Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.10.08

0493/2021 sz. petíció – válasz a felvetésre

valasz....---kep-01.png

 

 

Tisztelt Dolors Montserrat elnök asszony!

 

 

Tárgy: 0493/2021 számú petíció

 

Köszönöm a kedvező hírt tartalmazó, 2021.09.03.-i levelét:

„Örömmel tájékoztatom, hogy a Petíciós Bizottság megvizsgálta az Ön által benyújtott petíciót, és azt elfogadhatónak nyilvánította, mivel az Ön által felvetett kérdés az Európai Unió tevékenységi körébe tartozik”

 

Ön két folyamatban lévő magyar devizahiteles petícióra is felhívta a figyelmemet:

„…felkértem az Európai Bizottságot, hogy végezzen előzetes vizsgálatot az ügyben.

Mivel az Európai Bizottság egy korábbi, hasonló petícióval kapcsolatban már kinyilvánította

álláspontját”

 

Valóban jogosan merül fel a kérdés, hogy az én petíciómban ismertetett jelenségeket vizsgálta-e már valamelyik uniós testület?

 

Az „A. K. magyar állampolgár által benyújtott 0928/2018. számú, 10 000 aláírást tartalmazó petíció a magyarországi devizahitelek állítólagos tisztességtelen szerződési feltételeiről” tárgyú petícióval kapcsolatban született Közlemény (2019.05.21.) az alábbi megállapításokat tartalmazza:

„A … megkötött kölcsönszerződésekre … alkalmazni kell a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvet (megj: ez a 93/13/EGK irányelv (1993. április 5.)).”

„A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelvben meghatározottak szerint előfordulhat továbbá, hogy a pénzügyi szolgáltató kihagyott az átlagfogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges jelentős információkat.”

„A nemzeti bíróságok és végrehajtó hatóságok feladata annak értékelése, hogy az egyes ügyek konkrét tényállása alapján a kereskedő megsértette-e a vonatkozó fogyasztóvédelmi jogszabályokat.”

 

A következtetés:

„A Bíróság úgy határozott, hogy ellentétesek a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló

irányelvvel a devizahitelekre vonatkozó 2014. évi magyar törvények azon rendelkezései,

amelyek kizárják az árfolyamkockázattal kapcsolatban tisztességtelen feltételt tartalmazó

devizaalapú kölcsönszerződések visszaható hatályú megszüntetését. A Bíróság szerint

lehetőséget kell adni a szerződés megszüntetésére abban az esetben, ha az a tisztességtelen

feltétel nélkül nem teljesíthető.”

 

A 0493/2021 számú petíciómban pont erről van szó. A kihagyott információk vizsgálatáról és arról, hogy ezt a vizsgálatot a magyar bíróság nem tudja elvégezni, mivel a Kúria átgondolatlanul hozott jogegységi határozata lehetetlenné teszi. A bíróság nem tud konkrét tényállások alapján tisztességes bírói eljárást folytatni Magyarországon. A Kúria által kidolgozott „kegyelemdöfés” pedig a szerződés megszűnése esetén olyan elszámolást ajánl az eljáró bíróságnak, mely egyáltalán nem érdeke a fogyasztónak.

 

A „0928/2018. számú petíció a magyarországi devizahitelek állítólagos tisztességtelen szerződési feltételeiről” tárgyú petícióval kapcsolatban a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság elnöke írt levelet (2020. szeptember 17.) a Petíciós Bizottság elnökének. Ez tartalmazza:

„Az EUB azonban aggályainak adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a magyar „DH2 törvény” egy konkrét eljárási rendelkezése összeegyeztethető-e a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvvel. A Bizottság jelenleg elemzi a magyarországi helyzetet, és további tájékozódás céljából EU Pilot eljárás keretében megkeresést küldött Magyarországnak. A rendelkezésünkre bocsátott információk szerint azonban ezt az eljárást a 93/13/EGK irányelv jelzáloghitel-megállapodásokra történő alkalmazásával kapcsolatos számos előzetes döntés miatt felfüggesztették.”

 

Szeretnék érdeklődni az említett „EU Pilot eljárásról”.  Érkezett-e a megkeresésre válasz a magyar kormány részéről? Megkerestek-e devizahiteles ügyekben eljáró magyar ügyvédi irodákat? Felvették-e a kapcsolatot devizahiteles érdekvédő civilekkel? Milyen fázisban van ez az „EU Pilot eljárás”? Mikor várható az eljárás lezárása?

 

Köszönöm a Petíciós Bizottság 2021. április 13.-i meghallgatás felvételét:

https://multimedia.europarl.europa.eu/en/committee-on-petitions_20210413-0900-COMMITTEE-PETI_vd

 

Kásler Árpád álláspontjából szeretném kiemelni:

„Jogalap nélkül mondták fel ezeket a kölcsönszerződéseket egyoldalúan a pénzintézetek...”

„Tisztességtelen tételeket számoltak fel ezek a pénzintézetek éveken keresztül. Tisztességtelen tételekre nem lehet tisztességes szerződés felmondást érvényben tartani.”

„A magyar Parlament… a devizahiteles törvényekben … az időközben bekövetkezett szerződés felmondásokat nem hatálytalanította.”

„A kereskedelmi árrés kiesésével kiesett az árfolyam adósokra való hárításának a lehetősége a pénzintézetek számára…”

 

Mint tudjuk, mindenki számára automatikusan a kiesett (pénzintézet által alkalmazott vételi- eladási) árfolyam helyett az MNB árfolyamát „írták bele a szerződésbe”. És így számolták újra az összes szerződést MNB árfolyammal. Ha nincs árfolyam, a szerződés teljes egészében semmis.

 

Engedje meg, hogy a saját példámmal mutassam be, hogy mindez mit jelent. 2007 tavaszán CHF elszámolással 17 millió forint kölcsönt kaptam.  A kölcsön részleteit nem tudtuk fizetni, a bank felmondta a szerződést 2014-ben. Az újraszámolás során az ügyleti kamatlábat változatlanul hagyták végig 4,10%-on, majd 2015 tavaszán átszámolták forintra, a bank követelése így 30 millió forint lett.

Amennyiben hagyják, hogy a szerződés teljesen semmis legyen, akkor a bank követelése 16 millió forint lett volna (a magyar jegybanki alapkamattal számolva a bank „kamatát” – tehát a bank nem csak a kölcsön adott tőkét kapta volna vissza ez esetben sem).

 

A különbség hatalmas! 14 millió forint csupán egy szerződés esetén.

 

Miért hoztak ilyen törvényt? - teheti fel Ön jogosan a kérdést. A válasz egyszerű: a magyar kormány kizárólag csak a bankok lobbi szervezetével, a Magyar Bankszövetséggel egyeztetett a terveiről. A banki károsultakat, a fogyasztókat egyetlen egy alkalommal sem kérdezték meg. Volt a magyar Parlamentben egy Fogyasztóvédelmi bizottság, itt gyakran (ha épp kaptak meghívót) elmondhatták a devizahiteles civilek az álláspontjaikat, azonban megszüntették az egész bizottságot. Azóta nincs olyan parlamenti bizottság, melyen fogyasztók kifejthetnék az álláspontjaikat.  Az állami pénzügyi fogyasztóvédelmi hatóságok pedig teljesen passzívak voltak, nem képviselték a fogyasztók érdekeit.

 

Az MNB 2015. évi Fogyasztóvédelmi jelentése tartalmazza az elszámolás és forintosítás főbb adatait. Megdöbbentő, hogy „230 348 követelés tényleges elszámolását a követeléskezelők végzik el a fogyasztók kérésére.” Ez a szám azt jelenti, hogy több mint 230 ezer olyan devizahitel szerződés volt, melyet a bankok felmondtak és a követelést eladták. Ezek mind-mind hasonlóan jártak hozzám, mivel nem hagyta a törvényhozás, hogy a szerződés semmis maradjon. A károsult fogyasztók akarata ellenére az MNB árfolyam beillesztésével a szerződéseket „meggyógyították”.

 

A mi szerződésünket azonban a bank nem adta el követeléskezelőnek, így mi egy óriási csoporthoz, 2,1 millió szerződéshez tartoztunk: „Az elszámolás közel 2,1 millió kölcsön- és lízingszerződést (1,9 millió élő, megszűnt vagy felmondott és 0,2 millió hitelezői nyilvántartásból kivezetett követelést) érintett…”

 

A közel 10 milliós Magyarországon a bankok nagyjából 2,3 millió deviza elszámolású fogyasztói kölcsönszerződést kötöttek! Kivétel nélkül megtévesztés által, mivel elhallgatták a devizahitel alapvető tulajdonságait. Ebben a hatalmas számban nincsenek benne az egyéni vállalkozók, kft-k, bt-k devizahitelei, az önkormányzatok és az egyházak deviza elszámolású kölcsönei.

 

Azon szerződések száma, ahol ténylegesen devizát kaptak az adósok, csupán 12 ezer volt. 2,3 millió szerződés esetében a fogyasztók forintot kaptak, a devizának csupán a számolásban volt szerepe.

 

Arra is választ kapunk, hogy milyen mértékben csapták be a bankok az árfolyamréssel és a tisztességtelen kamatemelésekkel a fogyasztókat: „Az intézmények összességében közel 734 milliárd forint korábban tisztességtelenül felszámított összeget térítettek vissza a fogyasztók részére.”

 

Ennek a 734 milliárd forintnak a többszöröse az a kár, amit a fogyasztók azért szenvedtek el, mert a bankok az árfolyamkockázat ismertetés során megtévesztették családok millióit.

 

Lázár Dénes hozzászólásából egy gondolatot emelek ki:

„Magyarországon a jogállamiság fenyegetve van, mert a bíróságok nem képesek jogorvoslattal élni. A bankok szabadon alkalmazhattak tisztességtelen feltételeket évtizedeken át, mert a magyar bíróságok nem védik meg a magyar ügyfeleket a tisztességtelen eljárással szemben.”

 

Örömmel hallgattam, hogy a bizottság tagjai milyen erőteljesen kiállnak a fogyasztók mellett!

Stelios Kympouropoulos:

„A tisztességtelen feltételek nem összeegyeztethetőek az európai szabályokkal, itt arról van szó, hogy a fogyasztók gazdasági érdekei is sérülnek. Biztosítani kell azt, hogy hatékonyan le tudjunk számolni az ilyenfajta gyakorlatokkal és nagyon ébernek kell lennie a hatóságoknak, hogy a fogyasztók megfelelő védelmet kaphassanak.”

„A szabálysértéseket az illetékes hatóságoknak kell felderíteniük”

„Az Európai Bizottságnak többet kell tennie”

Alex Agius Saliba:

Visszaéltek a helyzetükkel, majd „a bankok mondták fel a szerződéseket és igazából aláásták a magántulajdonhoz való jogot Magyarországon”

„Már történt fellépés a magyar kormány ellen, és mégis továbbra is bizonytalan a helyzet.”

 „A magyar állampolgárok elvesztenek mindent, a házukat és ezt a helyzetet nem orvosolta Magyarország. Ez miatt fel kell lépni…. Fel kell gyorsítani ezt a petíciós eljárást”

„Az Európai Bizottságnak kemény kézzel kell fellépnie. Egyértelmű jogsérelemről van szó a szerződéses feltételek esetében.”

„Olyan helyzetről van szó, mely már évek óta tart…. A magyar állampolgárok elvesztették lakásukat, ezért valamit tenni kell. Meg kell szüntetni ezt, nem szabad ezt továbbra megengedni.”

 

Sajnos ezen a meghallgatáson Kósa Ádám képviselő úr nem adott teljesen korrekt tájékoztatást Önnek és a bizottságnak a magyar devizahiteles helyzetről. Bízom benne, hogy a bizottság törekedni fog arra, hogy magyar ellenzéki képviselők is kifejthessék álláspontjukat és talán nekem is lehetőségem lesz pontosítani Kósa úr állításait egy meghallgatás alkalmával.

 

Sem Kásler Árpád, sem Lázár Dénes petíciója nem tartalmaz olyan elemeket, olyan konkrét állításokat, megfogalmazott kezdeményezéseket, mint amilyenek az én petícióimban szerepelnek. Így nem adhatott választ a felvetett kérdéseimre, felvetéseimre az Ön által hivatkozott Európai Bizottsági válasz.

 

Nagy figyelemmel követtem végig a Sanchez Boyero Rafael 0231/2019 számú ügyében is a hozzászólásokat. Pénzügyi csalásról van szó ebben a spanyol történetben is, igaz itt nem hitelfelvevőket csaptak be, hanem megtakarítással rendelkező egyszerű állampolgárokat.

 

Amiket elmondtak a bizottság tagjai a spanyol történet kapcsán, azt mind elmondhatták volna a magyar devizahitelezés kapcsán is. Néhány példa:

 

Jordi Canas:

„Ezek az emberek tudták, hogy átverik őket? Nem, nem tudták... A hatóságok nem vizsgálták meg pontosan, hogy mi történik, mi zajlik. Az emberek pénzét vették el úgy, hogy a jogaik utólag nem voltak biztosítva.”

„A hatóságoknak kötelességük lett volna felügyelni az egész folyamatot, azonban ezt elmulasztották... A hatóságok képtelenek voltak eleget tenni a kötelességüknek.”

„Az emberek nem pénzügyi szakemberek, ők bíznak a hatóságokban. Az állampolgárok számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy megfelelő választ kapjanak a hatóságoktól abban az esetben, ha valami történik. Egyfajta védelemre van szükség. Morálisan és etikai szempontból is a hatóságoknak védeniük kell az állampolgárokat.”

Herman Tertsch:

„Ez a csalás azért valósulhatott meg, mert a kormány a kötelességei ellenére nem védte meg a fogyasztókat. A kormány egyáltalán nem foglalkozott kellő mélységben ezzel az üggyel…”

„Az állampolgárok alapvető jogai sérültek.”

„Úgy tűnik, a fogyasztóvédelem nem működik”

„Az Európai Parlamentnek felelőssége van a spanyol állampolgárok felé ebben az ügyben”

 

Ez a spanyol ügy már több mint 15 éve húzódik. A magyar devizahiteles ügy 20 éve, 2001-ben kezdődött. Mindannyian szeretnénk már végleg lezárni az életünknek azt a rendkívül keserves szakaszát. Ehhez azonban az szükséges, hogy tisztességes bírósági eljárásban részesüljünk és sokat segítene, ha a magyar hatóságok a bankok helyett a fogyasztók védelmét látnák el.

 

Jakus Mariann már 2010-ben a Petíciós Bizottsághoz fordult. Sajnos érdemben nem foglalkoztak a panaszával. Kerékgyártó Katalin 2016-ban szintén nem járt sikerrel a Petíciós Bizottságnál.

 

Meggyőződésem, hogy ha az Európai Parlament és az Európai Bizottság komolyan vette volna a magyar devizahitelesek beadványait, akkor nyomást tudtak volna gyakorolni a Magyar Kormányra, és támogatást tudtak volna adni a bíróságoknak, hogy bátran használják az uniós és magyar fogyasztóvédelmi jogszabályokat.

 

Arra számítok, hogy felgyorsulnak mindhárom magyar devizahiteles petíció kapcsán a munkák a bevont parlamenti bizottságokban és az Európai Bizottságban.

 

Kérem Önt, támogassa kezdeményezéseinket.

 

Tisztelettel:

 

Szabó József

 

Budapest, 2021. október 8.

 

------------------- a spanyol csalásról ezt találtam itthon ----------------------

 

2007. február. 05. 10:15 2007. február. 05. 10:16 

Vége a spanyolországi bélyegláznak

 

Újabb tíz emberrel szemben nyújtottak be vádiratot a spanyol közvéleményt a mi Baumag-ügyünkhöz hasonlóan felkavaró bélyegcsalási ügyben, amelynek többszázezer kisbefektető esett áldozatául.

 

A nyomozás két bélyegforgalmazó vállalat, az Afinsa és a Forum Filatelico ügyében folyik, a vezetőség által elkövetett 3,5 milliárd eurós feltételezett befektetési csalás miatt. Eddig a két cég kilenc vezetője ellen emeltek vádat csalás, adócsalás, pénzmosás és sikkasztás gyanúja miatt. A vállalatok ellen csődeljárás kezdődött.

A két cégről azt állítják, hogy piramisjáték jellegű csalást hajtottak végre, amelynek során 10 százalékos bevételt ígértek a ritka bélyegekbe fektető magánszemélyeknek. Valójában képtelenek voltak az ígért hasznot biztosítani, így folyamatosan egyre több befektetőre volt szükségük, hogy a követeléseket az újabb tőkéből elégítsék ki.

A kisbefektetők részben túl magas árat fizettek a (túlértékelt) bélyegekért, részben pedig soha nem is látták a bélyegeket.

Az eddigi nyomozás során összegyűjtött adatok szerint 2000-2002-ben az Afinsa 57,8 millió euró értékben vásárolt bélyegeket, amelyeket 723,5 millió euróért adott el.

https://hvg.hu/vilag/20070205_belyeglaz