
ZSIGÓ RÓBERT, Fidesz
A kamatkülönbséget árfolyamkockázat nélkül zsebre vágták ezek a pénzintézetek, hiszen a megkötött szerződésekben a hiteligénylőkre mindezt átterhelték. A kamatkülönbséget még tovább fokozták azzal, hogy egyrészt növelték a hazai hiteldíjakat, másrészt élvezték a svájci kamatszintek 1,5 százalékpontnyi csökkenését. Nem lehet a pénzintézetek felelősségét sem megkerülni, a mohó, kapzsi étvágyuk miatt.
HERMAN ISTVÁN ERVIN, Fidesz
Nagy a baj, iszonyú nagy a baj, egzisztenciák mennek tönkre, a bankszektor jelentős hibájából is…. a szerződéses feltételek egyoldalúak voltak.Kinek kell vállalni a felelősséget a hibás hitelkihelyezésért? A banknak kell vállalnia.
Becsapva érzik magukat, becsapva azért, mert becsalták őket a devizaalapú hitelezés rendszerébe anélkül, hogy megfelelő tájékoztatást kaptak volna a kockázatokról, nem nyújtottak nekik védelmet a hitelintézetekkel szembeni egyenlőtlen helyzetükben. A bankok önkényes döntései következtében megemelkedett törlesztő részletek mára a kilakoltatás feldolgozatlan rémképéhez sodortak széles tömegeket.
DR. TÓTH JÓZSEF, Fidesz
A bankok felelőssége megítélésem szerint megkerülhetetlenül megállapítandó. Nagyon figyelni kell, nem szabad megismétlődniük ugyanazoknak az anomáliáknak, ugyanazoknak a hibáknak, amelyek korábban már elkövetésre kerültek.
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA Fidesz
Egyelőre úgy néz ki a helyzet, hogy ma Magyarországnak kell keresni a hiteleket, és nem Magyarországot keresik föl hitelekkel, hogy vegyék föl a különböző hiteleket, legalábbis a jó feltételű hiteleket nem nagyon ajánlgatják nekünk. Minősítgetnek különböző minősítő intézetek rosszabbnál rosszabb helyzetbe. Ezekkel a bankokkal kellene most nekünk megegyezni, akik felé úgymond ebből azt szűröm le, hogy kiszolgáltatott helyzetben vagyunk, tehát nem úgy egyezkedünk, mint két egyenrangú partner, hanem úgy egyezkedünk, hogy igenis figyelembe kell venni, hogy a bankok mit akarnak.
SÁRINGER-KENYERES TAMÁS, KDNP
A bankok a maguk pénze, profitja után szaladva, azt hajhászva nagyon sok embert becsaptak, a média segítette a reklámon keresztül azt a felelőtlen hitelfelvételt, amibe nagyon sokan belefutottak. Igen, a bankok felelősségét éppúgy nem lehet megkerülni, mint az előző állam felelősségét, de nem lehet megkerülni az egyén felelősségét sem.
Itt állunk mi 2011-ben, és mi, a mai államot képviselők is felelősek vagyunk, és a felelősség terhét, ha tetszik, ha nem, nekünk kell hordozni, ennek a közösségnek, a képviselőháznak, a képviselőknek. Nyilván lehet mondani, mutogatni a túloldalról, hogy az állam csináljon valamit, de az állam mi vagyunk. Nem beszélve arról, hogy az államot mi képviseljük, és a mi döntéseink határozzák meg az állam felelősségét a teendőkben előremutatva. Féket vagy éppen szabad utat engedve egy-egy intézkedésnek. könnyű lenne azt mondani, hogy felvetted a hitelt, akkor fizesd, kiadtad a hitelt, akkor vállald ennek a következményét, de az emberiességet, a másik ember megértését, a szegény emberért, a bajban lévő emberért való felelősséget nem lehet megkerülni; nem lehet megkerülni a lakhatási joghoz való felelősséget, amelyet biztosítani kell mindenkinek, az új alkotmányunk is hangsúlyosan kimondja ezt.
A bankokat kell rávenni arra, hogy legyenek szívesek, az extraprofitból segítsenek, ugyanakkor az adósoknak pedig, amit felvettek, azt fizetni kell.
VARGA LÁSZLÓ, KDNP
Mint látjuk, a 2011.04.27.-i "Lakáshitelesek válságban - megoldások rövid és hosszú távon" című parlamenti vitanapon olyan állítások, kijelentések hangzottak el a kormánypárti képviselők szájából, melyek felelőtlen magatartással, inkorrekt viselkedéssel, hibák és csalások elkövetésével, erőfölény alkalmazásával, igazságtalan szerződésekkel, extra profit megszerzésével illetik a bankokat. Olyan tevékenységekkel, melyek a bankok hasznát növelték a hitelfelvevők kárára.
Ezeknek a „tényeknek” a megállapításához nem volt szükségük arra a parlamenti operatív bizottságra, melyet a Hiteles Mozgalom kezdeményezett - „a lakáshitelesek megmentése érdekében felállított operatív eseti bizottság” – H/3125. Úgy tűnik, tisztában vannak a tényekkel!
A kormány meghatározott időközönként elkészíti a konvergencia programot.
2007-ben, a hitelfelvétel időszakában, erősödő Ft-tal számolt az ország pénzügyi vezetése.
A Ft a tervek szerint erősödött. A hitelfelvétel idején volt az Euro 240 Ft alatt is.
A legutóbb megcélzott tervek:
Vagyis 2011-ben nem cél már az erős Ft.
Az euro 250 Ft helyett legyen 275 Ft!
