Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A válság miatt gyengült a forint?

2019.06.28

a-valsag-miatt---kep-01.png

Gondoltál már arra, hogy végül is mitől változik egy deviza árfolyama erre, vagy arra? Erősödik vagy gyengül?

 

Valóban a válság az oka, hogy a CHF árfolyama 150-es szintről közel a duplájára nőtt?

 

Tényleg, van még válság?

 

Ha már nincs válság, akkor miért nem 150 forint újra egy CHF?

 

Olvasd a parlamenti vitát!

 

Az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésének 1. ülésnapja, 2019. június 17-én, hétfő

 

 

ELNÖK: Mesterházy Attila képviselő úr, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a Magyar Nemzeti Bank elnökének: „A válság miatt gyengült a forint?” címmel.

 

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ilyen parázs vita után egy másik témát szeretnék az önök figyelmébe ajánlani, ez pedig a devizahitelesek problémái. Alelnök úrral, elnök úrral többször vitatkoztam már ebben a kérdésben. Önöknek makacsul az volt az álláspontjuk, hogy megoldották ezt a problémát, és nincs Magyarországon devizahitelezéssel kapcsolatos gond, miközben azért ezt több tízezer, akár több százezer magyar család tudja cáfolni akár napjainkban is. Teljesen világos, hogy a korábbi időszakban ez a probléma azért állt elő, mert az árfolyam elszállt, és ezt a hiteltörlesztő részletet nem tudták törleszteni az adósok, ami az elszállt árfolyam miatt kirovásra került a bankok által. Még valamikor nem is olyan rég maga a miniszterelnök is azt mondta ebben a Házban, hogy ezt az árfolyamkockázatot áthárították a bankok a fogyasztókra, a lakosságra, és arról ön is beszélt, alelnök úr, hogy a bankok nem megfelelően tájékoztatták a devizahiteleseket a kockázatokról, amit az árfolyam jelent.

Korábban olyan véleményeket is hallottunk, hogy ez az árfolyam a gazdasági válság miatt szállt el. Sőt, önök egy titkos elemzésben, határozatban azt is leírták, hogy igazából nem lehet előre látni azt, hogy az árfolyam milyen irányban fog változni, s a bankok erre hivatkozva egyébként a pereknél használják is az önök állásfoglalását. Éppen ezért azt kérdezném alelnök úrtól, hogy ha már nincsen gazdasági válság, akkor vajon miért nem állt vissza, miért nem ment vissza a forint, miért nem erősödött a forint a korábbi szintre, és miért nem tett meg mindent a jegybank annak érdekében, hogy ez a forinterősödés előálljon, hiszen így nagyon sok, több százezer magyar családnak a helyzete válna könnyebbé Magyarországon. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

 

NAGY MÁRTON ISTVÁN, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Évről évre megkapjuk ezt a kérdést, és úgy látszik, hogy egy ilyen végtelenbe nyúló vitává fajul, hogy az árfolyam miért annyi, amennyi. Most is el tudom mondani, amit az elmúlt években többször elmondtunk, hogy a Magyar Nemzeti Banknak nincs árfolyamcélja, az árfolyam alakulása közvetve alapvetően az inflációra gyakorolt hatáson keresztül befolyásolja a jegybank helyzetértékelését, mely tekintetében a monetáris tanács hatályos közleménye az irányadó. Azért annyit elmondanék, ahogy ön is elmondta, hogy igen, a devizahitelezés esetén az árfolyam egy nagyon fontos tényező volt. Azonban ugyanakkor ma már nem kell figyelnünk annyira az árfolyamot, hiszen az árfolyam minden rezdülése önöknek még mindig gyöngyöző homlokokat okoz, miközben nincsen devizahitelezés. 2014-2015 óta a devizahitelek átváltásra kerültek a kormány és az MNB jóvoltából. Tehát nem tudom, hogy ön miért aggódik, amikor, még egyszer, jelen pillanatban nincs meglévő és nincs új devizahitel sem a bankrendszerben.

Az pedig, hogy az árfolyam miért ott van, ahol, az, még egyszer, a piaci folyamatok függvénye. Ha ön meg tudja mondani, hogy hol lesz, akkor ön boldog ember; én azt gondolom, erre ne vállalkozzon senki. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Nekem úgy tűnik, hogy Magyarországon egy embertől várják, hogy megmondja, hogy hol lesz az árfolyam, ez az adós, tehát rajtuk kívül senkinek nem kellett tudnia, hogy merre fog ez az árfolyam elindulni. És azt is hallom, hogy nem tudja, hogy miért aggódom. Hát, azokért a családokért aggódom, akik még ma is perlik ezeket a hitelszerződéseket. Ez több mint százezer pert jelent ma Magyarországon, és ha nem lenne ilyen hatalmas árfolyamkülönbség, akkor valószínűleg ezekre a perekre se lenne szükség. Tehát, ha alelnök úr nem érti, hogy miért érdekel bennünket valóban érvről évre ez a kérdés, azért érdekel bennünket, mert sok magyar család szenved még mindig ettől a konstrukciótól. Ebből kifolyólag ameddig ez a konstrukció ilyen problémát okoz a magyar társadalomban  márpedig okoz , addig minket érdekelni fog ez a téma akkor is, ha önök lerázzák ezt magukról, mint kutya a vizet. Higgyék el, hogy azok a magyar családok, akik nézik az árfolyamot  mert sokan nézik Magyarországon még mindig az árfolyamot , nekik igenis gyöngyözik a homlokuk, és tudja, jó lenne, ha magának is gyöngyözne a homloka, sokkal többre mennénk vele, mert akkor hátha ez inspirálná önt arra, hogy valamit tegyenek a magyar családok érdekében, és ne mindig csak a bankok érdekét védjék.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

 

NAGY MÁRTON ISTVÁN, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke: Köszönöm szépen. Egy évvel ezelőtt is elmondtam, amit most el fogok mondani. Ön összekeveri azt, hogy a devizaárfolyam hová ment vagy hová megy, azzal, hogy ez az árfolyamkockázat az ügyfeleknek megfelelően el volt-e magyarázva vagy nem. Ez két különböző dolog. Ne keverje össze, kérem! Ez két különböző dolog. Az, hogy el volt magyarázva vagy nem, az egyedi perek kérdése, az pedig, hogy hová ment, innentől kezdve nem érdekes. Még egyszer: a devizahitelezés eltűnt. Ahelyett, hogy azt feszegetné, hogy Magyarországon miért van két számjegyű bérnövekedés, vagy azok az emberek miért keresnek egyre több jövedelmet, miért van Magyarországon a háztartásoknak száz százaléknál nagyobb GDP-arányos vagyona akár pénzügyi, akár lakásvagyonban és miért van nagyon kevés bajba jutott háztartás, amely fennmaradt. Mert ma már nincsen, és aki az eszközkezelőben van, az is a kormány jóvoltából visszavásárolhatja a lakását. (Mesterházy Attila közbeszól.) Miért nem ezekre kérdez rá? Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

 

A 42. oldalon:

https://www.parlament.hu/documents/10181/1569934/ny190617.pdf/6f27db5f-bc8b-35a4-c60d-7ee8e1041a8d

 

 

A Kúria szerint minden adósnak saját magától kellett volna tudnia, hogy:

 

„Az infláció jelenségével viszont az átlagos fogyasztó is tisztában volt, tehát annyit mindenképpen fel kellett ismernie, hogy a devizaalapúságból következően, valamint a forint és a svájci frank inflációjának különbségéből adódóan az árfolyamok elcsúszhatnak.”

https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/konz_testulet/deviza_megoldasi_javaslatok3.0.pdf