Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.04.14

Két magyar devizahiteles beadványt, petíciót tárgyaltak meg Brüsszelben

peti---kep-01.png

Egymástól függetlenül a két legismertebb magyar devizahites harcos fordult az Európai Unióhoz:

 

KÁSLER ÁRPÁD

 

és

 

LÁZÁR DÉNES

 

Ha van olyan, aki egyikük devizahiteles, fogyasztóvédelmi munkásságát sem ismeri, annak ajánlom, hogy pár órát töltsön a szükséges ismeretek megszerzésével a neten.

 

Most kedden, április 12.-én volt Brüsszelben a két előterjesztő meghallgatása és a benyújtott petíciók vitája. Ha erről az eseményről nem láttál a TV-ben, a hírportálokon, az újságokban beszámolót, az csupán a Te hibád lehet. Nem voltál bizonyára elég alapos.

 

A vita vágatlan változata Kásler Árpádnak köszönhető:

 

 

 

 

Mindkét előterjesztő kapott 5-5 percet ismertetni a petíciójuk lényegét. Most az én egyedi értelmezésem, saját egyedi összefoglalóm következik.

 

Kásler Árpád 1:30-tól

10.000 fő aláírásával nyújtotta be a petíciót és 2,5 év alatt semmi sem történt. Ez idő alatt a végrehajtások, árverezések, kilakoltatások zavartalanul folytak, úgy, hogy jogalap nélkül mondták fel a kölcsönszerződésket, melyek a végrehajtások megalapozója. Sajnos már 11. éve fosztják ki a magyar családokat a bankok. A tisztességtelen banki tevékenységeket nem az állami felügyeleti és fogyasztóvédelmi szervezetek, hanem a civilek tárták fel. Uniós jogszabály szerint tisztességtelen szerződési feltétel nem vezethet jogszerű szerződés felmondáshoz. Fogyasztó ellenes volt és a bankoknak kedvezett az a kormány által erőltetett törvényi megoldás, hogy MNB árfolyamot helyzetek a tisztességtelen vételi és eladási devizaárfolyam helyébe. Ha nincs ez a behelyettesítés, akkor minden devizahitel semmis, érvénytelen Magyarországon. Az MNB árfolyam 60-70% többlet terhet jelentett az érintett fogyasztóknak ahhoz képest, hogy a szerződés teljesen semmis. Az uniós jog szerint nem lehet tisztességtelen szerződés esetén a károsultat többlet teherrel súlytani. Több százezer magyar család érintett.

 

Lázár Dénes 6:50-től

1996-tól kimondja a magyar jog, hogy a banki kölcsönszerződés megszűnik, ha az tisztességtelen feltételt tartalmaz. A magyar bíróságok több tízezer per után sem hajlandóak alkalmazni ezt a szabályt. Amennyiben a bíróságok nem védik meg a fogyasztókat, a bankok nyugodtan alkalmazhatnak tisztességtelen feltételeket, végezhetnek tisztességtelen tevékenységet. Amennyiben a bíróságok nem végzik el a munkájukat, kialakulhat egy auriter, önkény állam felépítés. Ez a folyamat zajlik évek óta Magyarországon. Mindezt nevezhetjük, az oly sokat emlegetett jogállamiság kérdésének.

 

Európai Bizottság jogi osztály elnöke 9:40-től

Az Európai Bizottság tudatában van devizahiteles problémáknak. Nagyon aggódnak a családok megnövekedett terhei miatt több érintett európai ország tekintetében. Magyarországon a 2014 óta bekövetkezett folyamatokat tekintik át. Figyelik, hogy az Európai Bíróság milyen álláspontot képvisel, milyen döntéseket hoz. A tolmács közli, hogy nem hallja jól a jogi osztály képviselőjének a hangját.

(Egyértelmű számomra, hogy fogalma sincs arról, hogy mi a károsult fogyasztók felvetése. Én úgy látom, hatalmas az európai magyar parlamenti képviselők felelőssége ezen a téren.  Első sorban ők tudják közvetlenül és hitelesen tájékoztatni az uniós szerveteket).

 

Képviselő 17:40

Ébernek kell lennie a hatóságoknak, hogy a fogyasztók megfelelő védelmet kaphassanak. Az illetékes hatóságoknak kell a jogszabálysértéseket felderíteniük. Az Európai Bizottságnak többet kell tennie.

 

Képviselő 19:50

Bizonytalan a helyzet. Családok elveszítik az otthonukat. Jelen petíciós eljárásokat fel kell gyorsítani. Egyértelmű jogsérelemről van szó, az Európai Bizottságnak keményen fel kell lépnie.

 

Néppárt tagja 23:10

Bulgáriában is rengeteg per van folyamatban. Olyan devizában kell visszafizetni a kölcsönt, amit az adós nem kért. A kamatszámítás sem volt megfelelően leírva a szerződésekben. Tisztességtelen szerződési feltételek szerepeltek a szerződésekben, az adósokat nem tájékoztatták megfelelően. Az Európai Bíróság ítéletei nem kerülnek végrehajtásra a nemzeti bíróságok gyakorlatában. Az „átváltás kockázata” nem megoldott probléma. (Mit érthet ez alatt???).

 

Angelo 27:20

Javasolja, hogy vonják be a gazdasági szakbizottságot (IMCO) is jelen eljárásba.

Az IMCO bizottság az egységes piacra, köztük a digitális egységes piacra, a vámokra és a fogyasztóvédelemre vonatkozó uniós szabályok jogalkotói felügyeletéért és ellenőrzéséért felelős.

https://www.europarl.europa.eu/committees/hu/imco/about

 

 

Kósa Ádám 29:00

A szocialista Gyurcsány kormány a felelős. Az Orbán kormány megfelelő lépéseket hozott. A meghozott kormányzati lépéseket az Európai Uniós Bírósága alapvetően az uniós joggal összeegyeztethetőnek ítélte meg. Azonban vannak még vitatott részkérdések. A Duna ügyben a magyar fél konstruktív párbeszédet folytat. Mindkét petíció nagyon fontos, rámutat arra, hogy nagyon sok család életét befolyásolja ez a kérdés. Várja a nyitott kérdésekben az Európai Unió Bíróságának a döntését és ezt követően az Európai Bizottság állásfoglalását.

 

Kásler Árpád reagálás 2 percben

Fel van háborodva, hogy elkerülik a peticó első kérdését: jogellenesen mondták fel a szerződéseket. Nem érti, hogy a két peticiót miért vonták össze? Azonnal le kell állítani a végrehajtásokat! Utána lehet nyugodtan évekig tárgyalgatni a petíciókat. Teljes mellébeszélés van! A felelősség azon politikusokon van, akik tűrik azt, ami folyik évek óta. Nem kell azt megvárni, amig a magyarok a kifosztókat halomra fogják ölni.

 

Lázár Dénes reagálás 2 percben

Négy pontot sorol fel. (A fordítás több helyen kissé zavaros számomra…) Vizsgálni kell, hogy a DH törvények visszamenőleges hatással bírnak-e? Vizsgálni kell a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló 2005-ös irányelv hatását is, a 1993-as tisztességtelen szerződési pontoktól szóló irányelv mellett. Meg kell vizsgálni, a bankok Magyarországon hogyan jártak el? Kásler úr elmondta, hogy a magyar bíróságok és hatóságok sértették meg az ő fogyasztói, állampolgári jogait. Ez beletartozik a jogállamisági vizsgálatba. Az uniónak meg kell változtatni a magyar bírák, ügyészek magatartását, mert nem felel meg a jogállamisági feltételeknek.

 

peti---kep-02.png

 

Arról, hogy mi történt a fenti vitát követően, nincs még információm.

 

Tájékozódj a különféla médiában, kérdezd meg a nép által megválasztott  parlamenti vagy uniós képviselődet. egészen biztosan teljeskörű és korrekt felvilágosítást fogsz kapni.