Ez bizony 10%-os Ft leértékelés, ami növeli a hitelesek terheit.
MIT OLD MEG AZ ÖT PONT?
Mit kapnak a szereplők?
A bankok megtarthatják az „extra profitot” és további jogi mentességet élveznek a „csalások” miatt.
A bankok megmentése érdekében lehetővé teszik a kilakoltatásokat.
Az ingatlan fejlesztőknek megkönnyíti, hogy a hitelezés elindításával végre eladhassák ingatlanjaikat.
Az ingatlanforgalmazók jutalékért újra dolgozhatnak az elinduló lakáspiacon.
A költségvetésnek ismét lesz bevétele a vagyonszerzési illetékekből.
A banki végrehajtók, behajtók megélhetése biztosított.
A hitelközvetítők ismét az Ügyfélnek legmegfelelőbb hitelt ajánlhatják – jutalékért.
A megállapodás létre hoz egy új piaci lehetőséget a vagyonosoknak: bérházak és bérlakások fenntartása. Ha beválik az új „üzlet” ezek építése.
A bankok új Ügyfeleket kapnak az árfolyamgát létrehozásával.
A „bebukott” ingatlanok új vevőinek állami kamattámogatás.
A szabályzással és ellenőrzéssel megbízott állami Hivatalok és Hatóságok évekig szemet hunytak a bankok tevékenysége láttán. A súlyos mulasztásaikat senki nem kéri számon.
A drasztikusan megnövekedett törlesztésüket már fizetni nem tudók teljes létbizonytalanságot, nem tudhatják évekig, mikor kerül rájuk a sor a kilakoltatás „ütemezésében”.
A csúzdán leérők „segítséget” kapnak, hogy bérlakásba költözhessenek.
A (deviza)lakáshitel áldozatai mit nem kapnak?
A bankok „felelőtlen magatartással, inkorrekt viselkedéssel, hibák és csalások elkövetésével, erőfölény alkalmazásával, igazságtalan szerződésekkel”, törekedtek sikerrel „extra profit megszerzésére” – a Bankok és a Kormány megállapodása révén a hitelesek nem kapnak semmilyen kárpótlást a bankoktól. Nem jár kártérítés a bankoktól a „rossz” hiteltermék értékesítése miatt. Nem jár vissza a nem létező deviza nem létező átváltási költsége (4-5%) sem.
Nem kapnak teljes vagy részleges visszafizetést a felvett hitelből befizetett vagyonszerzési illetékből a kilakoltatottak sem, az anyagi csőd felé haladók sem. Ha ezt esetleg késve fizették be az APEH-nek, nem kapják vissza a késedelmi kamatot.
A felvett hitelből vásárolt és beépített építőanyag Áfájából sem kapnak visszatérítést.
Nem jár nekik SZJA kedvezmény a megnövekedett törlesztés kompenzálására, hogy maradjon pénz élelemre, rezsire.
Nem jár a becsapott károsultaknak semmi a Kormány által kivetett bankadó milliárdjaiból.
A már fizetni nem tudók semmit sem kapnak a NET-nek a forgalmi érték 35-55%-ért eladott lakásukért. Viszont a fennmaradó adósságukat tovább fizethetik a tervezett 1.000 Ft/m2 lakbéren felül. Az adósság ezentúl is lehet magasabb, mint az eredeti hitelfedezeti összeg.
Továbbra sincs magáncsőd eljárás. Csak a milliárdokat csaló Kft-k vezetői, tulajdonosai ússzák meg ezután is.
ÖSSZEGZÉS
Az ismertetett évi 100-160 milliárd Ft megnövekedett teherből mennyit vállaltak át a bankok eddig? Mennyit vállal át a költségvetés? Hol van a megígért költség megosztás?
Kinek kedveznek a Kormány megállapodásai?
Három éve csak egyedül a hitelesek viselik a terheket, ki ad az elmúlt évek után kártérítést?
Ki téríti meg a kilakoltatott családok kárát? Ki segít az anyagilag és idegileg tönkretett embereknek? Ki hozza össze a szétszakadt családokat?
Több észrevételt, javaslatot írtunk eddig a különböző szereplőknek. Minden címzett válaszolt, kivéve a Bankszövetség és a Nemzetgazdasági Minisztérium. Örömmel láttuk nemrég a hírt, hogy:
„Magyar Köztársaság Kormánya nagy hangsúlyt fektet a civil és üzleti szektorral való minél hatékonyabb és kiterjedtebb párbeszédre. A Nemzetgazdasági Minisztérium ennek érdekében internetes szakmai konzultációt kezdeményez három nagy jelentőségű terület, a külgazdaság, az otthonteremtés és a turizmus jövőjét illetően.”
Sajnos az „Otthonteremtési Stratégia” sem válaszolt még. Reméljük, komolyan gondolták a párbeszédet, a konzultációt.
Vagy továbbra is véleményünk, maghallgatásunk nélkül, a Bankszövetség befolyása alatt dönt a Kormány?
Csak mi hiányoljuk, sajnáljuk a bankokhoz áramló ezer-milliárdokat? Másnak nem hiányzik? Ennek lakossági elköltése nem „tartja mozgásban a gazdaságot”?
Hagyhatja-e a kormány kifosztani saját állampolgárait?
Az ismertetett terveket nem tudjuk támogatni. Várjuk az igazi segítséget, mely nélkül elveszünk!
Budapest, 2011.06.04.
A Hiteles Mozgalom alapítói és támogatói
„A lakáshitelezés a gazdasági fejlődés egyik motorja,
amely a gazdaság alaptevékenységét tartja mozgásban”
Dr. Szász Károly a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke
