Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2022.09.16

(pont fordítva) - Kiegészítés az Igazságügyi Bizottságnak

forditva---kep.png

 

 

 

Tisztelt Vejkey Imre elnök úr!                                                                                      

                 Tisztelt Igazságügyi Bizottság!

 

 

A korábbi jelzéseimet, észrevételeimet, kezdeményezéseimet szeretném kiegészíteni.

 

Most ismertem meg a Kúria 3 hónappal korábban hozott döntését (csatolom).

Az ügy száma: Gfv.VI.30.050/2022/5.

A tanács tagjai: Dr. Simonné dr. Gombos Katalin a tanács elnöke, Dr. Osztovits András előadó bíró, Dr. Farkas Attila bíró

Budapest, 2022. június 7. 

 

A Kúria közbenső ítélete a „felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállásban”, mint tényt megállapítja (2. oldal teteje /1/ pont):

„A hitelt folyósító alperes a hitelt forintban bocsájtja rendelkezésre…”

 "Deviza alapú hitel esetében az alperes a folyósított devizahitel összegét átszámítja forintra..."

 

Ez utóbbi egy teljesen valótlan megállapítás a Kúriától! A kereskedelmi bankok, miként az ebben a perben alperes UniCredit Hungary Bank Zrt., nem bocsátottak deviza összeget az adós rendelkezésére, így azt nem kellett (és nem is lehetett) átszámítani forintra. A számítás pontosan fordítva történt: a folyósított, a rendelkezésre bocsátott forint összeget számítja át a bank deviza értékre (ez a bank deviza követelése).

 

Később a Kúria szintén tényként állapítja meg (2. oldal teteje, pár sorral lejjebb /1/ pont):

"...a törlesztéskor pedig a forintban befizetett összeget az alperes magánszemélyekre vonatkozó deviza eladási árfolyamán számítja át devizára"

 

Ez szintén teljesen valótlan megállapítás a Kúriától! A számítás pontosan fordítva történik. Az imént ismertetett módon kiszámolt deviza követelésből számolja ki a bank a deviza törlesztő részletet, majd ezt számolja át forintösszegre. Az adós forint folyószámlájáról pedig ezt az összeget leemelik a törlesztés napján.

 

A Kúria a fentieket megismétli a „Kúria döntése és jogi indokai” részben (5. oldal alja, /19/ pont):

„a bank a folyósított devizahitel összegét átszámítja forintra, a hitelt forintban bocsátja rendelkezésre, de a tartozást devizában tartja nyilván, a hitel visszafizetése is forintban történik”

 

Miért van mindennek jelentősége?

 

A jelenlegi és a szerződéskötés során hatályos törvény alapján (csatolom az ide vonatkozó részeket) az adósnak a rendelkezésre bocsátott pénzösszeget kell kamatostól visszafizetni. Amennyiben a bank forint összeget bocsátott az adós rendelkezésére, úgy a jogszabály alapján csak ennek az összegnek a visszafizetését követelheti a bank a szerződésben rögzített kamatokkal növelten.

 

Arra is szeretném felhívni a Tisztelt Bizottság figyelmét, hogy a „de a tartozást devizában tartja nyilván” kifejezéssel is súlyos probléma van. Szerződéskötés során jogosultságok és kötelezettségek keletkeznek. A tartozás azt jelenti, hogy ha valaki a kötelezettségének nem tesz eleget. A jogosult ebben az esetben pl. behajtóhoz fordulhat (a későbbiekben sor kerülhet végrehajtásra is – szerződés felmondás és az így létrejött tartozás adós általi elismerése esetén). A helyes kifejezés az, hogy a bank a saját követelését „tartja devizában nyilván”. Ezt viszont csak abban az esetben teheti meg az ismertetett jogszabályok alapján a bank, ha deviza összeget bocsátott az adós rendelkezésére.

 

Azért, hogy a szerződés megfeleljen a törvényi előírásoknak, a Kúria egyértelműen valótlanságot állított azzal, hogy tényként kimondta, hogy a bank „folyósított devizahitel összeget” az adós számára, vagyis devizaösszeget bocsátott az adós rendelkezésére.

 

Jogosan merülhet fel Önökben a kérdés: miért nem a Kúriát keresem meg az észrevételeimmel?

 

Számos esetben megtettem már. Pár napja azt a választ kaptam (csatolom) a Kúria Elnökhelyettesétől, hogy „azonos tárgyú újabb levelére a válaszadást mellőzni fogom”. Így semmi értelme újra a Kúriához fordulnom, és ismételten jeleznem, hogy valótlanságot állítanak devizahiteles ügyben.

 

Nagyon bízom benne, hogy a hamarosan induló őszi ülésszak elején lehetőséget biztosítanak nekem arra, hogy személyesen vázoljam fel a jelenlegi devizahiteles helyzetet és ekkor lehetőségem lesz válaszolni a Bizottság tagjainak a kérdésére.

 

Tisztelettel:

 

Szabó József

Arany Liliom Alapítvány kuratóriumi tag

Hiteles Mozgalom munkaszervezet ügyvezető

 

 

--------- csatolmány 1. ---------

 

A pénzintézeti pénzkölcsön meghatározása a Hpt.-ben

 

 

2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

3. Értelmező rendelkezések

 

6. § (1) E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában

40. hitel és pénzkölcsön nyújtása:

a) hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelező kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére vagy egyéb hitelművelet végzésére,

b) pénzkölcsönnyújtás:

ba) a hitelező és az adós között létesített hitel- vagy kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni,

 

 

 

 

1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

2. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez

Értelmező rendelkezések

I. Pénzügyi szolgáltatások

 

10. Pénzkölcsön nyújtása:

a) a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni;

 

 

A devizahitelezés tapasztalatai már ismertek voltak, amikor teljesen új hitelintézeti törvényt (Hpt.) hoztak (kihirdetve 2013. december 23.). A „pénzkölcsön nyújtása”, a bankkölcsön meghatározása semmit sem változott. Viszont a definíció már nem mellékletben szerepel, mint a régi Hpt.-ben, hanem a törvény elején a 6. §-ban. A jogalkotók nem tartották szükségesnek megváltoztatni a korábbi szabályzást, viszont jelentőségét növelték, hogy mellékletből behelyezték a törvény §-ai közé.

 

 

--------- csatolmány 2. ---------

 

 

A Kúria ítélete számotokra itt érhető el:

 

https://hitelsikerek.hu/kuria-unicredit-bank-ervenytelen-szerzodes-gfv-vi-30-050-2022-5-dr-olsavszky-peter/

 

 

--------- csatolmány 3. ---------

 

A Kúria válasza számotokra itt érhető el:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/a-kuria-valasza---2022.08.29.html

 

 

---------                      az előző...                 ---------

 

 

2022.09.09.

 

Tisztelt Vejkey Imre elnök úr!                                                                                      

                 Tisztelt Igazságügyi Bizottság!

 

 

Nagyon nagy társadalmi jelentőségű problémával, a devizahitelezés jelenlegi állapotának ismertetésével és egyben megoldási javaslattal fordultam még január 30.-án Önökhöz.

https://mek.oszk.hu/22700/22795/

 

Azóta hiába érdeklődtem írásban és telefonon is Önöknél, nem sikerült elérnem, hogy foglalkozzanak ezzel a hatalmas probléma halmazzal.

 

Most olyan jogi kérdésben született döntés, melyre az év elején nem tértem ki. Az Európai Unió Bíróságának (EUB) tegnapi döntése alapján egyértelmű, hogy a meghozott devizahiteles törvények nem felelnek meg fogyasztóvédelmi irányelveknek. Csatolom az EUB sajtóközleményét. Ebből egy rövid részlet:

 

"A mai ítéletében a Bíróság először is emlékeztet arra, hogy a nemzeti bíróság azon kivételes lehetősége, hogy a semmissé nyilvánított feltételt valamely diszpozitív nemzeti rendelkezéssel helyettesítse, azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben e tisztességtelen feltétel elhagyása arra kötelezné a bíróságot, hogy a szerződést egészében érvénytelenítse, és ezáltal a fogyasztót különösen káros következményeknek tenné ki. Márpedig, amennyiben a fogyasztót tájékoztatták a szerződés egészében történő semmissé nyilvánításából eredő következményekről és e következményekhez hozzájárult, nem tűnik úgy, hogy teljesülne az a feltétel, hogy a szerződés egészének semmissé nyilvánítása az érintett fogyasztókra nézve különösen káros következményekkel járna. Következésképpen az irányelv nem teszi lehetővé olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat alkalmazását, amely szerint a nemzeti bíróság, miután megállapította a fogyasztói szerződésben szereplő olyan  tisztességtelen feltétel semmisségét, amely a szerződés egészének semmisségét eredményezi, a semmissé nyilvánított feltételt a nemzeti jog valamely diszpozitív rendelkezésével helyettesítheti még abban az esetben is, ha a fogyasztó ezt a megoldást ellenzi. Hasonlóképpen, az irányelv nem teszi lehetővé a semmissé nyilvánított tisztességtelen feltétel bírói értelmezéssel való helyettesítését, mivel a nemzeti bíróságok csak arra kötelesek, hogy a tisztességtelen feltétel alkalmazásától eltekintsenek, ám arra nem jogosultak, hogy e feltétel tartalmát módosítsák."

 

 

Több mint 2,3 millió deviza- és deviza elszámolású kölcsön számoltak újra a pénzintézetek, azonban egyetlen egy esetben sem kérték meg a károsult fogyasztót, hogy egyáltalán kérik-e "diszpozitív  helyettesítést". Több százezer esetben a "különösen káros következmény" éppen az volt, hogy a tisztességtelen szerződést a szerződési "feltétel tartalmának módosításával" életben tartottak. A fogyasztó ellenes, bankbarát törvények hatása több százezer végrehajtás és több tízezer árverezés, több ezer kilakoltatás lett.

 

Mindez a súlyos helyzet nem fordult volna elő, ha a devizahiteles törvények meghozatala során egyeztettek volna a devizahitel károsultakkal is. Sajnos azonban csak a bankok érdekvédelmi szervezetével volt egyeztetés.

 

Elkerülhetetlen, hogy az Országgyűlés korrigálja a korábbi hibás döntéseit, ebben kezdeményező és meghatározó szerepe van az Igazságügyi Bizottságnak. 

 

 

Várom intézkedésüket, tisztelettel:

 
Szabó József
Arany Liliom Alapítvány kuratóriumi tag
Hiteles Mozgalom munkaszervezet ügyvezető